Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-17

379 Az országgyűlés 17. ülése 1949. lA költségvetés összegének jelentősi emelkedése tehát mindenekelőtt olyan költségvetésszerkesztési változtatásokra vezethető vissza, amelyeikkel költségvetésünk teljesebbé, áttekinthetőbbé válik és amelyeik révén nemzeti jövedelmiünk egy a-e nagyobb hányada kerül az állami költségvetés ellenőrzése alá. Az emelkedés nagyobbik hányada azonban nem szerkezeti változással, hanem tényleges fejlesztéssel kapcsolatos. A legnagyobb arányú és éppen ezért elsőoek említendő emelkedés a kiadási oldalon az ötéves' terv első évére előirányzott terviberuhazáaokra esik. Az 1949. évi kereken 3.3 milliard forintban előirányzott és 43 milliárd forintos keretben végrehajtotlt' beruháizásokkai »zeniben 1950-re, az ötéves terv első évére 7V4 milliárd forint beruházást irány óztunk elő. {Nagy taps.) Egymagában ennél a tételnél csaknem 3 milliárd forintot tesz ki a tényleges emelkedés, ezzel viszont biztosítjuk pénzügyi vonalon annak lehetőségét, hogy ötéves tervünk megvalósításához már a& első évben hatalmas' len" dülettel foghassunk hozzá, A beruházási osszegeknek ez az emelkedése nemcsak összegszerűségben jelentős, hanem egyúttal világosan mntatja azt is* hogy költségvetésünk egyre inkább ai szocialista építés és népgazdaságunk erőteljes f^lesztéséneik tükre- Az 1949. évi kiadási előirányzat 36 sízáh ^laléka esett tervberuházásoiktra, ezzel szemben a terrvberuházások az 1950. évi költségvetésben már az összes kiadások, 41.5 százalékát teszik ki. összegsizierűen a második helyen a péni»ügyminiisztériujm kiadásainál mutatkozik a legnagyobb mértékű. 1,600 millió forintot kifbevő emelkedés. Ez a hataimasi összeg azonban korántsem a pénzügyi apparátus megdrágulása" nafki következménye, hanem a következő okokra vezethető visszaA pénzügyminisztérium kiadásai között szerepel 985 millió forint összeggel a korábbi éveikben nettó kezelésben elszámolt vállalati forgóalap juttatás, alapítási és átszervezési költségUgyancsak a pénzügyi tárcánál irányoztunk elő 500 millió forint tartalékot azzal a rendeltetéssel, hogy az évközben előre fel nem mérhető kiadásokra is jóelőre fedozetet biztosítsunk. 35 millió forintot irányoztunk elő a pénzügyi tárcánál az állami hivatalok, intézményeik és vállalatok tűz-, betörés- és gépkioesifcárai" tiak fedezésére, ugyanakkor, amikor mentesítettük az állami intézményeket és vállalatain'kat a fenti károkkal kapcsolatos biztosítási díj fizetése alól. Ugyancsak a pénzügyi tárcáinál irányóztunk elő 25 millió forintot az állam részére fel" aiánlott mezőgazdasági ingatlanok megváltása címén. 20 millió forintot pedig az egyes állami vállalatok álítal ellátandó közigazgatási tevé^ kenység költségeinek megtérítésére. Az említetteken felül a pénzügyi tárcánál ínég jelentkező többletkiadás elsősorban az adóigazgatás államosításának következmény©. Ennél a tételnél sem mütatlkoziilk azonban aizr elmúlt évivel szemben jelentős emelkedés, mert hiszen ezek az összegek korábban« a városok és községek kiadásai között szerepeltek. Az emelkedés összegét tekintve, kerekein 900 millió forintos többlettel a honvédelmi tárca következik. Gazdasági megerősödésünk! lehetővé teszi, a neimzetbötei helyzet piedig különösen most, amikor a zsákmányra éhes ém. december hó 12-én, hétfőn. 380 imperialista ragadozók dühösen viesorítjáik ránk fogukat, parancsol ólag írja elő számiunkra, hogy népi demokratikus vívmányaink megvédéséről a békeszerződés által megszab ott keretek között fokozottabban gondoskodjunk!. (Nugy taps.) A honvédelemre előirányzott kiadások így is az összkiadásoknak csupán 11.7 százalékát teszik ki. messze elmaradva a nyugati államot hasonló kiadásaitól. SzemléMetésül és összehasonlításul hadd említsem meg, hogy a katonai kiadások Olasz" ország költségvetésének 19%-át. tAniglia kölltégvetésének 24%-áit, Franciaország- köÜtsesvetesemek 27%át, az Egyesült Államok költségvetésének pedig nem kevesebb, mint 36%-iát teszik ki Ezek a számok azonban csak a nyílt hadügyi kiadásokat jelzik. Mindenki jól ttudja azoniban, hogy ezen kívül igen sokszor a nyalt, kiadások többszöröse van elrejtve különböző címeken az imperialista álüalmok költségvetésében hadügyi célokra. A mi honvédemi kiadásaink és áz imperia* listák hadi kiadásai között azoinlban alapvető különbség isi van, nemcsak late összegekben. Az ő katonai kiadásaik az imperialista hódítás, a rablóháború céljait szolgálák* a mi hadseregüraík erősítése ezzel szemben a béke frontjainak miecsizilárdítását, a békés népek nyugodt fejlődését, termelésünk zavartalanságának biztosítását szolgálják. (Hosszantartó lelkes, i$emm 'taps.) A NéDgaad&sági Tanács alá tartozó hivataloknál jelenítkező 600 milliós többtet elsősorban az, Országos Tervhivatalnál nyéinsainyag és árutartalékokra előirányzott 500 millió forintos kiadásból eredNépi demokráciánk kormányzata eddig követett politikájához híven továbbra is nátsrv súlyt helyez a mezőgazdaság fejlesztésére és korszerűsítésére, hogy mihamarabb felszámolja mezőgazdaságunk és falvaink elmaradottságát. Ezért ^terjesztünk elő most olyan költségvetést, amely a f öldmívellésügyi tárcánál' egy esztendő alatt 36%-os, fejlesztést irányoz elő. A Horthy~rendszter mindis: azt hangozhatta, hogy M;agyarorszás• agrár ország", die nézzük meg, mit fodítottak a reakciós kormányok Magyiarorszáisr mezőgazdaságának fejlesztésére. Horthyék az 1934/35- évi költségvetési éviben — mai értékre átszánitftHra — 110.4 miMió forintot, az 1935/36- évben 120-4 millió forintot, a leg Utolsó békeévben, 1937/38-ban pedig 130-2 millió forintot fordítottak az egész mezőgazdaság megsegélyezésére. Hozzá kell tennem azonban, hogy ezt a 'támogatást is ténylegesen az azerholdiasok, a nagybiertokosok élvezték. Mi ezzel szembeni olyan arányban fejlesztjük mezőgazdaságunkat, hogy csaJk a fejlesztés többlet© a mnlt esztendőhöz képesíti a ímezőg&zdlaiságban többet tesz ki, miiint a Horthy-korszak egy esztendejének egész földmívelésügyi költségvetése. Ha ehhez hozzászámítjuk az 1950évre előirányzott V/i milliárdos beruházásból a mezőgazdaságra eső hatalmas részt. úgy. aminf azt Gerő elvtárs itt az országgyűlés ellőtt elmondta, akkor láthatja csak "igazaim mindenki, hogy az elkövetkező évbénj milyen fejődés előtt áll a magyar falu. A földmívelésüeyi tárca 1950- évi költségvetésében a teirvben tenyészállatbehozaifcalra előirányzott hatalmias összegeken felül 50 millió forintot irányoztunk elő az állami mezőgazdasági birtokok és termelő szövetkezeti csoportok állatállományának fejlesztésére: apaállatok be-