Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-16

353 Az országgyűlés 16. ütése 1949. nok niuínkába állítását .követeli meg-. A tör­vényjavaslat szerint egyedül az iparban mun­kába állítandó 485.000 mnniká.s és alkalmazott sorai között 53.000 különböző értelmiségi dol­gozó beállítását teiszi szükségessé a terv. Hogy aninlelk j eilen tőségét kellőképpen érté­kelhessük, ezzel kapcsolatiban is érdemes idézni <a régi Magyar ország 1 adatait. A hivatalos sta­tisztikai adatok szerint 1929 és 1939 között, tehát tÜz év aflatlt. 28.500 főről 33.000-re- 'tehát tíz év alatt 15 százalékkal emelkedett az iparban fog­ilialsozitaitott szelleani dolgozók létszáma. Ezzel szeimíben már a hároméves terv keretében ez év első tíz hónapjaiban az emelkedés 20 száza ­léik volíí, naíg .az ötéves terv alapján elinduló új ipari félépítés során ia különböző értelmiségi doHgoajók létszáma öt év alatt 70 szfáizaiLéöskaJl fog emelkedni, T. Országgyűlés! Még rohamosabb azon­bata ta szakképzett értelmiségi dolgozók szániá­nak emelkedése a mezőgazdaságban. * Egyedül a mezőgazdasági főiskolát végzettek száma oly nuéirtlélkbein' fog növekedni, hogy miig jelenleg tízezer katasztrális bold szántóterületre jut egy mezőgazdasági szakember, addig az ötéves terv végére miniden 700 katasztrális holdra fog jutni szakképzett mezőgazdasági vezető. A terv szerint öt év adatt 160.000 mezőgazdasági szak­emberit kell mezőgazdasági szákisfcoiláinfcon ki­képezni. Ezek kétségtelenül az új értelmiség részét fogdák képezni. Ezenkívül 200.000 dolgozó fog alsófokú saaiktianfolyamolkoin résztvenni, és ezzel alapfokú müveiltiséget, képzettséget sze­rezni. A szakképzés és ^művelődés, az általános nevelés olyatn méretű kiszélesítésének tervét je­leníti iez' amelyre Magyarországon éddág reáli­sain gondolni sem lelhetett. Az előttünk fekvő ötéves terv-javaslat lazóm­ban ebben a vonatkozásban is nemcsak a szük­ségleteket tárja fel, hanem m es szeme nőén gon­doskodik la szükséges új érltblmiség nevelésének felitétöleiről is. A terv ennek érde'kébeín öt év állatit 12.000 új pedagógus kiképzéséről gondos­kodik, vagyis a jelenlegi helyzetet véve tekin­tetbe, öt év alatt 30%-kai emeli a pedagóigusok Létszámát. Míg Horfchy-Magyar ország 1920-tóí 1938-ig, tehát 18 év alatt, vagyis közel négyszer laimnyi idő alíattt. körülbelül csak a felével' 16%­kal növelte a pedagógusok számát. A pedagógus-szükséglet kiegészítésén iúl az új ter v gondoskodik ríj iskolák, tantermek építtetéséről, eleősorbaaa a bányavidékek, ipari központok, minta járások és tanyaköz­pontok iskoláinak építéséről. Az lij tantermek építése lehetővé teszi az eddigi túlzsúfoltság megszüntetését, a tanulók egyenletesebb el­osztását és a tanulókkal váló behatóbb foglal­kozást, A terv lehetővé teszi, hogy a tervidőszak során iskoláink megkapják a legszükségesebb kémiai, fizikai ég' biológai felszerelést, és hoz" zájuthassanak mindazokhoz a szemléltető esz­közökhöz, képekhez, térképekihez, amelyek nél­külözhetetlen segédeszközei az eredményes oktatásnak. Nemkevésbbé nagyarányú fejlodéist bizto­eít a terv a felsőoktatás vonalán is. Öt év alatt 8000-rel ^ fogj,a növelni az egyetemi hallgatók létszámát, Gondoskodik az egyetemi elméleti intézetek épületeinek kibővítéséről!, felszerelé­sük korszerűsítéséről. Jelentős beruházásokat biztosít a miskolci és a veszipréimi egyetem létesítésére, a budapesti, debreceni és szegedi egyetemek intézetednek kibővítésére. ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÖ I. évi december há 10-én, szombaton. 354 Az ötéves terv során új elhelyezést nyer a .Közgazdaságtudományi Egyetem is a volt fővámtéri palota helyreállításával és átala­kításával. (12.00) T. Országgyűlés! Az új terv természetesen nemcsak új épületeiket, az értelmiség számá­nak mennyiségi növekedését .jeleníti, hanem az értelmiségi eloldozok létszámának ez a nagyarányú nö.veléee egyben egy alapvetően új értelmiség születését is magával hozza. Az úi érieimiség nevelését jelenti elsősorban az­által, hogy ez új érteümiség ezreit és tízezreit népi demokráciánk legmélyebb forrásából: a munkásosztályból és ,a dolgozó parasztosai;' soraiból merítik és ezáltal ebből ( a szempont­ból is új, a régitől alapvetően különböző fej­lődésnek nyit szabad utat az ország szociális összetételébe]!. \ Mi volt a helyzet ebben a tekintetben Horthy-MagyairorÉizágCNn'? A helyzet az volt, hogy míg a nagy- és középbirtokos réteg­minden hatodik, és a kisbirtokosoknak min­den 121-ik gyermeke járt főiskolába, a mun­kásságnak csak minden 425-ik. a szegény­parasztságnajfe pedig csak minden 1320~ik gyermeke járt főiskolára. A. főiskolákon szerzett oklevelek közül az ország óriási több­ségét alkotó szegényparasztság és mnnkáesag gyermekei 5.4%-ban; a lakosság elenyésző kisebbségét alkotó birtokososztály és nagy­tőkések gyermekei viszont 94.6%-ban ré­szesültek. Még kirívóbb azonban ez a kép, t. Ország­gyűlés, ha a mezőigaizdasági felsőoktatás köré­ben tanruló fiatalok arányát nézzük. Ebből a szempontból Horthy-Magyarország statiszti­kája azt mutatja, hogy míg a nagy- és közép­birtokos osztály minden 33-ik gyermekéit já­ratta felsőbb mezőgazdasági ifckoiába» addig a kisbirtokos _ parasztság gyermekei közül csak minden 1049-ik, a szegényparasztság gyerme­kei közül csupán minden 81.000-ik gyermek jutott felső mezőgazdasági iskolába. Lényegé­ben tehát teljesen kisizoirultak a mezőgazdasági felső oktaíiásbóil éppen a leghivatottabbak, a föld dolgozóinak gyermekei. Az ötéves terv kétségkívül éhből a szem­pomtból iisi alapvető változást fog jelenteni. Maradék'tiailanul fel fogja számolni az értellmi­ség osztályösszetételének megváltoztatásával a régi uralkodó osztályok e művflődésibeli mo­nopoliumiának örökségét. Jogaihoz í'ogiia jut­tatni azokat a dolgozó osztályokat, amelyeket a reakció nemeeiak a termelőeszközök tulajdo­nából, nemcsak áiz anlyagi felemelkedésből. hanem a tanulás., a kultúráilis felemelkedés le!hetős.égeiből is imiajdnem teljes 'egészében kizárt. T. Országgyűlés ! A reakció az értelmiség összetételének ezt a megváltozását, ajz értel­miség körében a munkásosztályból és a dol­gozó parasztságból sízánmaizó fiatalság túlsú­lyának biztosításai sízeretniéi ügy feltüntetíná, mint a régi értelmiség félreállítását, háttérbe szorítását. Az új niunkás- és paraszltszárma­zású értelmjiisiég jogaihoz! juttatása, azonban távolról sem jelenti a régi értelmiség féltfer állíitását vagy felleslegessé tételét Az új öt­éves terv értelmiségi és stzialkemberszükségle­téniejk; adatai ebből a szempontból mindennél világosabb cáfolatát adják minden zavartkeltő reakciós beállításnak tSzáimünkra fez ötéveis) terv a szioeializzmusba való átmenet útján nem u már kiművelt, képaett és becsiülettel dol­gozni kívánó értemiség feleslegessé tételét 23

Next

/
Thumbnails
Contents