Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-16

355 Az- országgyűlés 16. ülése 1949. jelenti, hiszen atz értelmiségi munkiaefő biztosítása az összes források számbavételié emellett is állandóan súlyos gondot fog jeleníteni számunkra az, ötéves terv során. Az új parasztég. munka sszármazásiu értelmiség: éppen ezért nem a régi értelmiség feleslegese© tételéi, hanem 'egyrészt dolgozó osztályok súlyának ebben a körben is méltó érvényesülését és azt fogja biztosítani. ^ hogy ez az új értelmiség többé soha ne válhasson a dolgozó osztályokkal szemben ellenségéé politika eszközévé. T. Országgyűlés! Mi mleg vagyunk svő" ződve arról, hagy az úji ötéves terv magv munkája iHetnosak # a. munkásokból, a dolfrozó parasztság soraliból és ezek gyermekeiből fos: új értelmiséget nevelni, haniem új, a munkásosztállyal és népi demokrácdánkkial szorosan eggyé forrt értelmiségeit fog teremteni a régi értelmiségnek a demokratikus építés munkájában eddig: is becsülelttel dolgozó gyermekeiből if. Erről annál ie inkább meg vagyunk győződve, mert eninek az új értelmiségnek képviselőit mi miár ott lá'tfcjhik az üzemekben, a WM-ben, Diósgyőrött és a többi üzemekben az új sztahanovista munkások eredményeit segítő mérnökökben. Ott iáitjuk az újjászervezett Tudományos Akadémia vezetésével ötéves tervünk, Gerő elvtálre által megjelölt tudományos problémáin dolgozó adósainkban és szakembereinkben. Meg- vagyunk győződve róla, hogy a Szovjetunió példáját, kö~ vetve ez az új értelmiség: az új f eladiatokkal, az élettel, a dolgozó néppel és amnak gyakorlati munkájával szoros kapcsolatban rövidesen nálunk is. ezen. & téren ig meg fogjía mutatni a népi demiokrácila győzelmének eredményét. Az új ö'téves terv kétségkívül mindennél fényesebb bizonyítéka aam-ak. hogy a 'Szocializmust építő niépi demokrácia gondoskodik mindeni vonalon a tudományos és ku3jíurá3is fejlődés «miyiagi feltételeinek megteremtéséről, és mindennél fényesebb bizonyítéka annak, hogy új népi demofcráeiánfk a legmesszebbmenőén biztosítja az új értelmiség képzését, és egész népünk kulturális fejlődésének anyagi feltlételeit. T. Országgyűlés! Az ötéves terv végrehajtását biztosító új értelmiség nevelése, népünk kulturális és ideológiai színvonalának felemelése azonban nemcsak beruházás, nemcsak új iskolák fiel szerelésének és az életszínvonal etmer léséniek kérdésié, hanem ezen itúl elsősonbain egy új kultfeúra és tudományos Ihiatladáis megteremtésének kérdése is. Éppen ezért engedjék meg, hogy a tervvel kapcsolatban ez új, formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúrának ési tudományos fejlődésnek problémáját is felvessem. Egy új ideológia, új kultúra megteremtése vagy elsajátítása sohasem volt könnyű feladat egyetlein nép, illetve egyetlen felszabadulásra törekvő osztály számára isem. A műveltség és a tudás az osiZtálytársíadalmak történetében nemcsak az egyes országokon belül volt az uralkodó osztályok monopóliuma az elnyomottakkal szemben, hanem, a függőség egyik forrása volt a kapitalista fejlődésben élenjáró kapitalisita országokkai szemben, a fejletlenebb és így a műveltségben elmaradottabb országok számára is. Ahogy az elnyomott osztályoknak, ugyanúgy a fejlődésben elmaradottabb népeknek is mitndlenko'r" keményen meg kelletit küzdenilök nemcsak a balladás technikai és gazdasági eredményöinek, évi december hó 10-én, szombaton. 356 hanem a kulturális és ideológiai fejlődés eredményeinek meghódításáért, újrateremtéséért és továbbfejlesztéséért is. A helyzet a kapitializimusbúl a f szocializmusba való átmenet szakaszán kétségkívül ebből a szempontból i,s alapvetően különbözik a kapitalista fejlődéstől. Míg a kulturális kapcsolatok felvétele a kapitalista fejlődés keretében elniaradottaibb országok számára legtöbbször együtt járt ,a kulturális, gazdásági és politikai függőséggel, addig: a kapitalizmust felszámoló szocializmus ideológia ja, a marxizmusleninizmus a haladás nemzetközi elmélete, és éppen ezért nincs is ellentétben semllyen vonatkozásiban egyetlen nép nemzeti kultúrájával sem. Egyetlen nép számára sem jelenti nemzeti kultúra jánlak korlátozásait, vagy visszafejlesztéséfy ellenkezőleg, előfeltétele minden nétp számára saját nemzeti múltja j kultúrája megértésének és korszerű továbbfejlesztésének. Ez kétségkívül mindén eddiginél könnyebbé és gyorsabbá teszi az új ideológia átvételét és az ideológia alapján az új. formájában nermzeti, taar tailmáhain szocialista kultúra kivirágzásájt. Ez azonban ugyanúgy nem (hull számunkra mannaként az égből, minit gazdasági eredményeink sem. Eninek az új nemzeti kultúrának megteremtés© ugyanúgy önálló munkát, h&iroot és erőfeszítésit, nem utolsó sorban népi demokiráciánk vezetőerejéniek, Pártunlkniak bíráló és biztató szavát, teremtő közbelépését követeli, •mint minden egyéb vonatkozásban. Az ideológiai és 'kulturális, a művészeti és tiudotmányois alkotás kérdése nem rendeletek, nietm határozatok, nem terv által irányítható fejlődés kérdése. — mondják az értelmi, szellemi munkát idealizáló inteïïektuellek, akik a gyakorlati és ideológiai munkát elválasztják egymástól. Vájjon így yanre ez? Vájjon valóban a szellemi produkció terén nem volna szerepe taininiak, hogy a dolgozó osztályok és à munkásosztály — pártjuk vezetésével — ma tudatos kormányzói önmaguknak, tervszerű irányítói és szervezői az anyagi ós szellemi (termelésnek? Mit jelentene, ha ezt az álláspontiot elfogadlnánk? Lényegébeni azt jelenítené, hogy a szellemi tevéibenyiséget, a szellemi,

1 alkotást kivennénk a tudatos emberi cselekvési köréből. Ez pedig elkerülhetetlenül azt is jelentené, hogy ezen a téren vagy a véletlenre bíznánk miagunfcat, vagy visszatérnénk az anyagitól és ta társadalmi cselekvéstől független szellem: az égi szikira gondolatához. így azonban osak a mult emberei ós csak a néptől elszakiadt elemek gondolkoahaitniak. Természetesen nem feledkezhetünk meg arról, hogy az ideológiai, a szellemi alkotás más, sokkal bonyolultabb folyamat, mint akár a legkoniplikáltaibb fínoimmiecihainikai készülék szerelése; azonban az ipari üzemeikben sem egyszerű, máról-holnapra megoldható kérdés egyegy új gyártási, vagy mechanikád eljárás bevezetése. Bs mi nagyon^ jól tudjuk, hogy még kevésbbé egyszerű természetesein az új gondolkodásmód elsajátítása, a megváltozott ^ viszonyok gondolati kifejezése, sajátos kérdéseinek elméletj feldolgozása és széles körben való tudatosítása' Egy nietmze'tnek a haladásba vató bekapcsolódását tekintve azonban meni kétséges, hogy nemcsak tudoimányos és kulturális életének. Ibanem gazdasági fejlődésének is elengedhetetlen követelményei, hogy a nemzetközi haladás eredményét átvegye és nemzeti sajátságainak megfelelően, önállóan és teromtő módon