Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-16

351 Az országgyűlés 16. ütése 1Ô49. mindenkor következetesen magunkénak valljuk Pártunk és Rákosi elvtárs vezetését és irányr táisát. (Ütemes nuav tum.) A törvényjavaslatot, tamelyniek megvalósítása a szocializmus építését biztosítja, Pártom és a dolgozó asszonyok nevében örömmel elfogadom. (Nagy tavs.) ELNÖK: Szólásra következik? CZETT JÓZSEF .jegyvő: Mód Aladár! MÓD ALADÁR: T. Országgyűlés! Tegnapi nagy referátumaiban Gero elvtárs és a referátumhoz kapcsolódva az előttem felszólalók részletesen és behatóan megvilágították ászt a "kérdést, hogy mit jelent az ötéves^ terv ai

z ország gazdasági átalakulása, a munkásság és adolgozó parasztság- életviszonyainak meg" változtatásai, jobb és kulturáltabb életielvételeinek biztosítása szempontjából. Én arra szeretnék rámutatni felszólalásomban, mit jelent az ötéves tervez értelmiség szempontjából ég abból a szempontból, hogy hazánk ipari elmaradottságának megszüntetésével együtt kulturális és tudományos életünk 'elmaradottságát is megszünteti. A kettő ugyani« a legszorosabban és .'elválaszthatatlanul összefügg egymással, összefügg, amenynyiben a reakció uralmának és &z ország évszázadokon keresztül való gyarmati függésének nemcsak: az volt a következménye, hogy hazánk nem volt képes az iparilag fejtett és Önálló országok sorába) emelkedni, hanem az is, hogy a reakció uralma és a gyarmati függés értelmiségünk és népünk kulturális* életének szjabad kifejlődését is megakadályozta; mindeddig lehetetlenné tette, hogy hazánk a kulturálisan haladott és művelt orsteágok sv rába emelkedjék, A kapitalizmus egy évszázadon át nem nyújtott lehetőséget hazáink és a haladottabb országok között lévő kulturális szakadék felszámolására. Amit a kapitalisták és a nagybirtokosok uralma annyi évtizeden keresztül nem tett lehetővé, azt népi demokráciánk győzelme, a szocializmusba való átmenet első ÖT éve most lehetővé teszi; sőt egyenesen meg is követeli tőlünk ta kulturális elmaradottság felszámolását, mint gazdafeági előrejutásunk előfeltételét. A tervnek ebből a szempontból demokráciánk eddigi alapvető törvényei mellett az értelmiség fejlődése, életviszonyainak megváltoztatása és egész népünk kulturális felemelkedése szempontjából Is különleges jelen tjősége yan. Nem kétséges, hogy a magyar demokrácia minden eddigi alapvető, új Magyarországot építő törvényének — kezdtve a földreformmal, a bankok államosításán keresztül a hároméves tervig és új alkotmányunkig — megvolt, a maga alapvető jelentősége az értelmiség és a kulturális fejlődés szempontiából isA hároméves terv »az ország gazdasági helyreállításával nemcsak a munkásosztályt és a dolgozó parasztságot, nemcsak a fizikai dolgozókat, hanem velük együtt az értelmiséget is kiemelte aibból a nyomorúságból ée létbizonytalanságból, amelybe a fasiszta háború taszította. A hároméves terv a dolgozó értelmiség többsége számára is életszínvonalának jelentős emelését eredményezte. Hadd emuelj em ki ennek jellemzésére egy rétejgnek, a közalkalmazottjaik életszínvonalának alakulására jellemző .adatokat. A hivatalos budjapesibi staitisztrkia. szerint 1938/39-ben Budapesten a-z összes férfitisztvisélők 40 százaléka keévi december hó ÍOén, szombaton. #52 vesebbet keresett havi 100 pengőméi és 66 százaléka kevesebbet keresett havi 150 pengőinél. Még rosszabb volt a nőtisztvíselők helyzieite. Ugyancsak a hivatalos statisztika szerint az összes nő tisztviselők 20 százalékla 50 pengőnél, illetve 50 százaléka 100 pengőnél kevesebbet 'keresett havonta. Ha ezeknek a rétegeknek mai kereseti viszonyait és ezzel kaposo'l<artban a megélhetési költségeket vesszük figyelembe- kétségkívül meg kell állapítanunk, hogy a közalkalmazottak széles rétegeinek reálkeresete is eléri, illetve meghaladja a háború előtti színvonalat. Még imkiálbb vonatkozik ez a .technikai értelimiség're.A mérnökök átlagos fizetésié a háború eáőtt nem haladta meg a 280—300 pengőt. Ezzel szemben 1948 októberéiben a kollektív szerződés szerint fizetett mérnökök átlagos fizetése 1437 forint volt, ami azt Jelenti hogy a 'műszaka alkalmazottak reálkeresetié még jelentősebben mieghaladja a háború előtti színvonalat. T. Országgyűlés ! Amint arra tegnapi referátumában Gerő elvtárs rámutaltott jelentős eredményeket ért él népi demokráciánk a hároméves terv idején a kulturális viszonyok javításai B

f a kulturális fejlődés fdtéte'leinek kiszélesítése terén is. Hogy ez mennyire így van, azt szintén világosan bizonyítja a Ho'rtby-Magyarofrszág • és az új népi demokratikus Magyarország ideyoina?tkozó adatainak összehasonlítása A hiirvatalos adatok szerint az 1936/37. évi állami költségvetésben HortlhyMJagyarországon népoktatási és kulturális célokra 90 millió pengőt fordítottak- Ez az összeg, négyszeres szorzószámmal számítva» 360 mliffió fordmttof jelent. Ezzel szemben a

z új Magyar Népköztársaság 1950. évi költségvetésében ugyanezekre a célokra 1040 málló forintot» tehát közel háromszorosát irányozza elő» vagyis az új, a® országot a romokból, ta hiáborús pusztulásból újjáépítő népi demokrácia közel háromszor annyit költ népművelési célokra, mint amennyit a háború előtt költött az ellenforra-. daiíoim Magyarországra. Ennek ellenére nem kétséges, — nagyon jól tudjuk -7 hogy demokráciánk eddigi fejlődésének egyik jellemző fogyatékossága éppen az volt, hogy mind az értelmiség étetiviszonyainak javulása- mind pedig —' még nagyobb mértékben — demokráciánk kulturális és ideológiai fejlődése dímaradt a gazdasági és politikád téren elért eredmények, a gazdasági és poiüt-lkai haladás üteme mögött. Az új Ötéves terv ebből a szempointból kétségkívül alapvetően meg fogja valltoatiatni a helyzetet azért, mert a termelő erők náhisnk is yiiiharasian növekedni fognak s végre meg fogiák teremteni azt az anyagi -bázist, aanielyniek állapján az étet szintvonal emelikedése— amely a törvény javaslat szerint 1954-ben a békeszínvonallhoz viszoinyítva 185 százalékos lesz . — a fizikai dolgozó osztályokkal együtt a szellemi dolgozók széles rétegei számára is lehetővé teszi, hogy nemcsak elérjék, hauem messze túl is haladják a háború előtti életszínvonalait. De alapvetőéin újat jefemt a terv abból a szempontiból is. hogy az értelmiség életszínvonalának emelése^ egy új és haladé szellemű értelmiség nagyarányú kifejlesztése, álltaJÍáfbain egész népünk kulturális színvonalának emelése egyenesen szerves része, denffedhetietletn foltéltelie a terv végrehajtásának. A terv az új üzemiek százaiban az údonman beállítandó ipari munkások százezred mellett az új mérniöklök. 'technikusok, gazdasági vezetők tíz- és tízezrei-