Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-95
191 Az országgyűlés 95. illése 194.9. kok voltaik ott es em ek milyen országos hátrányai mutatkoztak. Ha mindezt figyelembevennék képviselőtársaim, (ALVINCZY Imre (f) : Ez, azért volt, mert nem volt alsőfokú szervezet!) nem Így Heinék meg ezt a javaslatot, hanem .mellette kellene állástfoglainiök. Az egyén közigazgatási jogvédelme szem. pontjából nem tudom fogyatékosságnak tekinteni a törvény javaslat 8. §-át, amely elejti az eddigi közigazgatási panaszok egy részét. Ezeknek jelentékeny, fontos része az 1907 :LX. teből ered, amely a törvényhatóságok és a kor" mány közötti jogvitáknak közigazgatási bírósághoz intézett panasszal való elintézéséről szól. Ez a törvény a Habsburg-dinasztia, a Habsburg-uralom, a dualizmus idejéből eredAzt hiszem, tisztán emléktiszteletből felvenni egy törvényjavaslatba a múlt idők maradva' nyait, felesleges teher volna. Nyugodtan elejthetjük ezeket, hiszen a népi demokrácia sokkal erősebb, hogysem le ne tudna sújtani megfelelő erővel ott, ahol a Habsburg-idők vissza hozatalára célzó törekvések észlelhetők. .Mint már említettem, sok függ attól, hogy milyen módon szabályozza a miniszter úr azt az eljárást, amely szerint a döntőbizottságod működni fognak, Hiszek abban, hogy ez a szabályozás a demokrácia szellemében, azoknak a gyakorlati szempontoknak a mérlegelésévél fog megtörténni, amelyek ia törvényjavaslatban érvényesülnek és meggyőződésem, hogy a közigazgatás álláspontját közölni fogják a ma* gánféllei és betekintést fognak engeduii neki az iratokba, Meggyőződésem, hogy az eljárás mindenképpen biztosítani fogja a közigazgatási jogvédelem érvényesülését és remélem azt is, hogy jelentékeny mértékben enyhíteni lehet azt a nehézkes taxáeiós rendszert is, amely közigazgatási bíróságiunk életét rendkívüli módon megnehezítette ési működésének jóságát sok tekintetben akadályozta- Ennek alapján tehát az állampolgárok bizonyos általános, elvi szem* pontok szerint fordulhatnak majd a döntőbizottságokhoz. összefoglalva az elmondottakat, azt kell megállapítanom, hogy ez a törvény javas lat megszüntet egy olyan intézményt, amelyet tulajdonképpen már születése pillanatában roszszul szerveztek meg, amely egy egészen más társadalmi rendszer eszmekörének és érvényesülésének köszönhette születését. Megállapítom, hogy az. állam polgárok, az érdekelt egyénék közigazgatási jogvédelme éppen olyan biztosan, sőt sokkal biztosabban és célszerűbben fog érvényesülni e törvényjavaslat törvény erőre emelkedése esetén az új bíráskodási szervek révén. Éppen ezért pártom nevében ezt a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgya" lás alapjául megnyugvással fogadom el. (Taps a kormánypártokon.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? HEGYEST JÁNOS jegyző: Tóth Endre! TÓTH ENDRE (p) : T. Országgyűlés! A törvényjavaslathoz Székely képviselőtársam elvi szempontból) jogászi meggondolásból — azt mondhatnám — a jogállam szemszögéből szólott hozzá. Engedje meg a t. Országgyűlés, hogy én is ezen a vonalon haladjak és ezen a ponton kezdjeim meg hozzászólásomat a törvényjavaslathoz. A közigazgatása bíróság megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál elsősorban tartsuk szem előtt azt, hogy a jog, a jogrendévi január hó 13-án, csütörtökön. 192 szerek nem a társadalomtól független, önálló és önmagukért való fikciók. A jog nem elméleti elgondolások alapján helyesnek ítélt szabályok összessége és rendszere- A jog alapja a mindenkori gazdasági viszonyokban rejlik, (LUKÁCS Vilmos (f): Igaz!) a jogrend a. hatalmon lévő osztályok uralmának megszervezője. (DEI-'HiS István (f): így van, ahogyan mondja!) A jog tehát a mindenkori társadalmi berendezés hű tükre. A társadalmi berendezés változásiáva 1, módosulásával, fejlődésevek szükségszerűen meg kell változnia a jognak, a Jogrendszernek és intézményeinek is. (P. ÁBRA" HAM Dezső (f): Van ősjog is!) A jog a hatalmon Lévő osztály uralmának megszervezője, a bíróság pedig ennek az uralmi rendnek az állandóságát hivatott biztosítani. A burzsoázia urulma a kontinensen a francia forradalommal kezdődött és vele együtt 'alakult ki annak joga, a polgárság jogrendje is. Azok az országok, amelyek a hűbériség alól való felszabadulásuk után a polgári fejlődés útjára léptek, természetesem a, francia példáit tartották szem előtt, annak jogrend sise rét vették át mtézuiényeiI vei együtt. Az « polgári társadalom és gazdasági rend, .amely a francia forrad a lommal forradalmi úton került uralomra, szintén változásnak van alávetve,, feloSzlőban van, és nyilvánvaló, hogy a polgári jog, mint ennek a rendnek járulékai, intézményeivel együtt szintén átalakul V a gy megszűnik. Minden kialakuló ríj társadjalmi rend kialakítja saját jogrendszerét is, (Űgu ván! Ügy van! a kormány imrtokon. — LUKÁCS Vilmos (f): E z így van! — VESZT Mátyás (pk): 1946:1. törvénycikk!) A kialakuló Magyarországon a népi demokrácia útján kialakuló szocialista társadalmi rendnek megfelelően és annak szükségéhez képest ki kell fejr lődnie annak , a jogrendszernek, amely a szocialista, társadaimi rend kifejezője, de nemcsuk kifejezője, hanem egyben fejlesztő je isÍRATKÓ Ann a (d): így van!) Természetesen ezzel egyidejűleg all kell sorvadnia, el kell tűnnie a polgári társadalmi jogrendnek és a polgári társadalmi rendszer minden intézményének is. (P. ÁBRAHÁM Dezső (f): Tessék megmagyarázni, mert én nem értem!) Ha ezek előrebocsátása után azt vizsgáljuk, hogy mi célja volt anniak idején a közigazgatási bíróság megalakításának és létrehozásának, akkori a részletektől eltekintve azt felelhetjük, (VÉSZT Mátyás (pk): Emberi jogok védelme!) hogy a . közigazgatás; bíróság cé-ja az emberi alapjogok. az állampolgári joigok biztosítása volt. (VÉSZT Mátyás (pk) : Ügy van! Úgy van!) Örülök, hogy Vészy képviselőtársam egyetért velem ebben és remélem, a következtetésekben is egyetértünk. (VÉSZT Mátyás (pk): Az nem egészen biztos! — Derültség. — MAROSÁN György (d):~Ne szólj szám!) A jogi irodalom a . közigazgatási bíráskodást tartja helyesnek, mint amely intézmény hatásosan megvédheti az egyént la végrehajtó hatalom túlkapásaival szemben. Célja voit tehát, hogy az állampolgárok és íaz állam között felmerült közjogi jellegű vitákat eldöntse. (LUKÁCS Vilmos (f): így van!) Ne feledjük .azonban azt, hogy a közigazgatási bíróság nem öröktől fogva van,, (VESZT Mátyás (pk): Űgv van!) és nyilvánvaló, hogy ami nincs öröktől fogva, az nem is maradhat
