Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-95
193 Az országgyűlés 95. ülése 1949. évi január hó 13-án, csütörtökön. 194 örökké. (VÉSZY Mátyás (Pk): Ebbeli is egyetértünk! — LUKÁCS Vilmos (f): Eddig rendben van!) A közigazgatási bíróság létesítését a inult század politikai fejlődése hoztai magával, a jogáll m fogalmának kifejlesztésével. (VÉSZY Mátyás (pk): Eléggé későn!) Kérdés azonban, hogy laizok az alapfeltételek, lamelyekkel annak idején a közigazgatási bíróság létrehoizását nálunk és a többi polgári rendű áll mba,n is megindokolták, a társadalmi fejlődés mai fokán helytállóak-e vagy sem? Ha az emberi jogokat vesszük szemügyre, amelyeket &, XVIII—XIX. század forradalmi megmozdulásai — hangsúlyozom, forradalmi megmozdulásai — deklarálták, tehát a személyes szabadságot, a sajtó', Szólás-, egyesülési gyülekezési, tan- és vallásszabadságot, akkor azt látjuk, hogy ezek az emberi jogok is némi változásom mentek át, illetőleg alaposan kibővültek. «(VÉSZY Mátyás (pk): Most már nemcsak, a grófokat illetik meg!) Előtérbe kerültek a szociális és gazdasági jogok. Egyre nagyobb szerepet kaptak és egyre nagyobb mértékben nyertek elismerést ezek a szociális és gazdasági jogok, nemcsak az egyellek, hanem az emberi csoportok számára is. A polgári alkotmányokban az úgynevezett klasszikus és egyénekre beállított jogok megtartották vezetőszerepüket, és az új jog-ok csak a régi jogok mögött rejtőztek eil, alibiként. A polgári rend lassú elmúlásával és a szocialista társadalmi rend kialakulásával megfordul ez a sorrend. Nevezetesen a szociális és gazdasági jogolk kerülnek az élre, mint például a munka joga, a pihenés joga. a művelődés joga és felsorolhatnám az összes ilyen újfajta jogokat. Ezek a szociális és gazdasági jogok tehát ugyanúgy kifejezői a szocialista rendszernek, amint az úgynevezett klasszikus egyéni jogok kifejezői voltak a kapi ta lista rendszernek. (Tap s a kormánypártokon). Ha most figyelembe vesszük aiz emberi és állampolgári jogok ilyen kibővülését, ezt a sorrendi változást, akkor kérdés, hogy ezzel a feladattal meg tud'e^ birkózni a polgári jogrend közigazgatósági bírósága. De még ha nem is ezt a posztulátumot állítanék fel, hanem csak azt, hogy képes-e egyáltalán ilyen problémákkal megbirkózni, azt hiszem, _ akkor is naivitás lenne azt hinni, hogy a közigazgatási bíróság képes megbirkózni az államhatalommal, ha rendszeréből kifolyólag szembenáll az emberi jogokkal. Alig telhető fel, hogy közigazgatási úton lehetne panaszt érvényesíteni néldáiü a nélkülözéstől mentes emberi élet megsértése vagy a munkához való ,iog megsértése miatt. Ha ilyen természetű jogok megsértése miatt Pimasszal lehetett voiaa élni és a polgár. rc<l közigazgatási bírósága orvoslást tudott volna nyiij ta ni az ily ein jogok megsértése -esetén, akkor nyilvánvaló, hogy sem munkásságunk, s»m parasztságunk r nem sínylődött volna és nem ^érzett volna úgy el, ahogyan elvérzett a polgári rend alatt, azért, mert ezeket az alapvető jogait éppen a polgári rend jogrendszere és bíróságai nem biztosították (Ügy van! XJay í r! n! Tans a kormánypártokon — RATKÔ Ann, a (d): Ezzel már nem ért egyet Vészyf Egy hana a parasztpárton: Na. mit szól ehhez? — VÉSZY Mátyás (pk): Majd válaszolok. Akkor is egyetértettem, amikor nehéz volt egyetérteni!) Az emberi és állampolgári jogok érvényesítése csak az államapparátus és a közigazgatás alapvetően demokratikus, jogszerű működésének lehet természetes következménye. És ha már a jogászoknál tartunk, akkor engedje me>s a mélyen t. túloldal, hogy hivatkozzam Szladits Károlyra, aki a közigazgatási bíróságról, illetőleg az emberi jogok biztosításáról szólva kijelenti, hogy az emberi alapjogok érvényesítésének legfőbb biztosítéka mindenekfelett a demokratikus közvé^emény(LUKÁCS Vilmos (f): Ez természetes, nem is lehet más!) ö tehát a merev jogi állásponton túlmenően _ nemcsak jogi kautélát, jiogi biztosítékot követel, hanem már társadalmi biztosítékokat is. (DÉNES István (f): Ez természetes!) A forradialmi tapasztalatok, a szemünk előtt levő példák és történelmi események bizonyítják azt, hogy az emberi jogok nem az állam és az egyén szembenállásának feltételezése, nem az állammal stzemben való biztosítás, tehát nemcsak bírói jogvédelem útján válhat. nak valóra, hanem olyan államrendszer útján, amelyben megvan az anyagi, a materiális biztosítéka annak, hogy érvényesíteni akarja és érvényesíteni is tudja az emberá jogokat. Ahhoz, hogy ez megtörténjék, az államon belül a társadalmi és politikai viszonyok kedvező alakulására van szükség. Ez a feltétel a felszabadítás tényével és népi demokráciánk eddigi eredményeivel beállott. Ezeknek a jogoknak biztosítása a haladás irányában és t a progresszív társadalmi erők és osztályok segítségével történhetik meg. Az emberi jogok tartalmi változása alaki változást is jelent, s ma már az emberi jogok szempontjából jogilag is jelentősebbb egy ma~ teriális rendezésről tanúskodó Jogszabály — teszem azt a földreform-törvény vagy a. társadalombiztosítás — mint egy deklaratórius jellegű nyilatkozat és annak bírói védelmet le" hetővé tevő jogszabályokkal való körülbástyázása- mert ez utóbbi legfeljebb egyének számára jelent jogi és elvi biztosítékot, az emberek tömegei, az^ emberek csoportjai _ számára azonban biztosítékot csak az emberi jogokat anyagilag megvalósító társadalmi rendszeï te" rem the t. (DÉNES István (f): Nagyon helyes!) Nem kétséges, hogy a népi demokrácia ennek a. feladatnak eleget tud tenni. Eleget tud tenni pedig azért, mert a régi állam ési a régi társadalmi rend helyett új társadalmi rendet alakítunk ki. Az állam többé nem egy kizsákmányol] ó kis osztály tulajdona, hanem az államhatalmat a munkásság és a dolgozó parasztság veszi a kezébe. (12.30.) A munkásosztály és a dolgozó parasztság foglalja el az államhatalom minden jelentősebb pozícióját és ezzel valóra válik az, hogy az államot nemcsak frázisként, hainem valójában is maga a nép kormánvozza. Az emberi és állampolgári jogok legfőbb biztosítéka tehát az, hogy minden jogi elven és jogi fikción túl a nép önmaga gyakorolja a hatalmat. Minthogy az előttünk fekvő törvényjavaslat azoknak a lépéseknek egyike, amelyekkel a népi demokrácia útján a szocializmust valósítjuk meg, a javaslatot örömmel üdvözlöm s magam és pártom nevében elfogadom. (Taps r a kormányvártok és a független demokratapárt soraiban.) *» 'il "18 ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül ? HEGYESI JÁNOS jegyző: Vészy Mátyás! VÉSZY MÁTYÁS (pk): T. Haz! Tóth igen t. képviselőtársiam igen érdekes és tudományosan megalapozott okfejtéséhez volna ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÖ V.
