Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-93

157 Az országgyűlés 93. ülése 1948. kor a közlegény a felettesének a legteljesebb mértékben ki volt szolgáltatva. (Elnök: MIHJLYFI ERNŐ. - 11J5.) A Horthy-rendszer hadseregében a liszt és a 'legénység között elváia&zttibatattlan szakadék volt és a tiszit még az akkori társadalmi rendnek is különleges kiváltságot élvező tiagja volt. A nép fiaii't persze nem engedték be ebbe' ai kiváltságos tláríiaságba. Évtizedeken keresztül ez a, még a kaiserlich und königlich idők szellemét magában bordó tiszti csoport olyan népellemes szellemben, olyan elzár" kózottságban élt, bogy annak az állapotnak nem is lehetett más következménye, mint az> bogy a történelem elsöpörte a Horthy-rendszer tisztikarát, annak szelleméi, hazug erkölcseit Természetesen fel kell számolni azt a jogrendszert is, amely a Horthy-rendszer hadseregének büntetőjogi alapja volt. A népi demokrácia a forradalmakát követő átalakulásnak megfelelően fokozatosan épít ki olyan jogrendszert, amely megfelel a haladás szellemének és a régi demokráciának. Ha ebből -a szempontból vizsgálom a r katonai büníeitőtörvényíkönfyvről szóié törvényjavaslatot;, iáikkor maradéktalanul megtalálom benne mindazokat az elvi igazságokat, amelyeket a népi demokrácia magáénak vall és amelyek annak a • társadalmi és politikai rendszernek az alapjai, ahol nem a kiváltságos osztályok" és kiváltságos társadalmi csoportok -d hatalom gyakorlóibanem maga a dolgozó nép. Elsősorban ki kell emelnem ennek a kato~ nai büntető törvény javaslatnak a bajtársi szellem megteremtésére irányuló intézkedéseit. Én a magam részéről éppen ebben látom a leglényegesebb különbséget a múlt törvényeivel szemben. Míg a múltban a katonai büm letőíörvénykönyvek nem tudták és nem akarták a bajtársi szel lemnek és a bajtársi együtr működésűek ezt a magas fokát törvény ut.riii ÍS biztosítani, addig ez a törvényjavaslat egeszén kivételes jó formában tudja ezt megváló" »•ítani. Kiiíön szabályozza a bajtárs aserbenhagyasa, a bajtárs elleni áskálódás büntetet, sünire minden olyan közösségben, ahol emberek egymásrautalsága olyan magas fokon érvényesül, mint éppen a honvédségnél, akár bárdban, aikár békében, különösen szükség vanA másik igen fontos szempontja ennek a törvényjavaslatnak az, hogy az alárendeltnek hathatos • védelmét biztosítja az elöljáróval szemben. A törvény javaslatban igen helyesen vonták meg a, határvonalat a javaslat alkotói, az alárendelt védelme és a kötelező fegyelem biztosítása között. A népi demokrácia nem engedheti meg azt, hogy egytk ember a másik ember fölött, még katoinááknál is, olyan hatalmat gyakoroljon, amely a 'másik ember lelki vagy • testi gyötrelmét okozza. Mégis biz: tódítani kell azonban r a fegyelmet. A fegyelem biztosítása érdekében ez a tör vén y javaslat helyes mértékkel megszabott büntetéseket állapít meg. Módot ad a bírónak arra, hogy széles határok között mindig a helyzetnek és az alkalomnak alapos mérlegelése után hozza, meg döntését. Erre azért van szükség, mert a katonai büntetőtörvénykönyv akár a háború, akár a béke időszakában, számos olyan esetre vonatkozólag tartalmaz jogi intézkedést, amikor a személynek egészem különleges lelkiállapota van. Felhozom például azt, hogy a személyes bátorság vagy pedig a félelemből fakadó gyáévi december hó 16-án, csütörtökön. 158 vasáig még ugyanannál a>z embernél is menynyire ©gyes pillanatok lelki beállítottságától függ. Lehet ugyanaz az ember az egyik pillanatban 6oikkail bátrabb és sokkal nagyobb lelkierőt mutató, mint mádkor, amikor esetleg olyan lelkiállapotban van, hogy a kapott parancs végrehajtása szinte teljesíthetetlen számára. (LUKACS Vilmos (f): Ideg kérdése!) A jognak szabályoznia kell a gyávaság esetét '1*13. Be a bírónak' aki alapoztam mérlegelni tudja a helyzetet;, meg •kell adni a lebe:őségét arraj hogy !a jogsaaibályokban megszabott határok között mérlegelje a cselekményt. Érdekes és egészen új szellemű a gyávaságra vonatkozó szakasza ennek a törvényjavaslatnak. A múltban általában az ellenség előtti gyávaságot büntették. Ez a törvényjava^at nemcsak a külső ellenséggel, hanem a belső ellenséggel szembeni gyávaságot is bünteti. Béke idején tanúsíthat valaki gyávaságot akkor is, ha félelemből származó szolgálati kötelességmulasztást követ el Egy, jó példát tudok felhozni arra, hogy mennyire szükség van a törvény ilyen értelmű magyarázatára is. Alig néhány napja volt annak az évfordulója, hogy hatalmas árvíz pusztított azon a vidékein» ahol lakom. Tivadarnál áttörte a Tisza a gát:t és hatalmas vagyonok, az emberi életek százai kerültek veszélybe. Az oda kirendelt katonaság és más mentőcsapatok emberfeletti erőfeszítésit végeztek, hogy meg tudják menteni az embereket és a munkából származó vagyonokat. Ennek a mentésnek során a népi haidsereg tagjai olyan kivételes bátorságról és félelmet nem ismerő önfeláldozásról tettek tanúbizonyságot, bog

v nem hiszem, hogy a múltban, amikor nem volt meg ez a bajtársi szellem, nemcsak a katonák .közt, hanem a katonák részéről a bajbajutott polgársággal szemben sem, valaha ilyen bátorságot mutattak volna. (Taps.) A tiszai árvíznél a demokratikus hadsereg fiai példát mutattak az önfeláldozásira. Éppen így a félelemből fakadó gyávatságirnak is lehetett volna egy-két példája. Szükség van tehát arra, éppen a fegyelem érdekében, hogy ezt az új fogalmazást, amely lényeges változást jell emit eddigi jogrendszerünkkel szemben, helyesnek fogadjuk el. A törvényjavaslat személyi hatályát illetőéi ii kimondja, hogy rendelkezéseit katonákra kell alkalmazni, ezt azonban kibővíti azzal, hogy a külföldön elkövetett minden katonai bűneselekm/ény esetében a'kalmazni kell, ha as elkövetés helye a fegyveres ©rőnek vagy az országgal együtt háborúban álló szövetséges állam fegyveres erejének hatalmi körén belül vanA törvényjavaslat rendelkezései résziben a rendőrség tagjaira is alkalmazandók. A rendőrségre vonatkozó módosítások szükségszerűen illeszkednek bele a törvény javallat szerkezetébe. Ez a törvényjavaslat a két fegyveres testület katonai büntető jogszabályait a népi demokrácia szeliernének megfelelően foglalja össze. Ezzel jogalkotási területen maradva hatalmas eredményeket érünk el dieímokratikus rendünk megszilárdításában. A törvényjavaslat törvényerőre emelkec^ése lezár egy olyan rendet, amely sízsembeállott a nép érdekeivel, és amely beékelődött a .felszabadulás óta eltelt idő alatt életrehívott változások folyamatába. Népi hae'jseregünk fejHődtése tette szükségessé, hogy egységes, jogszabállyokat hívjunk életre, és ezeknek a jogszabályoknak szelleime beillesz* kedjék népi demokráciánk szellemébe. [•>