Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-93

1 65 Äz országgyűlés 98. ülése 1948, őrök tudják legjobban elbírálni, .az ő életükből, az ő szolgálati működésükből kifolyólag' követik el azokat a cselekményeket, amelyek a büntetőbíró megítélése adá kerülnek. Ezen az úton tehát rendőrnek van módjában rendőr fefl-etJt' ítcfni, illetőleg — fordítsuk meg — ha rendőrt vádoloialk, akkor a rendőr rendőr közreműköldéeét veheti igénybe, laiki legjobban tudja megítélni, történte rendőri bűncselekmény és ha történt, milyen súlyos, milyen módon ítélendő meg az a bűncselekmény. Ezzel ä büntetőtörvény könyv vei tehát a rendőrséget is, a katonai bűnvádi^ eljárás alá vonjuk, s ezzel kétségtelenül elérjük a rendőrség fegyelmének fokozását. Igren t. Országgyűlés! Összesítve azt, amit ez a íörvónyjavaisiiiat a maga egészében elérni óhajt, azt mondhatjuk: ennek a büntetőtörvénykönyv-javaslatnak törvénybe iktatásával nagy lépéssel megyünk előbbre honvédségünk, rendőrségünk és igazságszolgáltatásunk demokratizálása terén és jelentős tégláit rakunk a népi demokrácia épületéhez (Általános helyeslés és taps.) ELNÖK: Dabrónaky Gyula képviselő úr, mint a mentelmi bizottság előadója kíván jelentést tenni. DABRÓNAKY GYULA (d) előadó: T., Országgyűlési Gróh József országgyűlési képviselőt az országgyűlés 1948. évi december hó 15-én tartott ülésében tanúsított magatartása miatt a menelmi bizottsághoz utasította, amiről az országgyűlés elnökié a házszabályok vonatlkiOzó írendellkezése értelmében további intézkedések megtétele céljából a mentelmi bizottság elnökét értesítette. w A mentelmi bizottság f. évi december hó 16"án tarto'tt ülésében foglalkozott ezzel az üggyel, amikor személyesen is kihallgatta Gróh József országgyűlésii képviselőt. Nevezett az állampolgársági törvény javaslat tárgyalása, folyamán — amint aa elnök azt a gyorsírói jegyzetekből utólag megállapította — a2 állampolgársájgi; (kötelék megvonását helytelenítve, Révész Ferenc képviselő azon közhe^zólására, hogy »még akkor sem, ha Hortjhyna:k hívják!«, azt felelte : »Még akkor sem.« Ezért Gróh József az elnöki székből erélyes rendreutasításban részesült. Továbbá ugyanezen ülésben a kormány programja feletti vita során azt a kijelentést tette, hogy a katolikusok nem élik azt a félelemmentes életet, amelyet n«kik a törvény biztosít. Gróh József ezen — a demokrácia ellen súlyos támadást jelentő — kijelentései miatt utasíttatott a mentelmi bizottsághoz. A mentelmi bizottság arra való tekintettel is, hogy Gróh József képviselő felszólalásaiban nemcsak a magyar demokráciát illette alaptalan, rágalmazó kitétellel, nemcsak a demokratikus allamneaid tekintélyét igyekezett aláásni, hanem felszólalásának egész szelleme is ; lkalmas arra. hogy a magyar állam és .a katolikus egyház közötti feszültséget még job" ban fokozza olyan időben, 'amikor a kormány a dolgozó társadalommal karöltve, a demokratikus államrend megszilárdítása érdekében fáradhatatlan munkát végez; ezért a bizottság ebben az ügyben különösen szigorú megtorlást tart szükségesnek. A mentelmi bizottság az ügy beható" meg" vitatása után a házszabályok 13. §~ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekhez képest azt a javaslatot terjeszi a t. Országgyűlés évi december hó .16-án, csütörtökön. 156 elé, hogy Gróh József országgyűlési képvise" iőt az országgyűlés ülésében tanúsított magatartása miatt az országgyűlés határozott naptára időtartamra, azaz hat hónapra ideiglene" •en zárja ki. Kelt a mai napon. (Helyeslés.) ELNÖK: Kérdem a t. Országgyűlésit, hozzájárul-e a mentelmi bizottság javaslata" hoz? (Igen! Nem!) Akik hozzájárulnak a mentelmi bizottság javaslatához, szíveskedjenek felállaniS) (Egy hang a dolgozók pártjáról: Csak a demokraták állnak feli — ^4 kormánypártok tagjai és a független demokrata páft több t g ja feláll.} Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés Gróh József országgyűlési képviselőt az országgyűlésből határozott naptári időtartamra, azaz hat hónapra ideigle' netóen kizárta. Szólásra következik a kijelölt sízónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Faggyas Jenő! Jenő! FAGGYAS JENŐ (kg): T. Ház! A katonai büntetőtíörvénykönyvről benyújtott törvényjavaslathoz szólok hozzá pártom nevében. Amikor megkaptam eztt) a törvényjavaslatot és hozzákezdteni a tanulmányozásához, vissza" emlékeztem arra az időre, amikor nekem is katonai szolgálatot kellett teljesítenem. Meg kellett tanulnom, azt a törvényt, amely a Horthy-rendszer .katonáinak életét szabályozta. A legnagyobb bajom az volt. akkor, hogy alig tudtani megérteni, mert olyan agyafúrt jogászi nyelven fogalmazták meg, hogy nekem, egyszerű parasztembernek, majd beletört a nyeljem. Amikor ezt a törvényjavaslatot kezdtem tanulmányozni, örömmel láttam, hogy világos és óntlhető a törvény nyelve, amelyet minden jogászi oíkosikodás nélkül megérthet minden magyar ember. De nemcsak ennél a törvényjavaslatnál, hanem a népi- demokrácia összes törvény javaslatainál és törvényeinél is azt tapasztalom, — és úgy hiszem, velem együtt

1 a t Ház minden tagja — hogy végre a magyar törvényalkotás is arra törekszik, hogy egyszerű és világos nyelven fogalmazza meg a törvényeket, ne úgy, hogy csak az ügyvédek tudják m eg-magy arázni. Ez a törvényjavasiliajfc is olyan alapvető kérdéseket szabályoz, amelyeket a múltban nem egy, hanem több törvényben és rendeletben szabályoztak. A törvényjavaslait a honvédség és a rendőrség össze« büntető rendszabályait magálban foglalja, tehát mindazok, akik a honvédség vagy a rendőrség kötelékébe tartoznak, egyetlenegyi törvény alapján ismerhetik meg a katonai büntető rendelkezéseket. Az eddig hatályban lévő katonai büntetőtörvény" könyvet 1930-ban alkották, majd kiegészítették az 1939:11 t. cikkel. A rendőrség tagjairól pedig kormányrendelet, intézkedett. Ugy hiszem, t. Ház, hogy amikor az időpontot, i vagyi«; 1930ia|t megeanlite'-item, mindenki előtt világossá vált, hogy ez volt az az időpont-, amikor a Horthy-rendszer népelnyo\ mó, erőszaikos uralma a legjobban érezne !

ő volt. A Horthy-rendszerben a hadseregre azért volt szükség, hogy az a feudaJista, kapital*'sj& társadalmi rend, amely minden erejével a nép széles tömegei, a munkásság éfe a dolgozó parasztság kizsákmányolásának rendszerét valósította meg, uralmát fenn 'tudja tartani Ebben a hadseregben nem volt bajtársii széliéin., (L1IKÁCS Vilmos (f): Igaz!) hanem a nyers erőszak és a fegyelem olyan rendje élt, ami-