Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-92

Yàl Az országgyűlés 92. ülése J.948. Már magától a ' kiértesítésnél, történlek méltán y talamságok, mert olyan giaíadák at hagytak ki, a névsorból, — például Szekeres István z.alas'zenlgff'óti újgazdát is — aikitől pedig annak idején egy lovöJt elvettek. Ez_a Szekeres István deimokratikus magatartású, jbároniho'-das szegény parasztember, akinek élötíszükseiaiLete, de családjának is életszükséglelte volt a^ ló. mert földjét művelte a lóval és fuvarra járt vele. Azok a gfazdák, akik Budapestre felutaztak, egy bizottság előtt személyes beimondás útján nyilatkoztak anyagi helyzetükről, és egymásra licitáltak szegénységi vallomásaikkal, így közülük többen lovat kaptak ainntak idején a beszolgáItalto'tt lovak helyett. Természetesen, aki behívót nem kapott, így Széke" res István sem. nem kapott lovarb. Van a dolognak még" egyéb méltánytalan vonatkozása is. Azok a gazdák, akik a beszolgáltatott lovuk ára névértékének megfelelő búzalktötvényt kaptak, ha például 'adóhátralékban voltak, az adóhátralékot ezzel a búzaköt vénnyel kiegyenlítették- Az előbb említett Szekeres Isltván azonban jó állampolgár, aki adózási kötelezettségének mindig eleget tett és így nem volt soha adóhátralékban, tehát a bfeaköt vényét sem tudta értékesíteni. Amint ez köztudomású, ezek ta búzakötvények ez év december végével lejárnak, a törvény szerint megisemmisü n«ik, elértéktelenednek. Ugyan megjelent egy rendelet, amely tíz éven át történő sorsolás útján kívánja kiegyenlíteni a kötvények hátralevő részét. E hosszú idső azonban szinte biztossá teszi azt, hogy abból a tényleges értékből amit a kötvények fedeznek, ténylegesen vajmi kevés térül "meig, tehát Szekeres István búzakötvénye keveset ér. Igen méltánytalan do'ognak tartom, hogy iá legjobban rászorulók nem kapnak igavonó állap Töt, mert a miaii hihetetlen magas állat árak mellett egy háromholdas, ötgyermekes szegényparaszt képtelen lovat vásárolni. Méltánytalan az is, hogy egy pontosan adót fizető, pontos adózó elveszítse a búzakötvényeit csak azért, mert pontosan fizeti az -adóját és mean volt hátralékban. Nem büntethetünk valakit azért, mert állampolgári kötelezettségeinek pontosain eleget tett. (17.00.) Kérem tehát a miniszter urat, hasson oda. hogy ilyen méltánytalanságok

1 no fordulhassanak elő és Szekeres István újgazdia beszolgáltatott igásállata helyett egy másik lovat kapjon, illetőleg olyan anyagi ellenszolgáltatásban részesüljön, hogy abból lovat tudjon vásárolni. (Helyeslés és taps a néppárton.) ELNÖK: Aa országgyűlés az interpellációt kiiadja a pénzügyminiszter úrnak. • Következik Keszler Aladár képviselő úr interpellációja a kormányhoz az Ábofoírt által megállapítolit borárak és a borforgalom korlátozása tárgyában

1

. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interp» láció szövegét felolvasni. CZETT JÓZSEF jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a kormánynak airról, hogy az Ab of ort által megállapított árak nem fedezik a gazdák termelési költségeit és a borforgalom részletes korlátozása is már válságba sodorja a szőlősgazdákat? Budapest 1948. évi november hó 26-án-« ELNÖK: Az interpelláló képviselő utfait illeti a ezó. év% december hó 15-én, szerdán. 132 KESZLER ALADÁR (dn): T. Országgyűlés! A kormány 11.730/1948. sz, rendeletével korlátozta a bor Szabadforgalmát, a bor legnagyobb fogyasztói piacán, Budapesten, megszüntette a borkereskedelmet és a borforgalom lebonyolítását teljesen az Állami Borforgalmi Részvénytársaságra ruházta rá. Ez a budapesti borpiacon egyeduralmat élvező állami vállalat a borátvételi árakat olyan alacsonyan állapította meg, hogy azok messze alatta maradnak a termelői önköltségi áraknak. Ez a koirmányrendejjet országszerte meo-bénította a bor forgalmát, mert a vidéki kereskedők is beszüntették vásárlásaikat, sőt legnagyobb részük iparengedélyét is visszaadta vagy szünetelteti Azok a vendéglősök is, akik közvetlenül a termelőknél fedezték szükségletüket, a legnagyobb óvatosságot tanúsítják vásárlásuknál és legfeljebb az egy-kétheti forgalmuk fedezésére szükséges mennyiséget vásárolják meg, ezt is alacsony, nyomott árakon. A megállapított borának alföldi boroknál maligán-fokonkint minostaff szerint 10—14 fillér, a mêmes hegyvidéki, úgynevezett történelmi borvidékről származó boroknál 10.5—15 fillér között váltakoznak. Ehhez literenkint a gyengébb boroknál 10 fillér, a 12.6 maligán-fokos nehezictbb boroknál pedig még 20 fillér járul. (RÓNASZÉKI Lajos (dn): Már eltörölitek ezt is!) Ez azt jelenti, hogy a budapesti borpiacom általános fogyasztásra^ kerülő alföldi 10.5 fokos borért 1 forint 20 fillért, a jóminőségű tokaji, badacsonyi, somlai vagy más nemes borvidékről származó 13 fokos fajborért 2 forint 10 fillért, a 16 fokos nehéz boréit pedig 2 forint 60 fillért fizet az Ábofort a termelőnek az átvételi helyre szállításkor. Nézzük meg, hogy ezzel szemben mennyibe kerül a termelőnek egy hektoliter bor. Egy katasztrális hold szőlő megmunkálására begy vidéken 160, az Alföldön 108 munkanap szükséges. Nyolcórás munkanapot véve figyelembe, a kollektív szerződés szerint fizetendő 1 forint 70 fillér középórabért számítva, az Oti-járulékkal együtt egy katasztrális hold szőlő évi munkája hegyvidéken 2240, az Alföldön 1512 forintba* kerül. Ehhez hozzá keíl számítani a védekező anyagokat a legalább négyévenként esedékes istállótrágya egynegyed részét, a műtrágyát, a kötözőamyagot, az elpusztult karók, tőkék pótlását. Ez katasztrális holdankint ösz* Seesen 1046 forintba kerül. Végeredményben tehát esak a készkiadásokat számítva, egy hold szőlő megmunkálása hegyvidéken 3286 forintba, az Alföldön 2558 forintba kerül. Ha az évi termésátlagot 12 hektoliternek vesszük, — megjegyzem, az országos átlag valamivel 10 hektoliteren alul van — akkor is

1 egy hektoliter must hegyi szőlőnél 247 forintba, alföldi szőlőnél pedig 213 forintba kerül a gazdának. Ha ebből leszámítjuk az 1 százalék erjedési veszteséget, a 3 százalék seprőt és az első fejtésnél bekövetkező csepegést, valamint négvhayi tárolási veszteséget, ami rendesfen még 1 százalékot tesz ki, akkor kiszámíthatjuk, hogy december 31-én egy hektoliter fejtett hegyvidéki bor 288 forint, az alföldi bor pedig 224 forint önköltségi árba kerül. Szándékosan nem számítoltam fel még a szőlő értékét képviselő tőkének a kamatait s-a. kockázatot, valamint a szőlő felújításának költségeit, a szüretelő eszközök, hordók elhasználódásával járó javítáisokat és pótlásokat. Kizárólag a készkiadásokat tekintve, az Ábofort által 1 forint 20 filléres áron fel-