Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-92

119 Az országgyűlés 92. ülése 1948. is könnyebbé tettük. Zavarja azonban közoktatásunk munkáját az a körülmény, bogy iskfoIáink jórészében még mindig- érvényedül a klerikális befolyás és bog-y tanítóiaík között solk a gyenge képzettségű. Anyagi viszonyaik sem kielégítőek, bár a státusrendezés sokat segített ezen a téren. A kultuszkormányzat feladata, bogy pedagógusainkat tanfolyamokon továbbképezze és bogy anyagi visizonyaik javítására is módot találjon az adott lehetőségek között. T. Országgyűlés,! Van még a magyar népi demokráciának, a magyar kormánynak egy nagy feladata,

's ep a Mindszenty kérdési gyökeres és^ gyors megoldása. (Ügy van! Ügy van! a kormánypártokon.) Nem lebet, hogy ez a kérdés tovább mérgezze országunk légkörét. Mi nem akarunk Jharcot az egyházzal, de azt sem lebet tovább tűrlni, bogy a legnagyobb magyar egyház fej« aknamunkát folytasson a magyar népi demokrácia és az egész magyar dolgozó nép ellem,. (Ügy van Úgy van! a dolgozók pártján) A Nemzeti Parasztpárt biztosra veszi, bogy a fodtrmány ennek a kérdésinek a megoldiálsa elől sem fog kitérni, hanem rövid időn belül megtalálja e probléma legmegfelelőbb megoldását. A miniszterelnök úr »súlyos szavaikkal bé" lyegezte meg a Barankovies-párt károis munkáját. Bhheizi nekem csak annyi hozzátenni valóm van, hogy a demokrata néppárt félrevezetéssel jutott be a parlamentbe. Kenetteljes szavakkal és a sekrestyék segítségével félrevezették a szavazókat; itt az ideje, hogy most mi vezessük őket félre a magyar politikai éüetből. (Taps a dolgozók pártján és a parasztpár ion. Szórványos taps a kisgazdapárton.) De nem feledkezhietüink meg az úgynevezett Keresztény Női Táborról sem. Gróh bácsi és társai is kezdenek már unalmasok és korszerűtlenek lenni a magyar parlamentben. (Egy hang a dolgozók párt» ján: És nevetségesek! — Közbeszólás ugyanott: Margit néni!) T. Országgyűlés! Dobi István kormányára neim könnyű feladatok várnak. Sok a tennivalórak az ország 'kormányzásának mindiein területén. Könnyebbé teszi azonban a kormány fel" adatainak megoldását az a körülmény, hogy az ország lakosságainak nagy többsége, a dolgozó magyar nép, bízik a népi demokráciában és annak kormányában és azt munkájának végzésében! támogatja. Bízunk tehát abban, hogy az új kormány igen jó és igein hasznos munkát fog végezni, ezért a kormláinyprogramot ú'gy magam, mint pártom, a Nemzeti Parasztpárt nevében elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Giallai Lajos képviselő úr mamrut a közgazdasági és

1 közlekedési, valamint külügyi bizottság előadója kivan jelentést tenni. GALLAI LAJOS (d) előadó: T. Országgyűlés! Beterjesztem az országgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint külügyi bizottságának együttes jelentését az Atlantic Cityben, az 1947. évi október hó 2. napján kelt nemzetközi távközlési egyezmény becikkelyezéséről szóló 223. számú törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jelentés kinyomtatásának és szétosztásának elrendelését és napirendre tűzését. ELNÖK: Az előadó úr á^tal beadott jelentést az országgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja, napirendre tűzése iránt pedig később fogok a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni. évi december hó 15-én, szerdán. 120 Szólásra kiövetkieiziik a kijelölt szónokok közül ! FARKAS

1 GYÖRGY jegyző: Supka Géza! STJPKA GÉZA (pd) : Igen t. Ház! Mielőtt magához a kormányprogTamhjciz szólanék, méltóztassék megengedni, hogy röviden reagáljak Gróh képviselőtársaim egyik szavára. Ezt mint a Magyar Újságírók Országos Szövetségének egyik elnöke teszem. Elhangzott itt tudniillik az a kijelentés, hogy a magyar sajtó, a demokratikus magyar sajtó uszít a katolicizmus, vagy az egyház, vagy akár a prímás úr személye ellen. En ez ellen a kijelentés ellen a leghatározottabban tiltakozom. Példa rá saját lapom, amely három év óta nem sziünt meg a legtiszteletrenioltóbb, >a legmegtisztelőbb iszavakkal könyörögni a prímás úrnak, hogy legyen szíves, adjon valami szót a demokrácia felé, hogy érezzük azt, hogy velünk él, velünk van és velünk akar maradni. Soha egyetleniegy tiszteletlen szó vele szemben vagy éppen az egyházról vagy a katolicizmusról — el nem hangzott. Ha most mégis kiéleződött a helyzet, ez nem a magyar sajtó hibájából történt. Nem! Felszólalásaink igen mélyen megfontoltak voltak, mert még azt is hozzátettük, hogy ha most egy Kulturkampf tör ki éppem Magyarországom, akkor ebből nemzeti szerencsétlenség lehet — mert kettéválasztja- az ország telkét, kisebb és nagyobb részre — de erre sem kaptunk semminemű választ, Én mégegyszer a magam részéről és remélem, a Szövetség nevében is joggal tiltakozhatom ez etilen H feltevés elten. Moist pediig a radikális demokrata pártszövetség nevében már előre van szerencsém bejelenteni, hogy pártszövetségünk a miniszterelnök úr által előadott kormányzati programot elfogadja, helyesléssel fogadja el s annak alapján bizalommal várja e program végrehajtását. Ezt a bizalmat a pártszövetség szívesen előlegezi éspedig mind a programban foglalt egyes tételek és kívánalmak alapjain, mind különösen, a miniszterelnök úr személye iránt érzett személyes bizalomból is. És itt talán méltóztassék megengedni, hogy bizonyos

1 történészi emlékeimet néhány szóval felfrissítsem. Annakidején, miikor a szerencsétlen őískutatások dívtak itt Magyarországon, sokat kellett dolgoznom az Országos Levéltárban. Az Országos Levéltárnak: jónéhány óriási termét elfoglalják sok emte'let számra azok a hatalmas foliánSotk, amelyek csak a mutatói azoknak az adóaktáknak, amelyek a XIII. stzázadtói egészen a XIX. század közepéig MagyaJ; országon létesültek, amelyek a magyarországi összeírásokat — conseriptiones et urbania — a robotos adózást és összeírt adózást tartalmazzák. Végignéztem ezt az anyagot egyes kis falvakra kiterjedően is és azt láttam ott, hogy évről-év^e. évtizedről-évtizedre és éyszáízadról-évszázadra mindig ugyanazok a Kis Péterek és Nagy Jánosok adóztak ugyanabban a kis faluban, ugyanazután a két kis csirkevágy girhes tehénke után, mindig ők roboto'taík és mindig ők voltak azok, akik vérüket adták, amikor a hazát kellett védeni. Nem tudjuk ezt elfelejteni ennek a parasztságnak márcsak a>zért sem, mert viszont a főnemesség ég. még a nemességnek is tetemes része nem érezte magát ennyire közösségben a magyar fajtával, nem tudott magyarul, kiment külföldre, ott kint herdálta el azt a pénzt, ame'