Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-112

1065 Az országgyűlés 112, "ülése 1949. Nyilvánvaló természetesen, az is, hogy a társadalomnak kellőiképpen «ki kell válogatnia és ski iß fogja válogatni» bogy kik a legjobban hivatottak arra, hogy józan ésszel, nyugodt ítélkezéssel meghozzák ezt a döntést; die meg kell állapítanunk, hogy sokkal megnyugtatóbb, sokkal igazabb, igazságosabb a társadalom egyetemének 'Szempontjából» ba ezt a döntést a társadalominak erre a célria legalfcàilniasabbaknak talált tagjai mondják ki, mint az úgy" nevezett szakbínákIgen t. Országgyűlés! A népi demokrácia társadalmában a büntetésnek, a büntető igazság« »olgálítatásnaik nem lehet más célja, mint a társadalom egyeteméinek védelme. Nem az a fontos, hogy az egyének szempontjából ilyen vagy olyan .sérelem szárniiazijk-e. Természetesen az egyén érdekét is kell védeni» de az egyén érdelke mögött nem szablad elfelerjtenün'k, hogy a legfontosabb, a. legdöntőbb és a vécéiéin szempont jából a legelső helyre teendő érdek a közérdek. (Uffy van! Ugy van!) a társadalom egyetemének, a népi demokráciának a védelmeÉppen eziért a döntést azofora kelll' bízni, akik a társadalom célkitűzéseivel, a társadalom szellemével tökéletesen azonosítják magukat, ennek következtében tehát a legbivatottabbak arra» hogy a döntést, az igazságszolgáltatást végezzék. Ne féljünk tehát, igen t. Országgyűlés a laikus éleimtől, amely szaktudással nem rer<dölikezik. A szaktudás, ebből a célból nem a paragrafusokban keresendíő, a szaktudás a társadalmi szolidaritásiban keresendő- Ha a társadalmi szolidaritás megvan valakiben, akkor hivatott, megfelelő ember arra» hogy a döntésben részt vegyen, hogy igaziságot szolgáltasson. Igen t- Országgyűlés! Más ',ellenvetés is van a laükus bíráskodással szemben. Ugyan csak az igazságügyi bizottság tegnapi tárgyalása során az egyik képviselő úr azt az ellenevetést tette, hogy rendben van, elfogadja azt, hogy a laikus elemet bevigyük az ítélkezésbe, megnyugszik abban» hogy a fejlődés ezt kö. vetéli, de ne bízzuk a laikus elemre azokat az ügyeket, amelyeknek politikai tartalmuk van. A képviselő úr tehát beleegyezik abba, hogy a laikus elem ítélkezzék, ha lopásról» becsületsértésről vagy más úgynevezett köztörvényi bűncselekményről vau szió, de a politikai bűncselekmények ne tartozzanak a laikus ember elé» mert a laikus elfogult, a szakbíró viszont elfogulatlan, ezeket az ügyeket tehát bízzuk a szakbíróra. (Mozgás a dolgozók pártján.) Azt hiszem, igen t. Országgyűlés, hogy mindenkiben, aki- a fejlődés menetével tisztában van és aki érzi, bogy mit jelent tartalmilag a népi demokrácia társadalma a múlt társadalmakkal szemben, nem lehet kétség az iriáint» hogy a laikus bírákat a politikai perektől nemcsak hogy nem kell távoltartani, ha" nem elsősorban a politikai perek megítélésére kell őket hivatottakká tenni. (Élénk taps a népfront pártjain..) Hiszen, hogy mégegyszer megismételjem az előbbi hivatkozást arra, hogy a szakbírák miként ítélkeznek a politikai perekben, azt hiszem, Zsitvay» Töreky és a többi név (Egy hang a kisgazdapártról: Kovács Miklós!) megfelelő illusztráció ^ erre és ha tudjuk azt, hogy a ma dolgozó bíráknak egy jelentékeny része még a Zsitvay- és Töreiky-féle levegőben nőtt fel és attól a szellemtől van áthatva, akkor azt hiszem, a népi demokráciának» de egyáltalában a demokráciának egyetlen őszinte évi március hó 24-én, csütörtökön. 1066 hívében sem lehet kétség az iránt, hogy elsősorban a politikai természetű perek azok, amelyeknek eldöntésére az úgynevezett laikusok vannak hivatva, {ügy van! Ugy van! a, kisgazdapárton és a független demokrata párton.) Mert mik is azok a politikai természetű pereik! A politikai természetű perek azok, amelyeknek elkövetői, amelyeknek érdekeltjei a fennálló társiadialmi és állami berendezkedés létét támadják» e berendezkedés ellen izgatnak, szóval vagy tettel fellépnek. Nyilvánvaló te; hát, hogy elsősorban ezek ellen kell védekezni a társadalom ama tagjainak segítségével, akik a ilegjobíban meg tudj ájk ítéllui azt, hogy az aszó, az a tett, az a komplott» az a szövetkezés, amelyről szó van, veszedelmes-e erre a társa dalomra vagy nem. Ez nem paragrafus-kérdés, ezt nem a törvény holt betűje döntheti el, hanem az élő társadalom ismerete és a tarisadaloin érdekeinek becsületes, őszinte szolgálata Én tehát azt hiszem, igen t. Országgyűlés, helytelen az az álláspont, amely a laikus elem részvételét még koncedálja, de éppen a társadalmi érdek szempontjából legfontosabb területről kizárja. Igen t. Országgyűlés! Ugyanebbe a^gondolatkörbe vág az is, amikor azt mondják: hát ha már laikus bíráskodást teremtünk, van erre a laikus bíráskodásira példa a múltban is és van példa a külföldi államokban is, miért nem követjük azt a példát- miért nem állítjuk vissza az esküdtszék intézményét? Mi is volt az esküdtszék intézményei Az esküdtszék intézménye egy szemérmességi takaró a kapitalista társadalomban uralkodó kapitalista osztály részére. Amikor ai fejlődés már odáig ment, hogy el kellett isuierni, hogy a társadalom részvételét az igazságszolgáltatásban a büntető perek legfontosabb területén nem lehet többé kikapcsolni, akkor azt mondták: hát jó, jöjjenek az esküdtek. De milyen esküdtetk? Tessék fellapozni az esküdtszék intézményéről szóló magyar törvényt és meg fogják látni, hogy az esküdtszék szervezete olyképpen vollt megalkotva» hogy csak a vagyonosok lehettek esküdtek- Vagyoni cenzus, az adócenzus alapján állították össze a jegyzéket, hogy kik ítélkezzenek. Ez az intézmény tehát kisegítő intézménye^ volt a kapitalista osztálynak az osztálybíiróság mellé- Azért, mert az osztálybíróságnak száínt intézimány valamelyik bírója a maga paragrafusitudásával esetleg igaznak ismerhette el valamelyik vagyonból kizárt nincstelen proletárnak azt a törekvését, hogy ezen társadalmi renddel szemben akciót kezdjien, felhívásokat intézzen» erre az esetre ott voltak azok, akik a saját vagyonukkal érdekelve voltak abban, hogy ne történhessék meg, hogy a vagyonosok osztálya ellen bárki szóval vagy tettel báímiit elkövethessen: tehát ítélkezzenek az esküdteknek nevezett vagyonosok. Hát igen t- Országgyűlés, a vagyonosok bíróságát állítsuk mi feli Szedjünk össze 12 embeirt a városofo vagyonos rétegéből, hogy azok döntsék el, helyes-e — mondjuk — a földosztás támogatása- vagy a kulálkok akciói fölött az a döntés, amelyet a népi demokrácia elvár? Képzeljük el: ha valamelyik vidéki városiban az esküdlteket összeállítanák az esjküdtszéki törvények szerint, kik lennének az esküdtek? A fculákok természetesen, t a vagyonosok, az adét fizetők. Hát a kulákokra akarjuk bízmi, hogy ítélkezze-