Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-112
iôô 1 As országgyűlés 112. ülése 1949. ki. Ez a késejdelein nem fog beállni. Az igazságügyi kormányzat ezzel a lehetőséggel él a bűn" vádi perrendtartás, az anyagi büntető törvénykönyv, a magánjog és az egész törvényalkotás területén és a késedelmet be fogja hozni- a jogi struktúrát fel fogja építeni. Mi.t jelent ez a jogi struktúra ? Annyit je~ jent, hogy nekünk, akik a népi demokrácia társadalmában élünk és a népi demokrácia társaclaimán kereszítül a szocialista társadalomhoz kívánunk elérkezni, meg kell teremtenünk a szocialista jogrendet, a szocialista jog területét be kell rendeznünk. Jogbiztonságnak abszolút, érinthetetlen jogbiztonságának foeíl uralkodnia a szocialista államban- a szocialista társadalomban. Igen t. Országgyűlés! Akik csak felületesen éa a fasiszta beállítások torz r tükréből, vagy akár a polgári beállítás tájékozása alapján ítélik meg a szocialista társadalmat, hajlandók ellentétnek tekinteni ezt a 'kettőt: _ szocialista társadalom és jogrend, mert a szocializmust az önkény, a jogtalanság állapotának hajlandók beállítani és rágalmazni. Nem így yam. A szo' cia.ista társadalomban jognak kell lennie, jogbiztonságnak kell uralkodnia és nyugodtam elmondhatjuk, olykép akarjuk é> olykép fogjuk kiépíteni a magyar szocialista tánsatdíalmat. hogy a jog-biztonság szilárdabb lesz, mint bármikor ebben a z országban egyáltafán volt. (Taph.) Példakép említsük csak mag a Szovjetuniót, amelynek történ etében neim öt, hanem hermine esztendő zajlott már le és amelynek módjában volt a szocialista jogrendet kiépíteni, kiépítette és valódi jog, valódi jogbiztonság él abban az óriási országban. Igen t. Országgyűlés! Jogrendről és jog" biztonságról beszéltek természetesen az.eddigi kapitalista berendezikedés mellett a Capitalist a országban is. Igen, megvolt a kapitalista országnak a maga jogrendje, a kapitalista jog, amely kapitalista jog mit tartalmazott? Tartalmazta a kapitalista állam természetéiből folyó jog megszilárdítását, jogintézkedéseit. Mivel pedig, mint minden állam, a kapitalista állam is az elnyomó állam erőszakszervezéte, a kapitaista állam a kapitalista osztály ki" zsákmányolás ám aik 'biztosítására, az erőszak módszerével való kikényszerítésére van hivatva. Nyilvánvaló tehát, hogy a {kapitalista jog tartalma, célja, rendeltetése nem lehetett más, mint az, hogy a kapitalizmus szempontjából fontos, döntő gazdasági, társadalmi, politikai érdekeiket biztosítsa é s azok kívánalmainak végrehajtásáról gondoskodjék. A magáütülajdonnalk kapitalista értelemben való alkalmazása és biztosítása, ez volt a vezérfonal, amely a kapitalista jogon végigvonult. Volt kapitalista jog, de mivel a kapi" talista állam a kapitalista osztály erőszakszervezete, termés'zetesen ez .a jog elsősorban a kapitalista osztálynak, a kapitalista osztály érdekeinek a joga volt. (ügy van! a dolgozók pártján.) Hiszen, ha betekintünk, igen t. Országgyűlés, a kapitalista időkben teremtett törvényeikbe, ott jogegyenlőségről fogunk paragrafusokat taliállni, döntő jelentőségű, alapvető paragrafusokat éppen úgy, amint a szabadság; jogok a kapitalista országod törvénykönyveiben kodifikálva vannak és biztosítva vannak a törvények rendelkezései szerint az állam minden polgára részére. Igen a törvényeikben benne vannak ezek a biztosítéévi március hó 24-én, csüiöriökön. 1062 kot, a törvények garantálják a szabadságot és garatálják a jogot. De tudjuk, hogy ez a sza~ badság, a politikai szabadság értéktelen volt a gazdasági megkötöttség mellet, a jogi egyenlőség tartalmatlan gazdasági egyenlőtlenség esetén, és tudjuk, hogy a jog mit^ érhetett akkor, amikor az embereiknek, az állampolgároknak túlnyomó nagy többsége kény telén volt a gazdasági függés következtében a jogtalanságokat tűrni. Ha megvan à gazda" ságilag elnyomott részére a jog, de a_ jog érvényesítése, a jog végrehajtásának miként; je, perlekedés, véleményeltérés esetén az igazánaK mgnatarozása a kapitalista osztály kezében van, nyilvánvaló, hogy ez a jog nem lehet valódi jog, hanem csak papírjog. Igen t. Országgyűlés! Ezzel szemben mi a népi demokrácia idejében valódi jogot akarunk adni mindenkinek úgy, amint valódi szabadságot akarunk adni, A gazdasági füg' gőség megszüntetésével megnyílik az út a valódi szabadság részére és a valódi szabad^ ság megszerzésével megnyílik az út a teljes értelemben, a teljes; mértékben élvezett jog, s ennek következtében a tökéletes jogbiztonság felé. Igen t. Országgyűlés! Ezekből az elgondolásokból kifolyólag kellett tehát nekünk elhatároznunk magunkat arra, hogy a népi demorácia igényeinek megfelelően ezt a fontos területet, a bűnvádi eljárás területét megfelelő^ törvénnyel lássuk el. Ha kérdezik, hogy tehát a kapitalista idők törvényei nem vo 1_ tak'e igazságosak, hogy a kapitalista idők joga nem az igazságot s z olgálta*e s akikor azt kell felelnünk, hogy igen, ezek a törvények, amelyek akkor születtek, az az eljárás» amelyet akikor létesítettek, szükségszerűek voltak azokban az időkben, ama kor berendezkedése szempontjából és mivel szükségszerűek, tehát igazságosak voltak, mert aiz igazság a szükségszerűségből, a gazdaság és" á.társadalom. t szükségszerűségéből meríti a maga igazolását. A megváltozott helyzetben»"' a népi demokrácia és a további fejlődés "során a r szocializmus helyzetében ez a berendezke" dés nemcsak, hogy nem szükségszerű, hanem ellenkezőleg, a szükségszerű fejlődés gátjává lesz. Mivel tehát gátló, el kell távolítani, Ami igazságos, jogszerű volt akkor, az igazságtalan, jogszerűtlen ma, éppen ezért félre keli tennünk. Ebben a korszakban ez az igazság, ez a jogszerűség nem használható tovább, tehát meg kell teremtenünik a magunk igazságát, a magunk szükségszerűsége által indokolt és megkövetelt jogot. Igen t. Országgyűlés! Á népi demokráciának fundamentális, minden területen uralkodó szabálya, hogy a hatalom a nép kezében legyen, hiszen azért nevezzük népi demokráciának a polgári demokráciával szemben, mert a polgári demokrácia a polgárok, a vagyonosok részére való demokrácia, a népi demokráciában pedig a vezető elem a nép, ez tehát a nép összessége szempontjából való demokrácia. Minden hatalom tulajdonosa, és kezelője tehát a nép. Mit jelent ez? Annyit jelent, hogy a nép gyakorolja a törvényhozás jogát, , a nép végezze a r maga szerveivel a •végrehajtást, az igazgatást, és természetes kiegészítője ennek, hogy a népnek kell gyakorolnia az igazság* 67*
