Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-112
1059 Az országgyűlés 112. ülése 1949. a népi demokrácia szempontjából okvetlenül szükségeseknek mutatkoznak. Igen t. ' Országgyűlés! Itt e törvényjavaslat tárgyalásakor tehát el kell mondanunk azt, amit már a novellák tárgyalása alkalmával több izben elmondottunk, hogy tulajdon képpen nem novellára, hanem átfogó, az egé s z területet felölelő törvényre volna szükség. Űgv vagyunk ezekkel az intézkedésekkel, mint amikor egy épület tetőszerkezetére érünk -— inert hiszen a z állami berendezkedés épületének a törvénykezés a tetőszerkezete —- és ahány lépést teszünk, annyi helyen roggyan meg a tetőszerkezet gerendázata. Ha azokhoz a törvényeinkhez nyúlunk, ámeneket a régi kapitalista, polgári időik teremtményei gyanánt átvettünk, azt látjuk, hog^ mindenütt ree s og-ropog az a gerenda, amelyhez érünk. Azt a gerendát ki kell cserélnünk- mert tniem hordképes a tető, nem hordképesek a gerendák. Ezért ezeket a gerendákat, egyiket a má" sik után, ki kell cserélnünk. Ez a kicserélés a novella dolga, egyegy hordképességébeii alkalmatlannak bizonyult gerenda kiváltása a novella feladata. Természetes dolog, hogy e kiváltás által nem változik meg az a tény, hogy a régri épület még mindig régi épület marad é 1 » egészen bizonyom, hogy további gerendákat, további tartóoszlopokat kell kiváltanunk, hogy ezt az épületet valamiképpen mégis fenn tudjuk tartani. Nyilvánvaló tehát» hogy kérdezzük: miért nem változtatjuk ínég az egész épületet, miért csak gerendánként cserélgetjük ki az alkatrészeit aikkor, amikor a konkrét tapasztalat azt mutatja, hogy lerogy a lábunk alatt az a ge" gerenda, amelyre lépünk? Cseréljük ki az egész konstrukciót, ne novelládat alkossunk, hanem átfogó törvényeket, hogy ilyen {kiese" relédre ne legyen többé szükség, tehát az egész jogi struktúrát a népi demokrácia szellemének és< kívánalmainak megfelelően építsük ki. Nagyon sokszor halljuk azt az észrevételt is, hogy a népi demokrácia fejlődésében a törvényalkotások terén az igazságszolgáltatás elmaradt, itt hátralékban vagyunk. Igaz ez? Kénytelenek vagyunk azt mondani,, hogy igaz. De amikor elismerjük, hogy igaz, akkor egyben meg kell állapi tanunk hogy ez a késedelem, hz a hátramaraű-ottság szükségssseírű, elmaradhatatlan következménye annak a ténynek, ho«ry egy épület tetőzetét ceaíki akkor lehet felépíteni^ ha a fundamentum már tökéletes biztonságban van, ha a fundamentum olyan szilárd, hogy minden kétséget kizáróan elbírja azt az épületet, amelyet a fundamentumra emelni akarunk. Ez a fundamentum pedig, amelyet a népi demokráciáink kezdő idejében létesítettünk^ nagyon sok szempontból veszedelmesen ingatag volt. Hiszen ennek a fundanie'ntumnak a kötőanyagát az akkori függetlenségi fronthoz tartozott úgynevezett demokratikus pártok alkották és itt vo'ífc Sulyok Dezső, itt volt Nagy Ferenc, itt volt Kovács Béla és Üt voltak a többiek. Amit ők cementnek ígértek, cementnek mutattak, aminek kötni kellett volna, arról kitűnik, hogy salaik és szemét volt, (Ügy van! Uau van! a dolgozókpártján.) a salak és s «izemét pedig természetesen nem bizonyult megbízható kötőanyagnak. A fundamentum tehát gyatra volt- nem volt hordképes ahhoz, hogy évi március hó 24-én, csütörtökön. 1060 szilárd épületeit eanelhessünk rá. Előbb a fundamentumot kellett randbehozni, csak azután gondolhattunk arra, hogy egy tervszerű gondosan kidolgozott épület megszerkesztéséhez, emeéséhez fogjunk, igen t. Országgyűlés! Azt hiszem, hogy ma, a népi demokrácia ötödik esztendejében nyugodtan elmondhatjuk, hogy a szemét és a salak a fundamentum kötőanyagából ki van küszöbölve. Elmondhatjuk, hogy a fundamentum szilárd* a népi demokrácia megalapozása teljes mértékben megtörtént, a népi demokrácia fundamentumának gazdagsági kiépítése tökéletes «ikerrel végre van hajtva a föüd, az ipar, a kereskedelem, a forgalom é s a gazdálkodás egész területén, tehát a népi demokrácia a maga tartóoszlopait szilárdan megkonstruálta. Most következett el tehát annak az ideje, hogy a jog, a törvényalkotás és az igazsájgszolgá tatás kérdésiéit ugyancsak átfogó módon, a fundamentumra felépítve megoldjuk,* hogy a népi demokrácia igényeinek- szegemének, tartalmának és követelményeinek megfelelően a törvénykezés tervszerű kiépítése ig, megtörténjék, hogy ne csak gerendákat cserélgessünk, ne csak egyes hoïidképtelemnek bizonyult alkatrészeket pótoljunk másokkal, hanem építsük ki az 'egészet annak rendje, módja és kötelező tervszerűsége szerint, úgy, hogy behozzuk azt a késedelmet, amelybeüi az igazságszolgáltatás' terén a törvényalkotás tényleg va n és a népi demokrácia fundamentumára egy teljes mér tékben megbízható, stílszerű, a népi demokrácia stíljének megfelelő épületet, jogi struktúrát létesítsünk. Igen t. Országgyűlés! Megállapíthatjuk tehát» hogy az építkezésnek ez a munkája megindult és folytatódott o'yam mértékben, amilyen mértékben maga p fundamentum szilárdult, és amikor most a fundamentum teljes szi. iárdságát leszögezhetjük, munkához láthattunk az épület teljes kiépítésére. Azt kérdezhetné va'aki, hogy ha a bűnvádi perrendtartást akarjuk rendbehozni, akkor miért nem jövünk mosít mégis kódex-szel. miért nem alkotunk bűnvádi perrendtartási kódexet és miért csak novellát hozunk ide? Azt hiszem, ^bben az esetben nyugodtan e'mondhatjuk, hogy ez a novella nem részletek, detailok meg' változtatását tartalmazza. Ez a nőve la bűnvádi perrendtartásunknak fundamentális átalakítása. Annak, hogy miért nem hozzuk még ide a bűnvádi N perrendtartás törvénykönyvét, az az egyszeirú oka, hogy egyrészt ennek a törvénykönyvnek az elkészítéséhez egy kis idő keik másrészt azokra a tapasztalatokra van szükség, amelyeket éppen ennek a novellának a hatálybaléptetése és gyakorlati alkalmazása fog megadna. Szükség van azután arra is. hogy a büntetőtörvénykönyvet, az anyagi jogot ugyancsak feldolgozzuk. Azt hiszem, .méltóztatnak emlékezni a miniszter úr múltkori 'bejelentésére., amelyben közölte, hogy az anyagi büntetőtörvénykönyv, teMt a büntetőkódex előkészületei annyira előrehaladtak, hogy elvi jelentőségű részét, tehát az általános részt a közeljövőben módjában lesz az igazságügyi kormányzatnak elfogadás céljából az országgyűlés elé terjesztenie. Amikor tehát megállapítjukhogy az igazságügyi kormányzat szempontjából dérkezett annak ideje, hogy átfogó igazságügyi törvényhozási reformokat proponálhat az országgyűlésnek, késedelem aikkor következnék be, ha ezt a lehetőséget nem használná
