Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-109
1017 Az országgyűlés 109. ülése 1949. évi március hó 21-én, hétfőn 1018 az utcáira; ha megvan bennük az elhatározás, hogy dolgozzanak és munlkávaL becsülettel, termelő, építő munkával szándékoznak^ megkeresni kenyerüket ás családjaik kenyerét, meg" adjulk neskik a kedvezményt., hogy .ne legyen lakásgondjuk. Tízezerén és százezren küszbödnek lakásgonddal ebben az országban. Ez a kedvezés tehát nem jelentéktelen (13.30.) Dobi Istyámnak és Bálkosi Mátyásnak beszédéből, a Függetlenségi Népfront programjából minden jóSizándékú ember láthatja, hogy a népi deimokrácáa megéilhetést szándékozik adni mindenkinek, akii dolgozik és nem száll szembe^ azzal a fejlődéssel, amelyet mi a dolgozó nép érdeikében való fejlődésnek látunk. Szól ez azoknak is. akik a hitbizományok urai voltak éts 1944-ig semmit sem vagy igen keveset dolgoztak és meg' voltak róla győződve, hogy a mondás: »Aki nem dolgozik, ne is egyék!« csáb ia szegény emberekre vonatkozik. Ha már most hajlandók dolgozni és tiszteletben tartják a Köztársaság törvényeit, ha tndomásulveszik a niépi demokráciának a szocializmus felé való fejlődését, akkor megtalálják helyüket az új magyar életben, amelynek rendje a munka tiszteletére ós megbecsülésére épül fel. Ha megtanítják dolgozni gyermekeiket, azofcuafe a gyermekeknek a gondolkodása is — remeJjük — mire felnőnek, átalakul, « mire elénk nagykorúságukat, már emberi önérzetből Ï S a maguk két keze munkájából akarna!?: niagd megélni és nem is gondolnak majd arra, hogy ingyen lakásuk legyen az állam által a dolgozó nép birtokába ve*t egykori hitbizományi palotákban. Csajk az a fontos, hogy tlamnljanak meg dolgozni, tanulják megbecsülni a inunkat és akkor megnyílik számukra az út, a tisztességes elhelyezkedés lehetősége 'az új magyar életben. T. Országgyűlés! Népi demokráciában élünk, a fejlődés- irániya a szocializmus felé mutat és mi, alkiJb' együtt vagyunk ia Függetlenségi Népfrontban, mindannyian meggyőződéssel valljuk, hogy a fejlődés a dolgozó nép érdekében való. Vállaljuk a munkásságnak és a munkásosztály nagy pártjának, vezető^ szerepét, fejlesztjük a munkás-parasztszövetséget és építjük a szocializmust. Ennek a politikai fejlődésnek egyik lépése — és az én egyszerű paraszti megítélésem.' szerint nem is jelentéktelen lépése — a hitbizományok megszüntetése. Látom, hogy az igazságügyi korimányziaft gondosan, 'az összes szempontúikat alaposan) onérlegelve készítette el az erre vonatkozó törvényjavaslatot és annak indokolását, éppen ezért a javaslatot magam és pártom nevében elfogadom. (Tam a kormánmártokom.) ELNÖK: Szólásra (következik a kijelölt szónokok közül? HEGYESI JÁNOS jegyző: Nagy István! NAGY ISTVÁN (p): T. Országgyűlés! »A családi hitbizomány és a hitbizományi kisbirtok intézménye a jelen törvény hatálybalépésével megszűnik« — mondja az előttünk fekvő törvényjavaslat 1. §~a. Ezzel a gyakorlati életben bár nem t u lsok változást előidéző törvénnyel gyászos emlékű feudális társadalmi rendünk egyik legfontosabb bástyájának jogi fundamentumát borítjuk fel, illetve semmisítjük meg. A magyiar feudalizmus, amely túlélte korát és átmentette magát a kapitalista társadalmi rendbe, minidéin erejével védte ás fejlesztette, illetve fejleszteni próbáltat a hitbizo\ many intézményét, mint a konzervatív máraj djság törvényes alappillérét. Jól látta a világ | társadalmi fejlődésiéből, hogy a haladás az ! ósdi úri rend legnagyobb ellensége. 1848 pol! gári forradalma gyengének bizonyult, hogy a nemzetközi reakciós erőkkel szövetkezett feudális uralmat teljes egészében megdöntse. A feudális nagybirtokok és hitbizományok nagy területtel és nagy politikai hatalommal megmaradtak. A Vörös Hadsereg által felszabadított országnak és ? felszabadított országban jelentkező népi politikai erőknek és ezeknek élén a munkásosztálynak, mint vezető, fejlődő társadalmi erőnek a politikai erejére és fejlődésére volt szükség ahhoz, hogy elsöpörjük mindazt a szemetet, ami a feudális múltból itt maradt. A nagybirtok, amely a hitbizomájny alapja volt ma már a dolgozó parasztság kezében van. Az a beteg úri osztály, amely fojtó teher- . ként nehezedett dolgozóink életére, mia már a múlté. Eltűnt az úriszák, a nemes vármegye, a főrendiház összes népnyúzó hat aim ával és minden fejlődésit guzsbakötő intézményével együtt. Nem sajnálja őket & becsületes, dolgozó emberek közül senki. Ezért nem is tartom szükségesnek, hogy kimúlásuk ezen utolsó aktusánál a múlttal én is ^részletesen foglalkozzam. Ezt már ellőttem szóló (képviselőtársaim megtették. De ismeteltem ki kell emelnem a felettük győzelmes jelennek -azt a szociális intézkedését, amelyet, tőlük nem tapasztaltak az agyonsanyargatott dolgozók. Intézkedik a törvény javaslat a lakások haszonélvezeti jogáról a z özvegyre, családtagra kiterjedő hafállyial, meg nem érdemelt kegyet gyakorolva azokkal szemben, aikik olyan nagy kegyetlenséggel dobták ki a betegen, özvegyen vá^y árván mairadt és igájukban elpusztult" dolgozókat és családtagjaikat, mihelyt őket tovább kizsákmányolni nem lehetett. További hasonló szociális intézkedés —. és» szükséges szociális intézkedés — az, amikor gondoSikodik a törvény azoknak a sorsairól, akiknek szociális juttatásként valamilyen nyugdíj, kegyhér, vagy egyéb biztosítás jár. Népi demokráciánk erejét, a dolgozók unalmának szilárdságát látom én elsősorban a lakások meghagyásánál ezekben a ki nem érdemelt, a dolgozók szájmára viszont nagyon is kiérdemelt szociális, intézkedésekben. Mivel az új élet felépítéséhez a régi romok eltakarítása feltétlenül szükséges, e törvényjavaslat pedig ezt a célt szolgálja, ezért azt magam és pártom nevében örömmel fogadom el. (Taps a kormdwypártokoM.) ELNÖK: Kíván-e még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni'? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek: nyilvánítom. Következik á határozathozatal. Kérdem a t. Országgrvűlést, hogy a hitbizományok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot eredeti szövegezésében, általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e? (Igen.) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot eredeti szövegezésébiein, általánosságban, a részletes tárgyalási alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a
