Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-109
1019 Àz országgyűlés 109. ülése 194 jegyzi urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (felolvassa a címet és 1—11. tokát. — Az országgyűlés a címet és 1—11. §'ah hozzászólás nélkül, változatlanul elfogódja.) ELNÖK: Ezzel az ország-gyűlés a törvény" javaslatot részleteiben is eäfojgladta. T. Országgyűlés! Napirend szerint következik az államügyészségig elnöki és alelnöki állások szervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. TÓTH ENDRE előadó urat illeti a szó. TÓTH ENDRE (p) előadó: T. Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslatot legyen szabad röviden a következőkkel megindokolnom. A 4-730/1945. M. E. számú rendelet annakidején megszüntette az ügyészségi elnöki és alelnöki elnevezéseket, az áMaimüjgyészség vezetés éveli megbízott államügyészt a »vezető államügyész« címmel ruházta fel, az addigi ügyészségi alelnöki állásokat pedig a VI. fizetési osztályba sorolta. Az elnevezéséknek ez a megváltoztatása azonban, amely 1945-ben történt, nem bizonyult szerencsésnek, mégpedig azért nem, mert az ügyészségi élére végleges kinevezés álapján állított vezető államügyész címében nem jutott kifejezésre az a különbség, amely laz illető állása és az ügyészség vezetésével csupán ideiglenesien megbízott államügyész állása között fennáll. Az ügyészségi aléllnöki állások pedig- a VI. fizetési osztályba soroltatván, illetőleg szerveztetvén át, a fokozatos előléptetéssel bármely államügyész bejuthatott a VI- fizetési osztályba és így megszűnt az a különbség, aaniely a kinevezéssel elnyert, tehát elismerést is kifejező ügyészségi alelnöki állás és a pusztán fokozatos előmenetellel elért VI. fizetési osztályú álamügyészi álílíás között fennáll. Ezt a helyzetet kívánja orvosolni az előttünk lévő törvényjavaslat, amelyet az igazságügyi bizottság elfogadott és az országgyűlésnek szintén elfogadásra ajánl. ELNÖK: Kíván valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sieim kíván, a vitát bezárom. A ta" nácskozást befejezettnek nyilvánítomKövetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy az államügyészségi elnöki és alelnöki állások szervezéséről szóló törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfőgladja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjiavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvény javaslat címét felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (felolvassa a törvény javasltát címét és 1—3. § m ait. Az országgyűlés a törvényjavaslat címét és l—S. §-ait hozzászólás nélkül változaUcmvl elfogadja.) ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. T. Országgyűlés! Napirendünk anyagával végeztünk. Javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére. Javasltaim» hogy leigközelebbi ülésünket holéi'i március hó 2i-én, hétfőn Í02Ö nap. kedden délelőtt 10 órakor tartsuk s napirendjére tűzzük ki: 1. az országgyűlési választásokra vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és 2- a Magyar Köztársasáig és a Román Népköztársaság között az egyemesadók, valamint az öröklési iUetékekitekintetébena kettős adóztatás elhárítása) tárgyábjain Budapesten az 1948évi augusztus hó 28. napján kélt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavasíllatok tárgyalását és végül 3. ,a mentelmi biaottsájg jelentésének tárgyalását Kovács József országgyűlési képviselő meutelirni ügyében. Elfogadja a t- Országigyűlés napirendi javaslatomat? (Igen!) Az országgyűlés a napirendi javaslatot elfogadja. T. Országgyűlés! Most a legutóbbi ülésünkön történt bejelentés érteiliméhea áttérünk az interpellációkra adott (miniszteri válaszok felolvasására. Következik a miniszterelnök úr válasza Domonkos János képvisielő úrnak a mező- és erdőingatianok átírása ügyében múlt évi december hó 15-én a kormányhoz előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző unat, szíveskedjék a vállasat felolvasni. HEG Y ESI JÁNOS jegyző (olvassa): »Domonkos János képviselő úr a múlt év december hó 15^én interpellációt terjesztett elő és ebben felhívta figyelmemet azokra a sérelmiekre. amelyek a múlt év augusztus hó 28-án a mező- ós erdőgazdasági ingatlanok forgalmainak átmeneti felfüggesztés© tárgyában kiadott 8990/1948. Korm. sz. rendelet intézkedéseiből a földtulajdonosokra származnak. A képvisielő úr különösein a dolgozó kisparasztok érdekében kérte ennek a rendeletnek revízió alá vételét és a mező-, illetőleg az erdőgazdasági ingiat'ainiok forgalmának újból való felszabadítását, A képviselő úr különösen sérelmezte a kisemberek között fl tiltó rendelet előtt jóhiszeműleg létrejött lingataanátruházási jogügyletek felfüggesztését és kérte, hogy az átruházás jogi akadályait a kormány elsősorban ezekben az esetekben hárítsa el. A képviselő úr által kért intézkedések azóta már megtörténtek A kormány a 8990/1948. Korm. sz. rendeletet, mely ae ingatlanforgalmat leállította s azt is, amely ennek hatályát két hónappal meghosszabbította, hatályon kívül helyezte. Egyidejűleg a 13100/948. Korm. számú rendeletté!! az ingatlanforgalmat, lennek hatósági ellenőrzését ós az állami elővásárlási jog gyakorlását^ új jogalapokra helyezte. Mindezekre az intézkedésekre éppen (azoknak a kisparasztoknak az érdekében volt szükség, akiknek érdekébein a képviselő úr is felszólalt. Tudjuk,, hogy a mező- ée. erdőgazdasági in" gatlanok hatósági ellenőrzése és ezzel összefüggésben az állami elővásárlási jog gyakorlása a legutóbbi időkig a két világháború között alkotott úgynevezett birtokpolitikái tőivények alapján történt. Ismeretes, hogy ezek" nek a feudális szellemben fogant jogszabályoknak elsőrendű célja nem a nincstelen földműves dolgozók földhözjuttatása volt, hanem lényegében a nagybirtokok rendszerem k megmentése. E törvények az ingatlanforgalom terén szabad versenynek tették ki a vagyontalan földművest a tőkés osztályokkal fezemben. Bár ezek ia törvények állítólag arra voltak hivatva, hogy a dolgozó parasztok ? zá-
