Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-109

1011 Az országgyűlés 109. ülése 1949. szerepe a többi nagybirtokkal együtt az volt, hogy a parasztságot minél nagyobb mértékben kiuzsorázza. Az 1920-as években a hitbizományi birtokok cselédei 16 mázsás kommenci ójukkal, (nyomorúságos lakásukkal, tüzelővel, sóval, állattartással együtt égés» esztendlőn át hajnaltól késő éjszakáig tartó munkával mindössze évi 700—800 pengőt kerestek, holott az általuk végzett munkával előállított teirmékek értéke átlagosan 5—6000 pengőre rúgottA hitbizományi nagybirtok uralkodj helyzeténél fogva minden eszközt igénybe vett a kizsákmányolás fokozására. A tűrhetetlenül alacsony bérek megjavításáért szervezkedő vagy sztrájkoló földmunkásokat számtalanszor karhatalommal kényszerítették munkára s az emdrődi vagy pacsai csend őr e őrtűz megmutatta, hogy a hitbizományosok olcsó munkaerő biztosítása érdekében terrortól, vérontástól sem riadtak vissza. A hitbizományi nagybirtok uralkodó helyzetét bizonyítja az is, hogy míg az ellső világháború után Európa minden országában^ — Magyarország, Ausztria és Svédország kivételével — eltörölték a hitbizományokat, addig nálunk továbbra is a hitbizomámy maradt az ország uralkodó nagybirtoka. Ezek a hitbizományi nagybirtokosok ügyeltek arra, hogy a földmunkások se földtulajdonhoz, se kisbér léthez ne tudjanak _ hozzá" jutni, illetőleg az azokhoz való hozzájutást a legteljesebb mértékben megnehezítették. Az 1921-es Nagyatádi-féle földreform esupáin szemFény vesztés volt és valójában sértetlenül megmentette a nagybirtok állományát és a munkanélküliek tartaiékseregét. Ez a hatalmas tárta lékhadsereg tette lehetővé, hogy a hitbizományi nagybirtok szabadon válogathatott a munkaerőben és tetszése szerint szoríthatta lefelé a mezőgazdasági munkabéreket. Ennek ja következménye volt az, hogy sehol Európában nem volt olyan nagymértékű a mezőgazdasági munkabéru'zsora, mint éppen Magyarországon. Azt, hogy Horthy ék Magyarországa a hitbizosmányok, a nagybirtokok védelmét szolgálta, az is bizonyítja, hogy amikor a nagybirtok korszerűtlen termelése folytán válságba jutott, Hoorthyék az ipari munkássággal és a parasztsággal fizettették meg az uradalmaik szanálási költségeit. így volt ez 1934-ben is; amikor a tengerentúli búza szállítási költségekkel együtt is olcsóbban érkezett az európai piacra, mint az itt termett magyar búza, a kormány, hogy a nagybirtok búzáját el tudja adni, bevezette a bolettarendszert. A földesurak exporttámogatás címén megkapták a külföldi olcsó ár a hazai drága búzaár közötti különbözetet, ugyanakkor a parasztgazdaságoktól 6 pengővel olcsóbban vásároltákmeg a búzát, a nagybirtoknak ily módom, kifizetett összeget pedig az ipari munkássággal és a szegény parasztsággal fizettették meg, amennyiben az ellátatlanok számúira a búza árát rendtkívül magasan állapították meg a világpiaci árakhoz viszonyítva. A hitbizományok birtokosai óriási kiterjedésű birtokaik jövedelmét nem a mezőgazdaság korszerűsítésére fordították, hanem jövedelmezőbb vállalkozásokba fektették e ilymódon teljesen összefonódtak a banktőkévelA Hitelbank igazgatóságában gróf Andrássy évi március hó 21-én, hétfőn 1012 Nándor és herceg Festetics György, a Nemzeti Bank igazgatóságában gróf Solmissich László és Radvánszky Albert és társaik foglak tak helyet. De nemcsak ebben a két bankban, hanem a többiekben is mindenütt megtalálhatok voltak a hitbizományi nagybártokosok. Így érthető azután, hogy ezek a bankok kedvezményes hiteleket elsősorban a nagybirtokosoknak adtaik, míg a terhesebb kölcsönöket a paraszti gazdaságok kapták. Az 1929—32-es világválság idején például ,

a magyar mezőgazdaság adósságterhe közel 2 milliárd pengőre rúgott- Az összes váltókölcsönök kétharmada a 100 holdon aluli parasztbirtokosokat terhelte., úgyszintén az adósságok után fizetendő évi 100 millió kamatteher nagyrésizét is kis- és középparasztságunk viselte.. Kis- és középparasztságunk fele adósa volt valamely banknak. Ennek következtéiben az 1930-as években évente 16—18.000 parasztbirtokot árvereztek el. Ezek után érthető, hogy a hitbizományi nagybirtokok és a fasizmus nem állották szemben egymással. A fasizmus egyetlen orszlágbam eem nyúlt a nagybirtokhoz ós nemcsak földet nem osztott, de semmilyen, még a legmérsékeitebb földreform utján sem juttatta földhöz a parasztot, pedig a fasiszták minden országban hirdették a nagybirtok felosztását. Ezért azután érthető, hogy a nagybirtok nem a fasizmus ereje, hanem annak gyengesége miatt nyugtalankodott^ Ez magyarázza azt, hogy amikor a második világháborúban a fasiszták támogatásáról volt szó, a hitbizományi nagybirtok teljes gazdasági értejével a fasiszta háborút támogatta' Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy Nagy Imre könyvében helyesem foglalja össze a hitbizományi nagybirtok szerepét, amikor a következőket mondja (olvassa): »Amikor a magyar nemzet léte forgott koekan, a 'nemzeti függetlenségéért vivott nagy szabadságharcok idején, vagy a nemzeti ellenállás súlyos megpróbáltatásai közepette a végsokig kitartó» minden áldozatot meghozó néppel szemben a nagybirtok volt az, amely hátbatámadta és elbuktatta a nemzeti ügyet. A nemzeti ellenállást mindip- a magyarság felső nagybirtokos rétegében törték meg«T A felszabadulás után a Szovjetunió hősi hadserege összetörte a régi államapparátust és a fasiszta hadsereget és a földreform túlnyomórószben gyakorlatilag megszüntette 4 a hitbizományokat is. Akkor tehát, amikor a hitbizoniányok megszűnte téséről hozunk törvényt, tulajdonképpen csak a jogrendszeiünkben még meglevő maradványok eltörléséről gondoskodunk. Ezért a törvényjavaslatot a magam és pártom nevében elfogadom. (Lelkes taps.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül! SZENTÉ JÓZSEF jegyző: Nagyistók József! NAGYISTÓK JÓZSEF (kg): T. Országgyűlés! A hitbizományok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot a magam és a Független Kisgazdapárt nevében elfogadom. Elfogadom azért, mert nekem is az a véleményem» amit az igazságügyminiszter úr az indoktolásban mond: hogy a családi hitbizomány olyan intézmény, amelynek nincs helye egy demokraI tikus köztársaságban. De elfogadom azért is,