Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-109
1005 Az országgyűlés 109, ülése 1949. évi március hó 21-én, hétfőn 1006 mányzótanács 1919 április 3-án kelt XXXVIII. számú rendelete szüntette nieg azzal- hogy kimondotta: »Magyarország földje a dol" gozók társadalmáé«, és elrendelte: »Mindem közép- és nagybirtok miniden tartozékával, élő és holt felszerelésével, valamint mezőgazdasági ipari üzemeivel együtt minden megváltás nélkül a proletárállam tulajdonába megy át.« Másodszor a debreceni ideiglenes nemzeti kormány 600/1945. M. E. sz. rendelete szüntette meg, amelyet a Magyar Kommunista Párt vezetői dolgoztak iki, amelynek megvalósulásáért a harcot népünk bölcs vezére, Rákosi Mátyás hirdette meg az emlékezetes 1945 február ll~i gyűlésen, s amelynek végrehajtásáról ,a földosztó miniszter, Nagy Imre elv" társunk gondoskodott. Joggal vetődik fel a kérdés: _ mi az oka annak, hogy ,a magyar demokrácia jogalkotása mégis szükségesnek látja a hitbizomány intézményének törvényes felszámolását^ $ hogy jogrendünk hibátlanságánalk, teljességé" nek ezt az újabb állomását ilyen emócióvá] üdvözöljük! Elégééges indok-e^ az, hogy ,a törvényjavaslat indokolása szerint is ^ néhány »csekélyebb jelentőségű« vagyontárgynak, egy-két lakásnak, ócska íkastélyok hullott vakolatú, szélcibáltai tetejű úri szurdokainak, vakult foncsoru tükröknek, olyan pattant rugójú, foszlott bélű karosszékeknek jogi soi" sát is eldöntsük, melyekbe már soha többé nem ül úriszéket tartani semmiféle ilyen-' olyanfalvi, alsó-, felső miesodási ipszilonos úr őkegyelmessége 1 ? Továbbfeszítve a kérdést: elégséges ok _ e csupán ,aiz, amire a törvényjavaslat szép indokolásában az igazságügyminiszter elvtárs hivatkozik, hogy a hitbiao" mány idejét multa, osztályérdekeket megmerevítő,- a szociális felfogással nem egyeztethető, a jkiváltságoeok luxuriesét védő intézmény? T. Országgyűlés! Oknak elégséges. De bogy ,a hitbizomány intézményének megszüntetését ünnepi alkalomnak is tartsuk, erről kell néhány Szót kiegészítésül az indokoláshoz fűzni. Meg kell mondanunk, hogy a hitbizomány intézményének megszüntetésével a magyar történelem egyik leggyalázatosabb, legszemérmetlenebb .adás-vételi szerződésének eredményétől tisztítjuk meg jogrendszerünket, koronás királyok és kardos-mentés főrendek mocskos »Gresehaft«-jét kell kitörölnünk ma törvénytárunkból. A magyar nép függetlenségének, önrendelkezési jogának két aljas érubaboesátához fűződök a hitbizomány intézményének létesítése. Az első üzleti szellemű árulás eredménye vojt az 1687 : IX. te., amely »az ország mágnásai ée előkelőd romlásának elhárítására«, tehát a főurak vagyonának védelmére »ö császári és királyi szent felségétől megerősített hitbizományt és elsőszülöttségi öröklésrendet« létesített. Az üzletet I- Lipót király »ö császári és királyi szent felsége« kötötte, egyik leggyülöletesebb emlékezetű Habsburg uralkodónk, a protestánisüldözés fölkentje, a magyarüjdözjk mestere, a Wesselényi-féle összeesküvés letörője, a katonai önkényuralom meghonosítója. Ez a nagy vásárló tudta, hogy a szegény kurucok ellen fegyver kell, karóbahúzás, kerékbetörés, de azt is tudta, hogy főuraink kuruc' kodásia ellen elegendő néhány jó stallum, donáció, pénzjutalom, cím és rang. Lipót elhatározta, nojgy törvényerőre emeli a Habsburgok örökösödési jogát s eltörölteti az Aranybullának azt a záradékát, amely módot nyújt arra, bogy a nemesség^ ellenállhasson s ellentmondhásson a szerződést szegő " királyoknak. Ennek érdekében vette meg magának főurainkat a hitbizomány létesítésével, az örökös birtoklásért adták el az ősi nagy famíliák az ellen* állás soványka jogát, s lettek f óhajtó udvaroncok, talpnyaló alattvalók. Az 1687 : IX. te. még úgy rendelkezett, hogy a hitbizomány alapításának joga a »köznemesekre semmiképpen _ ki nem terjed«, — ez egy másik üzlet során sikerült. Az 1723 : L. tekiterjeszti a hitbizomány jogát a köznemességre is, birtokos köznemességünk ezért a kiváltságért fogadta el a Pragmatika Sanctiót, a Habsburg-ház leányági örökösödésének biztosítékát. A hitbizományért először a főnemesség' másodszor a köznemesség eladta hazánk függetlenségét e egyben olyan szerződést kötött. amely a szegénység földhözjuttatásának egyik legnagyobb a kadálya, a kizsákmányolás korlátlanságának főbiztosítéka volt. A reformországgyűlések a hitbizomány eltörlése mellett fosrlaltak állást. Széchenyi. Kossuth. Kölcsey Ferenc, Szalay László s a mérsékelt Deák Ferenc, Szemere Bertalan is a hitbizományok ellen nyilatkozitak mindenkor. Tervezetek készültek a hitbizomány reformjára, eltörlésére. Hosszú lenne felsorolni azt. hogy a Földes Béla-féle, a Lányi-féle, a> Beksics-féle tervezeteknek mi lett a sorsuk s- hogyan állt meg legmagyobbjaink ellenzése és a reformtervezetek hosszú sora közt diadalmasan a hitbizomány. Mert győzedelmesen megállt, mivel a kizsákmányolók érdekeit szolgálta és a kizsákmányoltaknak ártott és a császári és királyi felségek, országbírói értekezletek, főrendiházak és az álparlamentárizimus ''sztálygyülései előtt ez volt az egyetlen szempont. A Horthy-korszak törvényhozása is körül csiripolta a hitbizományt. Az 1923. évi nemzetgyűlés egyenesen utasította a kormányt, hosrv készítsen törvényjavaslatot a hitbizomány reformjára. 1935-ben készült is egy ilyesforma javaslat, de azt a kormányelnök és az igazság, ügyminiszter — közös megegyezéssel — fiókba tették, ottfeledték, abban a meggyőződésben, hogy megvalósulása esetén sem történt volna •valami lényeges változás abban, hogy a z úr úr és a szegény paraszt örüljön, ha él, Végre 1936-ban elkészült az a törvénycikk, amely a hosszas reformtörekvésekre azzal tette fel a koronát,, hogy a régi hitbizományok mellett újabb hitbizomiányok alapítását az úgynevezett hitbizományi kisbirtok létesítését is lehetővé teszi. Hogy a hitbizományt miért nem szüntetik meg, azt ennek a törvénynek az indokolása kereken megmondj! 8 : »A teljes eltörlés olyan értékeket pusztíthatna el, amelyek faji és nemzeti szempontból felette becsesek és csak nemzedékek munkájával volnának újból felépíthetők.« Vájjon mik ezek a faji szempontból oly becses értékek? Erre is megfelel az indokolás: »A nasrv történelmi múlttal biró. erős fa-ji és nemzeti hagyomány okkal telített családok gazdasági erejének viszonylaeos megtartása maga is fontos nemzeti érdek« A meztelen érdeket, a förangúak vagyoni biztonságát nevezték nemzeti érdeknek s változás csak annyiban
