Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-109

1003 Az országgyűlés 109. ülése 1949. évi március hó 21-én, hétfőn 1004 büntető^ igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebtovitel egyszerűsítéséről sízóló törvényjavaslatot. Kérem a javaslat kinyo" matását, szétosztását, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett pedig az igazságügyi bizottsághoz való utalását azzal, bogy a házszabályokban a bizottsági tárgyalás megkezdésére megszabott háromnapos határidőt nem kell betartani. ELNÖK: A miniszter úr által benyújtott törvényjavaslatot az országgyűlés kinyomatja s tagjai között szétosztatja, előzetes tárgyalás éc jelentéstétel céljából pedig ki'adjja a miniszter úr által javasolt bizottságoknak. Minthogy a miniszter úr a bizottsági tárgyalás megkezdésiére megszabott háromnapos határidő alól való mentesítést kérte, kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A belügyminiszter úr kíván szólni. KÁDÁR JÁNOS miniszter: T. Országgyűlés! Benyújtom a Magyar Köztársasáig és a Román Népköztársaság között az állampolgárság egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában Bukarestben az 1949. évi február hó 10. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Kérem a törvényjavaslat kimyomatását, szétosztását, továbbá előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az alkotmány" jogi és közjogi, valamint a külügyi bizottsághoz való utasítását; kérem végül a bizottsági tárgyalás megkezdésére a házszabályok 35. Í-ában előirt háromnapos határidő mellőzését. ELNÖK: A belügyminiszter úr által benyújtott törvényjavaslatot az országgyűlés ugyancsak kinyomatja s tagjai között szétosztatja, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából pedig kiadja a miniszter úr által ja" vasolt bizottságoknak. Minthogy a, miniszter úr a bizottsági tárgyalás megkezdésére meg" szabott háromnapos határidő mellőzését ie kérte, kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni? (Igen!) A határozatot ilyen értelemben mondom ki. Schiffer Pál képviselő úr, mint a pénzügyi és külügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. SCHIFFER PÁL (d) előadó: T. Országgyűlés! Beterjesztem az országgyűlés pénz" ügyi, valamint külügyi bizottságának együttes jelentését a Magyar Köztársaság és a Román Népköztársatság között az egyenesadók. va. lamint az öröklési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Budapesten az 1948. évi augusztus hő 28- napján kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló 248. számú törvényjavaslat tárgyában. Kérem a Jelentés kinyomatásának és szétosztásának elrendelését, valamint napirendre tűzését ELNÖK: Az előadó úr álta] beadott jelentést az országgyűlés kinyomatja s tagjai között szétosztatja, napirendre tűzése iránt pedig később fogok a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni. Földes László képviselő úr. mint az alkotmányjogi és közjogi, valamint a közigazgatási bizottság e'őadója kíván jelentést tenni. FÖLDES LÁSZLÓ (d) előadó: T. Országgyűlés! Beterjesztem az országgyűlés alkotmányjogi és közjogi, valamint közigazgatási bizottságának együttes jelentését az ország" gyűlési választásokra vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról szóló 246. számú törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jelentés kinyomatását ég szétosztását, valamint napirendre tűzését. ELNÖK: Az előadó úr által befödött jelentést az országgyűlés kinyomatja is tagjai kö" zött szétosztatja. Napirendre tűzésíe iránt ugyancsak később fogok a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni. Dabrónaky Gyula képviselő úr, mint a mentelmi bizottság előadója kíván jelentést tenni. [j DABRÓNAKY GYULA (d) előadó: T. Országgyűlés ! Beterjesztem az országgyűlés mentelmi bizottságának jelentését Kovács József pártonkívüli országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Kérem a jelentés kinyomatását^ és szétosztását, valamint niapirelmdre tűzését. ELNÖK: Az előadó úr által beadott jelentést az országgyűlés kinyomatja s tagjai kö" zött szétosztatja, napirendre tűzése iránt pedig később fogok a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni. T. Országgyűlés! Napirendi szerint következik a hitbizományok megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadná™' a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Magyar Dolgozók Pártja, a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt jelentettek be szónokokat, éspedig Seregélyi József, Nagyistók József és Nagy István országgyűlési képviselőket. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Bóka László előadó úrnak adom meg BÓKA LÁSZLÖ (d) előadó: T. Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat 1. §"a így szól (olvassa): »A családi hrfcbizomálny és a hitbizományi kisbirtok intézménye a jfeilen törvény hatálybalépésiével megszűnik.« Ebben a teremben, melyben a népelnyonió, forradalmunkat és szabadságharcunkat vérbe tipró, hazánk sorsát a germán császári imperializmushoz bilincselő, korlátolt bürokratiz" musáról és szakállviseletéről híres Ferenc József honatyái, a korcs, erkölcstelen, gyáva és szadista IV. Károly háborús parlamentjének urai és a Habsburg-lakájból fasiszta szálláscsináióvá átbutult Horthy fehér terroristái hoztak törvénynek csúfolt tételes gazságokat, — ebben a sok gyalázatot látott teremben úgy zeng ez a paragrafus, mint a becsukott^ kapu visszhangos dörgése, mint a koporsófödél me

r rev fahangú koppanása, mint fojtott férfiszómely kurtán és keményen mondja: elég volt! Ha van a történelemnek ítélőszéke, akkor amaz ítélőszékíből nem a pátosz szavai harsognak, hanem ilyen színtelen, szürke «mondatok; ha a millióhangú nép egyetlen szájjal tudna szólni, ilyen évszázados hagyományokat elsöprő mondatok morajlanának fel szívéből. T. Országgyűlés! Talán visszatetsző s túlzásnak ható az a hevület, amellyel szólok, hi" szén a hitbizomány intézményét századunkban már kétezer is megszüntette a magyar nép, s a törvényhozás c&ak egy de facto megszűnt intézményről mondja most ki, hogy de jure is halálra érett. Első ízben a

z első magyar proletárdiktatúra dicsőséges napjaiban a Forradalmi Kor-