Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-92
9ö As országgyűlés 92. ülése 1948. sági kötelékeknek olyan megszervezését kívánta fenntartani, ami szorosan rabláncra kötötte mindazokat, akik a szabadságot akarták megvalósítani. Az új államiban, a népi demokrácia államában az egyéni érdek és a taír^a* dalmi érdek egybeesik. Az új magyar népi demokrácia biztonságot és támogatást ad mindenkinek,^ aki hívem teljesíti kötelességét a magyar hazával szembeni. A községi illetőség megszüntetéséről szóló törvényjavaslat a népi demokrácia magalsiabb szellemű jogrendszerének fejlődését biztosítja. A községi illetőség valóban annyi ellentmondást, nehézséget hordott magában hogy annak megszüntetése szükségessé vált. Ennek a jogszabálynak indokát is az ac 7 íja, hogy gyakran zaklatásra vezetett az, amikor ér>pe.n a társadalom legszegényebb rétegei közül valóknál meg 'akartuk állapítani azt, hogy ki melyik község illetőségéhez tartozik. Zavaros, hosszadalmas, legtöbbször éppen a dolgozó társadalom érdtekével ellentéte® volt az a folyamat, amellyel meg lehetett állapítani, hogy ki me" lyik köz«ég illetőségéhez tartozik- A múlt olyan j'Ogrendi csökevényét számoljuk fel ezzel a két törvényjavaslattal, amelv nem volt öisseeegyeztethető a népi demokrácia haladó steel lemével, márpedig ez a magasabb temberi és társadalmi közösség eszményképét akarja megvalósítani. Ez a két törvényjavaslat kiegészíti azokinlak a törvényalkotásoknak sorrendjét, amelyek népi demokráciánk ú.i jogrendszerének alapjai. T. Országgyűlés ! Pártohi nevében örömmel fogadóim ©1 a két törvéuyjavaisilatot, mert meg vagyok győződve arról, hogy mindkettő a népi demokrácia^ megerősödését fogja jelenteni. •! Ügy van! Úgy van! Taps a kormány pártokon.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül 1 ? FARKAS GYÖRGY .jegyző: Székely Imre Kálmán ! SZÉKELY IMRE KÁLMÁN (du): T. Országgyűlés A magyar állampolgársági jogot az 1879 : L. te. nem szabályozta úgy, hogy az a •közjogi kapcsolat, amelv egyrészt az állam, másrészt a polgárai közt fennáll, szabatos, világos, könnyen érthető legyen, és azok, akiknek (szükségük volt arra, hogy magyar állampolgárságukat igazolni tudják, ezt könnyen teljesíthető feltételek mellett és különösebb, hosszadalmasabb vexaturák nélkül megtehessék. T. Országgyűlés! Jellemző erre az 1879 : L. tc.-re az, hogy amíg hatályban volt, kétségtelen magyar állampolgár csak az volt, akinek honosítási okirat volt a birtokában; tehát az ország lakosságának csak egy egészen kicsiny része s legtöbb esetben éppen a nem magyar származású személyek. Ezeken kívül csak még a lelencek voltak kétségtelen tmagvar állampolgfárok. Minden más magyar, azok, akiknek az ősied generációkon keresztül éltek ezen a földön, csak védelmezett, csak prezumptív magyar állampolgárok voltak. Ha most azután ez a vélelmezett magyar állampolgár kétségtelen magyar állampolgárrá alkart előlépni, az iratok légióit kellett beszereznie. Olyan ténykörülményeket kellett igazolnia, amelyek bizotny ítás'a a legtöbb esetben szinte leküzdhetetlen nehézség elé állította az illetőt, vagyoni cenzust, Jövedelmet is kellett igazolnia. A később életbelépett jogszabályok, törvények, végrehajtási utasítások és rendeletek vajmi keveset javítottak ezen a helyzeten és az áttekintést, a» eligazodást még bonyolultabbá tették. T. Országgyűlés! Valóban itt volt az ideje, évi december hó 15~én, szerdán,. 96 hogy megszül essen végre egy törvény, amely rendet teremt ebben a káoszban és könnyen, érthetően, világosan szabályozza az állampolgársági jog fontos kérdését. A tárgyaíliáis alatt álló javaslat általában szerencsésen oldja meg 'ezt a problémát. Rendelkezései az élet követelményeinek megfelelnek, a tap alsfeitaZatokból bölcsen szűritek le aiziokat^ logikusak és* a legmodernebb jogi felfogást tükrözik vissza. (Elnök: MIHJLYFI ERNŐ ~ 11.07.) Eléggé nem dicsérhető intézkedést tartalmaz a javaslat 31. §-a, amely előírja, hogy f magyar állampolgárokról katasztert kell készíteni. Kívánatos lenne, hogy azok a miniszteri rendeletek, amelyek idevágó an szabályozni fogják ezt a kérdést, mielőbb megjelenjenek, az a kataszter, amely egyszeriben milliónyi magyarnak az állampolgárságát teszi kétségtelenné, mielőbb megvalósuljon s ezzel az állani" polgársági probléma, amelynek sok évtizedein át fennállott rendellenességei nly sok ember . számára jelentettek keserűséget, végső nyugvópontra jusson. Általában a javaslat rendelkezései ellen! nem lehet komoly kifogást felhozná. Aggályos" nak csMipán a magyar állampolgárság elvesztéséről szóló II. fejezetnek a. megfosztásról szóló rendelkezését tartom. Elvileg azon az állásponton vagyok, t. Országgyűlés, hogy az állampolgári jogtól való megfosztás humani" táirius, iszioeiális és jogi, nevezetesen természetjogi stzeanpontbol olyan jogfosztás, amelyet lehetőleg teljesem mellőzni kellene. Mégis be kell azonban látnom, hogy vannak esetek, amelyekben az állam érdemtelenné vált polgáraival szemben nem terhiét ki ennek a drasztikus eszköianiek, az állampolgárságtól való megfosztásának, az alkalmazása elől. De ha már alkalmazni kell ezt az eszközt, akkor az csak a valóban bűnöfet sújtsa! A javaslat 17. §"a szerint a kormány határozata kimondhatja, hogy az állampolgárságától megfosztott férjnek a felesége és kiskorú gyermeke is megfosztassék állampolgársága" tói. (Felkiáltások az ellenzéken: Ez heüytelen!) Az intézkedés esak abban az esetben lehet igazságos, ha a feleség és a kiskorú gyermek. részes a férj, clZJ cipel bűnében. Nem lehet azonban igazságos, sőt merőben igazságtalan ab" ban az esetben, ha a feleség és a gyermek nem vett részt ebben a bűnben. (Ugy van! TJgy van! az ellenzéken.) Konkrétebben: igazságtalannak tartom, ha a férfit azért sújtja a kormány az állampolgárságtól való megfosztás büntetésé" vei, mert az idevonatkozó szabályok áthágásával, tehát illegitim úton távozott, külföldre, de a feleség és a kiskorú gyermekek ittmaradtak, ezzel tökéletesen dokumentálva, hogy a családfő bűnében nem részesek, s mégis az ilyenekkel szemben is kimondják az állampolgárságtól való megfosztást. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat alkotói nem ira így gondolták ennek a kérdésnek a megoldását és a 17. §. (2) bekezdésének nem ez volt az intenciója. Itt valószínűleg csak egy szerencsétlen szövegezésről van szó. Éppen ezért voltam bátor benyújtani egy módosító indítványt. Bízom abban, hogy a t. Országgyűlés ezt a módosító indítványt ma" gáévá teszi, s ennek reményében a törvényjavaslatot pártom nevében általánosságban elfogadom. (Helyeslés és taps az ellenzéken.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közüli
