Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-92

93 Az országgyűlés 92. ülése 1948, évi december hó 15-én, szerdán. 94 ellopja titkainkat, elárulja népünket és hazán­kat. Dr. Scheidl Miklós, aki jónak tartotta, hogy Nyárádira magyarosítsa nevét, sóhajéin volt a magyarság testéből fakadt ember. Min­dig a magyarkodó, de a magyarsággal sors" közösséget nem vállaló személy ágáíását lát­tuk az ő cselekedeteiben. (NAGY László (í): Mégis miniszter vol'U) A közbeszólásra c-^ak annyit szeretnék válaszolni, bogy ^ igen sok olyan képviselő vagy közéleti személy volt a múltban is, akinek sikerült beférkőznie a r de­mokrácia közéleti pozícióiba, de meggyőző­désem, bogy erre ezentúl sokkal kevesebb lehetőség fog nyílni nemcsak az ilyenek, bá­néin még a nálja sokkal kevesebb képességgel bíró emberek számára is. Egész magatartása, megjelenése, köztünk való »nyüzsgése« olyan idegen volt a mi pár­(tiunkban, iából a parasztság egyszerű, becsüle­tes, nyugodt magatartása a mértékadó mjin­denki számára, hogy nehéz volt megfejtenünk azt a kérdést : mit keres ez az ember köziünk. Kétkedései és idegenkedéssel hallgattuk, ami­kor túlzó és nagyhangú kijelentéseket tett pártunk Vagy a parasztság nevében. Mindig a nagypolgár szelleme sugárzott róla» akinek nincs hazája, nincs közössége, amelyből szár­mazik, hanem csak összekötitetése} vannak az eltűnő kapitalista társadalmi rend nagy gaz­dasági é ; ! politikai ágenseivel, akik az embert a pénz hattalmának erejével mérik le. Ez az ember Sopron-Kőhidán még hitei tett Bajcsy-Zsilinszky Endre szelleme mellett, ugyanakkor azonban már be volt csomagolva a kofferja, hogy disszidáljon. (BENCSIK Gyula (kg): Nem disszidált! Megszökött!)Eveken keresztül mint az imperialista, nagyhatalmak becstelen ágense folytatta a. maga kaméleon­szerű politikai tevékenységét sorainkban azért, hogy kikémlelje a népi demokrácia hallatlan gazdasági, politikai és társadlailmi erőforrásait, amelyek segítségével olyan emberfeletti erővel frudta a semmJiből felépíteni az emberi élet alap fel tételei! jelentő új (rendet, amely min­denkinek békés megélhetést, kenyeret és jobb életet biztosít. A nyugati imperialistái hatalmak kémeket küldenek hozzánk, akik elmondják odakint, hogy mi az az erő, amely a népi demokrácia hatalmát jelenti. Kémeik jelenthetik, hogy új demokratikus rendünket a nép felemelkedésé­nek vágyára, az emberi szolidaritásra és a szociális társadalmi rend új szellemére épít­jük fel és új rendünk maigában hordja az el­következendő évek, évtizedek vaigy évszáza­dok új életének formáját. Helyes a törvényjavaslatnak az a szakasza, amely módot ad arra, hogy megfosszák állam­polgárságátó'l azt, aki a 'törvényt kijátszva, önként hagyja el ezt az országot, mert aki a küzdelmeknek, a felemelkedésnek, a vágy­gyal teli életnek- ezt al földjét elhafgyja, az ön­maga fel'eitit mondja ki az ítéletét és tagadja meg ezzel a sok vérrel és könnyel szenvedeti nemzettel &z életközösséget. Nem kényszer, hanem önakarat vitte ezeket messze ettől a földtől, mert hiszen ezen ai földön talán job­ban, mint bárhol másutt, folyik a^ mai nagy társadalmi átalakulás során a vér és arany küzdelme. Vannak, akik a vért^ választják é'< vállalják a, nemzet nagy, nehéz sorsküzdel­meit akkor is, ha ez nehézségekkel és erő­feszítésekkel jár- D-e vanniak, akik az aranyat választják, ak% leszakadnak ,a nemzet telté­ről azért; meirifc' úgy érzik, hogy az arany von­zása erősebb, mint az ő hitük és szeretetük, amely a nemzethez köti őket. A vér össze­tartja mindazokat, akik a nemzettel élni és halni akarnak, akik vállalják azt a sorsot amelyet az élet nehéz küzdelme az állasm pol­gáraira rosszban és jóban kimér, akik vállal­ják azt, hogy mint állampolgárok, ha nem is megkötve, de az állam iránti hűség erejénél •fogva ott éljék le életüket, azon a földön, ahol sorstársaik éveken, évtizedeken, sőt évszáza­dokon keresztül éltek nemzeti életet; ía; népi demokrácia földjén, ahol a nép feltör és köve­telíi a maga életét és jogát a múltban elnyo­mott emberek számára. Az új állampolgársági törvény majd azok­nak nyújt jogoti és biztonsáigot, akik vállal­ják azt a sorsot, amelyet ez a megkínzott nemzet vállal és akik a két véres háború után ennek a vérrel és könnyel áztatott földnek hűséges és önkéntes szolgálói alkarnak lenni. A. fasiszt ia és horthysta társadalmi rend szá­mos olyan embert űzött el a magyar tájról, "aki a demokráciának őszinte és becsületes híve volt, akinek az volt a hite, hogy itt a demo­kráciát kell építeni és megteremteni, mert enélkül elpusztul a nemzet « a nemzetek nagy küzdelmében. Ezeket a fasiszta rend — nevez­zük azt akár Horthy, akár Szállási rendjének — elűzte erről a földről, mert érezték, hogy a lelkükben élő emberfeletti erő, amelyet a hit ad, meg tudja törni az erőszak uralmán. Természetes, hogy ez az új törvényjavaslat, amelyet itt tárgyalunk, megadja ezek szá­mára az elégtételt és megadja a könnyítést ahhoz, hogy ennek az államnak hűséges fiai közé visszatérjenek és az állam polgárai legyenek. Szeretném felhívni a mélyeim t. Ház figyel­mét egy olyan jelenségre, amely hatalmas tár­sadalmi átalakulást jelent. A potsdami hatá­rozatok értelmében Magyarországról ki kell te­lepíteni azokat a svábokat, akik hűtlenek vol­tak a hazával szemben, & helyükre betelepítik azokat a felvidékieket, akiket egy régebbi meg" állapodás alapján kitelemtettek Szlovákiából. Ezek az új törvény értelmében bele foginak tartozni a magyar állampolgárok nagy közös­ségébe, magyar áHilanipoiligárok leszeek. A Fel­vidékről áttelepített magyarság ennek a tör* vénynek hatálybalépése utálni és a megtartandó népszámlálás következtében tagja lesz annak s magyarságnak, amely megindult a népi 'demo­krácia szociális, társadalmi rendjének fejlődési útján, ahol az ember és embe r közti különb ég mindjobban eltűnik. (14.00-) Rendezi ez a törvényjavaslat az első és a „második világháború után bekövetkezett sze­mélyi változásokat is, két olyan változás tör­vén y szerű rendezése kö vetkezik be. amely na» gyón sok ember életét tette bizonytalanná. Be­leilleszkedik^ ez a törvényjavaslat annak a leg" utóbbi törvénynek szellemébe is. amely egy­részt a nők egyenjogúságát ismeri el. másrészt a törvénytelenül született gyermekek joghát­rányát szünteti meg. Ez a törvényi 'vaslat te­hát széleskörű rc;nfY,zést biztosít mindazok Szá­mára, akiket az eddigi retrográd törvények hátrányos helyzetben tartottak, így teljes jogú polgárai lesznek ennek •• nemzetnek mindazok. akjjk a fejlődés, a haladás, a inépd demokrácia szellemének igazi hordozói akarnak lenni. T. Országgyűlés! Alan vető kérdé« az. h.'-gv" a múlt rendje nein a dolgozó társadalom po 1 !" tifcai, gazdasági és társadalmi fel emelkedésiét akarta szolgálni, hanem éppen a dolgozó ma­gyarság kizsákmányolását és az állampolgár-

Next

/
Thumbnails
Contents