Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-92

91 Az országgyűlés 92. ülése 1948. először hagyja itt a vagyonát. (Közbekiáltás a dolgozók pártján: Ne vigye magával!) Bója le kötelességét az állammal szembeni és ne disszidáljon, mert úgy véli, hogy jobb lesz Nyugaton, hanem, kérjen útlevelet. Akkor ta" Ián kap is. (PRIESZOL József (d): De vigye magával G-róh képviselőt is, Mindszmtyvel együtt! — Derültség és taps a kormánypár' tokon.) Ha nem is lehet egymástól elválasztani a két törvényjavaslatot, mégis bizonyos sorrendet kell felállítani. Ezért elsősorban a magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslatot tartom szükségesnek vizsgálat tárgyává tenni. A magyar állampolgárság elnyerésére az előterjesztett törvényjavaslat három alapvető lehetőséget állapít meg: a leszármazást, a házasságkötést és a honosítást. Ei törvényjavaslat tárgyalásánál nem tu" dorn elkerülni a felkínálkozó alkalmat, hogy néhány percre ne vegyem igénybe az ország" gyűlés tagjainak figyelmét és visszapillantást ne vessek a múltra. Amikör ezt a törvény javaslatot tárgyaljuk, figyelembe kell vennünk .azt, hogy múlt századbeli törvényeiket változtatunk meg,, amelyeket részben kiegé" hitettek vagy megváltoztattak fasiszta időből származó törvények. Itt van az 1886:IV. te., sőt vannak még 1848-as törvénycikkek is, ame" lyek az állampolgársági jog valamely részletét érintik, tehát száz év óta változó jogi helyzetet rendez a törvényjavaslat. Ez is azt bizonyítja, hogy általános és teljes rendezésre volt szükség a magyar állampolgárság' ügyében. A magyar állampolgárság szabályozása tekintetében még a közelmúltban is számos olyan törvényes intézkedés állott fenn, amely a fasiszta idők szüleménye volt, így például az 1939:XIII. te, amelynek az volt a célja, hogy azok, akik az úri Magyarország ellenfelei voltak, elveszítsók állampolgárságukat, azt a jogi köteléket, amely őket ehhez a hazához fűzi. (DULIN Jenő (kg): Kossuth Lajos!) Ez történt Kossuth Lajossal is. A fasiszta rend mindent elkövetett, hogy törvényen kívül helyezze azokat a magyarokat, akik vállalkoztak arra, hogy epy demokratikus rend alapjait lefektetve, megkezdjék annak az új Magyarországnak felépítését, amely bele tud illeszkedni a haladó népek nagy közös család" játba. T. Országgyűlés! Amikor a magyar állampolgárságról isizóló új törvényjavaslatot tár" gyaljuk, tulajdonképpen felszámoljuk a fa" siszta éís a feudális rendszer számos olyan tör" vényalkotását, amelyek az idők folyamán belegyökereztelk a magyar életbe és amelyeknek teljes kiirtása rendkívül szükséges. Ha vizsgáljuk ezt a törvényjavaslatot, meg kell állapítanunk, hogy az tulajdonképpen kiét vesztett háború következményeképpen beállott változást igyekszik egységes jogi for" mák között megfogalmazni. Az első világháborút követő időkben csak szükségrendeleteket és törvényeket alkottak a trianoni határral kapcsolatban, mert úgy érezték, hogy az egész rend. amelyet akikor felépítettek, átmeneti. À. Horthy-rezsím reakcióísi revizionista szelleme miatt az akkori rendszer urai nem akarták elhinni, hogy a trianoni békeszerződésnek a határokra vonatkozó határozata végleges állapot, állandó nemzeti státus. Most, amikor a második világháború után felszámoltunk .magunkban minden revizionista szellemet, tuda" évi december hó 15-én, szerdán- 92 tában vagyunk annak, hogy a párisi béke határozatai állandó állapotot jelentenek, nemzetiségi szempontból pedig a népek egymásközötti békéjét és rendjét csakis a leninisztálini nemzetiségi politika szellemében tudjuk rendezni. Meggyőződésünk, hogy a népi demokráciában olyan új elvek és szempontok érvényesülnek, amelyek lehetővé teszik az emberig közösség nagy harm óraiájának megteremtését. A népi demokráciát a törvényalkotásban két fontos elv vezeti. Az első: hogy felsaámolja mindazokat a feudális, kapitalista kötöttségeket, amelyek 1948 óta a magyar törvényhozásban kifejezésre jutottak; s a második: hogy felszámolj a a fasiszta szellemű törvény alkotásokat, amelyek ember és ember között különbséget tettek. Most eljutottunk oda, hogy feslzámoljuk a magyar állampolgárságról a múltban hozott retrogád törvényeket és rendelkezéseket, amelyek csak arra voltak jók, hogy az életet megállítva, fenntartsák a konzervatív világ szellemét és módot adjanak olyan rend fenntartására, amely nem egyezik a népi demokráciával. Olyan törvényt kell tehát hoznunk, amely világos és tiszta álláspontot foglal el minden idevágó kérdésben, megdönti az egy évszázad óta fennálló kapitalista-feudalista törvényeket és haladó szellemű új intézkedéseket hoz. Mi mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy megdöntsünk mindent, ami a nemzet szempontjából, a népi demokratikus rend kialakítása szempontjából káros. Tulajdonképpen két világrend, társadalmi és politikai, de jogi rendjének küzdelme is folyik, A múlt világrend társadalmi!', politikai és' jogi tekintetbein a tőkés állam elnyomó hatalmának erejét érvényesíttette a dolgozó néppel szemben. Az az államrend viszont, amelyet mj a népi demokrácia államrend jenek nevezünk, nem az egyéni érdekkel, hanem a társadalom érdekével van összhangban. Az új magyaa* állam — amint nagyon he Ívesen mondja az indokolásban a belügyminiszter úr — védelmet, biztonságot és támogatást ad mindenkinek, aki híven teljesíti az

> állammal széniben kötelességét. Ezt kellett volna tudnia G-róh képviselő úrnak is. Ki teljesíti a magyar nemzettel, a magyar állammal, a magyar hazával széniben (kötelességét 1 A népi demokrácia és a kapitalista társadalmi rend mai élethalálharcában szükségesnek tartom, hogy válaszoljak erre a kérdésre. Egy példát hozok fel. Egy volt miniszterünkről, Nyárádi Miklósról van szó, akinek életében és magatartásában a nagypolgári jelleg mindig megmutatkozott, de aki beszédeivel, radikális állásfoglalásaival ezt: ellensúlyozni tudta a közvélemény felé. Nyárádi szereplését a magyar demokráciában vagy akár az én pártomban, a független kisgazdapártban csak átmeneti engedményekkel terhes szereplésnek tudom 'tekinteni. Ez az ember, aki magára öltötte a magyar demokrácia külső jelképeit, kedves, ^közvetlen akart lenni a dolgozó társadalmi osztályok képviselőihez, nyájasan és sokszor leereszkedő en közeledett minden olyan ember felé, aki két keze verejtékes munkájával tartotta fenn magát. Ez az ember — miiint mondottam — minden eszközt felhasznált arra- hogy n demokrácia hívének mutassa magát. Ma már azonban tudjuk, hogy - nem volt más, mint idegen hatalmak beépített ügynöke, akinek az volt a feladata, hogy