Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-106

953 Az országgyűlés 106. ülése 1949. készletek hiánya éisi a termelés elégtelensége végül is példátlanul nagy inflációba döntötték az országot. Kormányzatunk és dolgozó népünk fáradságot nem ismerve dolgozott termelésünk, nemzetgazdaságunk újjáépítésénEnnek a szakadatlan és óriási mértékben fokozott munkának eredménye, lett végül is az a stabilizáció, amely a világ népeinek elismerését vívta ki. Ez a 'Stabilizáció tette lehetővé azt, hogy hozzákezdjünk nemzetgazdaságunk és általában termelésünk szocialista átépítéséhez. Az anarchikus kapitalista termelésről át kellett térnünk ,a tervgazdálkodásra, hogy népünk szükségleteinek kielégítését céltudatosan tudjuk szolgálni. A Szocialista jellegű tervgaadálikodás keretei közé nem lehet és nem lehetett beépíteni a magántulajdonban lévő tőkés vállalatokat. Meg- kellett szüntetni továbbá ipari munkásságunk széles tömegeinek kizsákmányolláisát. Ezért a, dolgozó társadalom kezébe vette a tőkések üzemeinek döntő százalékát. A kapitalista üzem, a gyár, a bánya társadalmi tulajdonná lett. EzzeO a ténnyel nemzetgazdaságunk lényegileg- tulajdonjogilag szocialista gazdasággá vált. A tervgazdálkodás feladatait most már zavartalanul és a tőkések belső szabotálása nélkül valósíthatjuk meg. Az iparban ipari munkásosztályunk versenyben, új munkamódszerek alkalmazásával hatalmas eredményeket ért el. A múltban voltak olyanok^ akik a tervgazdálkodás várható sikereit azzal akarták aláásni' s ezzel a tervgazdálkodást rossz és hátrányos. színben feltüntetni, hogy a hároméves terv magunk elé tűzött céljait megvalósítani nem tudjuk? mert a mezőgazdasági termelés nem alkalmas arra. hogy ott is bevezessük a tervgazdálkodást. Dolgozó parasztságunk azonban méltó választ adott ezeknek, akik állami

< újjáépítésünket reakciós érdekből akadályozni, szabotálni akarták. Hároméves gazda s ági tervünkben magunk elé tűzött feladatainkat mind ipari* mini] mezőgazdasági vonatkozásban eddig nemcsak elértük, hanem túl is szárnyaltuk. Hároméves tervünk végrehajtásával biztosítani fogj juk tervgazdálkodásunk továbbvitelének jó alapjait. Bizonyos az, hogy mezőgazdaságúinkban a tervgazdálkodást száz- és százezer kisparaszti gazdaságban végrehajtani sokkal nagyobb és nehezebb feladat, mint a nagyüzemi termelési iparban. Hároméves tervünk utolsó évének feladata az, hogy a. paraszti termelést mindinkább a szövetkezeti termelés vonalára állítsa, ák hogy a tervgazdálkodás mezőgazdasági termelésünkben is érvényesülhessen. Tovább kell folytatnunk azt a munkánkat, amely mezőgazdaságunk újjászervezését és megerősítését célozza. Nagy és komoly súlyt kell fektetnünk az állami gazdaságokra, amelyek példamutatói lehetnek ,a helyes termelésnek dolgozó parasztságunk előtt. Bemutatják a fejlett nagyüzemi termelés előnyeit. Előljárnak az ország gépesítésében, a mezőgazdasági termelésinek új_ módjait és új termeléstechnikai formáit mutatják majd be. Eilátják mezőgazdaságunkat elsőrendű vetőmaggal és ezzei minőségi termelésünk ja vulásáinak alapjait rakják le. Ulgyanesak döntő fontosságú mezőgazdaságunk formálásában a gépállomások szerepe. Gépállomásainkkal megteremtjük a modern, a technika fejlettségi fókának megfelelő gépi termelést a mezőgazdaságban. évi január hó 28-án, pénteken. 954 Ugyanakkor az állami gépállomások megszervezésével és szaporításával biztosítjuk a döntő jelentőségű termelőeszközök kollektív tulajdonát. Ezzel dolgozó parasztságunknak hathatós támogatást nyújtunk a, termeléshez és a^ kulákságfgial szemben folytatott osztályharcához is. A termelési szerződések kiszélesítése a tervgazdálkodás eredményesebbé tétele érdekében feltétlenül fontos állami feladat. A mezőgazdaság hároméves terve mindezeknek a céloknak eil érését, feladataink végrehajtását célul tűzte ki maga elé. A mezőgazdaság hároméves terve végül is ^biztosítani fogja mezőgazdaságunk korszerűsítését, termelésünk mennyiségi és minőségi emelkedését és ezzel dolgozó népünk életszínvonalának emelését. Nem kevésbbé döntő az a változás, amely a felszabadulás óta ,a magyar oktatás és népnevelés területén végbement- Köztudomású, hogy a múlt rendszer iskolája az uralkodó feudáíkapitalista^ osztály érdekeinek szolgálatára nevelte az ifjúságot, ,a felnőttek oktatása-, a népművelés pedig nem gondoskodott a szakmai műveltség továbbfejlesztéséről és elmélyítéséről. Aa iskolai és az isfcolánkívüli oktatás egyaránt elleplezte a kapitalista társadalomban rejlő ellentmondásoklat nem öntudatos

1 dolgozókat, hanem meghunyászkodó, alázatoskodó szolgákat bocsátott ki az életbe. Az újjáépülő Magyarországnak, demokratikus kormányzatunknak a múltnak ezt a káros örökségét is fel kell sízámolniá. Az általános iskolák kiépítésével elértük azt. hogy ma már minden fiatal 14 éves koráig egységes műveltséget kap. az általános iskola tankönyveiről pedig büszkén állíthatjuk, hogy a tanulók értelmi fejlettségéhez menten a század leghaladóbb szemléletét, i& szocializmus elméletét nyújtják. Az iskolák államosításával a. föld és a gyárak után az iskola is a népé lett* a nevelés irányítása atemi feladattá vátUt, Tudjuk, hogy az iskolák államosításával neancsiak a köznevelés ügyét vittük előbbre, hanem ugyanakkor döntő csapást is mértünk a

z iskolában: meghúzódó klerikális politikai reakcióra. Az államosítás azonban csak az első lépés. Gazdának a nép csak úgy érezheti miagát az iskolákban, ha az iskolák padjait is a munkásság és a parasztság gyermekei töltik meg. A^ tanuló ifjúság szociális összetétellének ^Í&&~ változtatása ,a középiskolákban nemösafc azért szükséges hogy -ezáltal is kihangsúlyozzuk a munkásság és a parasztság döntő ezerepét az államhatalomban. Pontos azért is. mert csak az (egészséges szoiálite összetétel biztosítja a demokratikus nevelés eredményességét. Az eddig- elért eredményeik biztatóak bár. de még nem kielégítőek. Bízunk benne, hogy a kollégiumi hálózat kiszélesítésével, a tanuló ifjúság fokozottabb szociális megsegítésével ezt a kérdést is meg fogjuk oldani. A szocializmus felé haladó népi dbniokráeia iskolai és* iskolánkívüli nevelésének feladata a szocialista embertípus kiművelése. Láttassa meg világosan, hogy ma tudatosiaoi formáljuk és változtatjuk meg a társadalmat. Értesse meg, hogy a társadalmat meg kell és meg is lehet változtatni. Harcaink és építő munkánk jó eredménye-