Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-92
89 Az országgyűlés 92. ülése 1948. foszrtást az 1939. évi törvény hozta, meg. Számos ilyen törvénye volt Keresizteisi-Fisehernek. amellyel valóban nem leihet dicsekedni. Az emberi szellem ez ellen akkor is tiltakozott. De ha tiltakozítíiiník abban az időben Keresztes-Fischernek ez ellen a törvénye ellen, tiltakoznunk kell az ellen ma is. amidőn ez a demokráciában most más változatban megjelenik. (Zaj.) Már három, olyan törvényünk van, amely afelől rendelkezik, hogy az állampolgárt meg lehet fosztani áifeimpolgárságától. Most még ez a törvény is hozzájön é& azt mondja, hogyha valaki illegálisan lépi át az ország határait, a belügyminisztérium vagy a míittfeztertanáes az illetőt megfoszthatja állampolgárságától. (Közbekiáltások a dolgozók pártján: Joggal! Joggal!) és minden va" gyonától. (MATHEOVITS Ferenc (pk): Az a kérdés, hogy joggal-e!! Ezen vitázunk!) Bőséges közjogi vitát lehetne rendezni arról, hogy ezt a jogosultságot rá lehet-e ru* házni a belügyminisztériumra vagy a minisztertanácsra. (Zaj.) De én ezzel a kérdéssel neui foglalkozom; én a javaslat indokolásának ama fenfcölt elvi alapján állok, hogy az állampolgári viszony magasabbrendű erkölcsi kötelék, olyan kötelék, amelyet nem lehet megszakítani. (Zaj.) Amiként közjosri, államjogi érdekből mjeigkonstruáltük azi államfő felelőtlenségének és sérthetetlenségének fogai" mát, ép úgy magasabb állami érdek szempontjából meg kell konstruálnunk az állampolgári viszonynak azt az erkölesii felsőbbsé" gét, amely felsőbbség keretében nincs helye a büntetés olyan mérvének, hogy az állam •polgárától megvonja az állampolgári köteléket. (RËVÊSZ Ferenc (d): Még akkor sem. ha Horthynak hívják!) Még akkor sem! (Zai és ellentmondások a dolqoéók vártján. — RÉVÉSZ Ferenc (d): Ez Esztergom hangja volt! — ANTAL János (d): Mindszenty hangja! — NAGY László (f): Rossz és gonosz emberek mindig voltak!) Ez a dolog egyik része, hogy ebből a törvényi avaslatból és általában törvénykönyvünkből törölni gondolnám mindazokat a rendelkezéseket, amelyek az állampolgárságtól való megfosztásra vonatkoznak. A másik rész Dedig, amit ebbe a javaslatba szükségesnek tartara ék bevenni, annak a határozott kijelentése hogy minden polgárnak jogában áll az ő államának határait elhagvni. ha ezt az ő esryéni ^ meg?rvőződése vagy körülményei megkívánják- (Zai pst ellentmondások a dolgozók vártján, — MÓNUS Illésné (d) gúnyosan: És kivinni a vagvont, kicsempészni az értékeit! — KONDOR Imre fp) gúnyosan: És mit adjunk még vele!) Az Egvesült Nemzetek Szervezete most hozta meg deklarációját az állampolgárokat megillető jogokról ós dbben megkonstruálták azt a jogot is, hogy a polgárnak lehetővé kell tenni, hogy elhagyhassa azt az oTST.qó-ót. ahol von- beleértve saját hazáiát is. ÍDULTN Jenő (kg): Hazádnak * rendületlenül lós-v híve ó masryar! — KONDOR Imre íp): A hazáját is elhagyja, kölésiölniadja! — Közbekiáltás a kisgazdavárion: De ne használja átjáró háznak. . Az uralkodó pártnak eszmei rendszerében él az a szép tétek hogy vüáff polgárai, vilác proletárjai egye sül letelj (Közbekiáltó* a rlnr ao'ók pártián: Nem iól van! — F,-^> hn nn n kisaazdavártnn: Vil ás* proTetáriai!) Ennek lényegéhez tartozik, hogy a z állampolgároknak megadassék az a jog, hogy elhagyhassák évi december hó 15-én } szerdán. 90 j hazájukat. Minthogy ebben a vonatkozásban ! mi rendkívül nagy nehézségekkel küszkö" ! dünk, (MÓNUS Illésné (d): Mi szüksége van az államnak az olyan polgárra, aki elhagyja hazáját! — NAGY László (f): Visszahívják!) nem tartom az állampolgári szabadsággal ösz" szeegyeztethetőnek azt, hogy ebben a vonatkozásiban a magyar polgárok súlyos korlátozásoknak vannak kitéve. Ezt a törvényjavaslatot csak akkor tudnám elfogadni, (Zaj. — Közbekiáltás a független demokratavárton: A szabadság védelmé" ben!) ha az Egyesült Nemzeteknek a polgári jogokra vonatkozó deklarációjának eredményeképpen ennek megfelelő rendelkezés a törvénybe iktattatnék és gyakorlatilag mindenkor a legnagyobb könnyedséggel keresztülvihető volna az útlevelek megszerzése, (NAGY László (f): Ez az!) a háború esetét kivéve. (Zaj.) E rendelkezések nélkül ezt a törvényjavaslatot elfogadni nem tudom, egyéb rendelkezéseinek számos pontjával szemben pedig teljes tisztelettel tudok viseltetni. (SUPKA Géza (pd): Itt élned, halnod kell!) ELNÖK: T. Országgyűlés! Minden józan értelmű és józan gondolkodású magyar ember csak felháborodással gondolhat vissza Horthyra s az ő orszláiglására. (ügy van! Ugy van!) Nekem a magyar demokráciái és a P&T" lament nevében is vissza kell utasítanom Gréh képviselő úrnak azt a kijelentését, hogy Hor J thyt megilleti a magyar állampolgárság. (Ugy van! Ugy van! — Közbekiáltás a dolgozók pártján: A Keresztény Női Tábor!) Horthyt semmi sem illeti meg. csak a magyar nép melg" vetése és büntetés illeti meg. (Helyeslés. — REVËSZ Ferenc (d): És az ilyen képviselőt is!) Szólásra következik a kijelölt szónokok közül! FARKAS GYÖRGY jegyző: Kiss László! KISS LÁSZLÓ (kg): T. Országgyűlés! Két törvényjavaslatot térj esetett a belügyminiszter úr az országgyűlés elé tárgyalás r végett. A kisgazdapárt részéről teszem vizsgálat tárgyává mind a két törvényjavaslatot és az a törekvésem, hogy pártom részéről mindkét törvényjavaslatot abból a tárgyilagos szemszögből vizsgáljam, amelyet a népi demokráciához való feltétlen hűség és a magyar társadalom fejlődésének jelenlegi helyzete megkíván. Engedje meg a t. Ház, hogy Gróh József képviselőtársam szavaiba kapcsol dóvá _ itt mindjárt megmondjam, hogy ez a. föld minden magyar ember számára szabad föld. (Közbekiáltások a dolgozók pártján: így van!) A magyar ember soha nem gondolt arra, hogy úgy váltson útlevelet, hogy rokonait s minden hozzátartozóiát megtagadva, vagyonát magával vive, külföldre disszidáljon. Ez a javaslat és ennek szelleme éppen azt célozzahogy megvalósuljon az az eszme, amely a Szózatban foglaltatik, hogy itt. ezen a földön, • élned Vagy halnod kell. Gróh József képviselőtársam ne jöjjön elő svájci, nyugateurópai mintákkal, hogy ott így van és úgy van. Ml senkit sem akarunk itt utánozni. (NAGY Tá a zló (f): Helyes!) Mi meq-yiink n magunk útján, a magyar úton. (Helyeslés és taps. — NAGY László (f) : Helyes a magyar úton menés! Helves!) Igen, képviselőtársam, ha valaki el akar menni ebből az országból, akkor
