Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-92

89 Az országgyűlés 92. ülése 1948. foszrtást az 1939. évi törvény hozta, meg. Szá­mos ilyen törvénye volt Keresizteisi-Fisehernek. amellyel valóban nem leihet dicsekedni. Az emberi szellem ez ellen akkor is tiltakozott. De ha tiltakozítíiiník abban az időben Keresz­tes-Fischernek ez ellen a törvénye ellen, til­takoznunk kell az ellen ma is. amidőn ez a demokráciában most más változatban meg­jelenik. (Zaj.) Már három, olyan törvényünk van, amely afelől rendelkezik, hogy az állam­polgárt meg lehet fosztani áifeimpolgárságától. Most még ez a törvény is hozzájön é& azt mondja, hogyha valaki illegálisan lépi át az ország határait, a belügyminisztérium vagy a míittfeztertanáes az illetőt megfoszthatja állampolgárságától. (Közbekiáltások a dolgo­zók pártján: Joggal! Joggal!) és minden va" gyonától. (MATHEOVITS Ferenc (pk): Az a kérdés, hogy joggal-e!! Ezen vitázunk!) Bőséges közjogi vitát lehetne rendezni ar­ról, hogy ezt a jogosultságot rá lehet-e ru* házni a belügyminisztériumra vagy a minisz­tertanácsra. (Zaj.) De én ezzel a kérdéssel neui foglalkozom; én a javaslat indokolásának ama fenfcölt elvi alapján állok, hogy az ál­lampolgári viszony magasabbrendű erkölcsi kötelék, olyan kötelék, amelyet nem lehet megszakítani. (Zaj.) Amiként közjosri, állam­jogi érdekből mjeigkonstruáltük azi államfő fe­lelőtlenségének és sérthetetlenségének fogai" mát, ép úgy magasabb állami érdek szem­pontjából meg kell konstruálnunk az állam­polgári viszonynak azt az erkölesii felsőbbsé" gét, amely felsőbbség keretében nincs helye a büntetés olyan mérvének, hogy az állam •polgárától megvonja az állampolgári kötelé­ket. (RËVÊSZ Ferenc (d): Még akkor sem. ha Horthynak hívják!) Még akkor sem! (Zai és ellentmondások a dolqoéók vártján. — RÉVÉSZ Ferenc (d): Ez Esztergom hangja volt! — ANTAL János (d): Mindszenty hangja! — NAGY László (f): Rossz és gonosz emberek mindig voltak!) Ez a dolog egyik része, hogy ebből a tör­vényi avaslatból és általában törvényköny­vünkből törölni gondolnám mindazokat a ren­delkezéseket, amelyek az állampolgárságtól való megfosztásra vonatkoznak. A másik rész Dedig, amit ebbe a javaslatba szükségesnek tartara ék bevenni, annak a határozott kijelen­tése hogy minden polgárnak jogában áll az ő államának határait elhagvni. ha ezt az ő esryéni ^ meg?rvőződése vagy körülményei meg­kívánják- (Zai pst ellentmondások a dolgozók vártján, — MÓNUS Illésné (d) gúnyosan: És kivinni a vagvont, kicsempészni az értékeit! — KONDOR Imre fp) gúnyosan: És mit ad­junk még vele!) Az Egvesült Nemzetek Szer­vezete most hozta meg deklarációját az állam­polgárokat megillető jogokról ós dbben meg­konstruálták azt a jogot is, hogy a polgárnak lehetővé kell tenni, hogy elhagyhassa azt az oTST.qó-ót. ahol von- beleértve saját hazáiát is. ÍDULTN Jenő (kg): Hazádnak * rendületlenül lós-v híve ó masryar! — KONDOR Imre íp): A hazáját is elhagyja, kölésiölniadja! — Közbe­kiáltás a kisgazdavárion: De ne használja át­járó háznak. . Az uralkodó pártnak eszmei rendszerében él az a szép tétek hogy vüáff polgárai, vilác proletárjai egye sül letelj (Közbekiáltó* a rlnr ao'ók pártián: Nem iól van! — F,-^> hn nn n kisaazdavártnn: Vil ás* proTetáriai!) Ennek lényegéhez tartozik, hogy a z állampolgárok­nak megadassék az a jog, hogy elhagyhassák évi december hó 15-én } szerdán. 90 j hazájukat. Minthogy ebben a vonatkozásban ! mi rendkívül nagy nehézségekkel küszkö" ! dünk, (MÓNUS Illésné (d): Mi szüksége van az államnak az olyan polgárra, aki elhagyja hazáját! — NAGY László (f): Visszahívják!) nem tartom az állampolgári szabadsággal ösz" szeegyeztethetőnek azt, hogy ebben a vonat­kozásiban a magyar polgárok súlyos korláto­zásoknak vannak kitéve. Ezt a törvényjavaslatot csak akkor tud­nám elfogadni, (Zaj. — Közbekiáltás a függet­len demokratavárton: A szabadság védelmé" ben!) ha az Egyesült Nemzeteknek a polgári jogokra vonatkozó deklarációjának eredmé­nyeképpen ennek megfelelő rendelkezés a tör­vénybe iktattatnék és gyakorlatilag mindenkor a legnagyobb könnyedséggel keresztülvihető volna az útlevelek megszerzése, (NAGY László (f): Ez az!) a háború esetét kivéve. (Zaj.) E rendelkezések nélkül ezt a törvényjavas­latot elfogadni nem tudom, egyéb rendelkezé­seinek számos pontjával szemben pedig teljes tisztelettel tudok viseltetni. (SUPKA Géza (pd): Itt élned, halnod kell!) ELNÖK: T. Országgyűlés! Minden józan értelmű és józan gondolkodású magyar em­ber csak felháborodással gondolhat vissza Horthyra s az ő orszláiglására. (ügy van! Ugy van!) Nekem a magyar demokráciái és a P&T" lament nevében is vissza kell utasítanom Gréh képviselő úrnak azt a kijelentését, hogy Hor J thyt megilleti a magyar állampolgárság. (Ugy van! Ugy van! — Közbekiáltás a dolgozók pártján: A Keresztény Női Tábor!) Horthyt semmi sem illeti meg. csak a magyar nép melg" vetése és büntetés illeti meg. (Helyeslés. — REVËSZ Ferenc (d): És az ilyen képviselőt is!) Szólásra következik a kijelölt szónokok közül! FARKAS GYÖRGY jegyző: Kiss László! KISS LÁSZLÓ (kg): T. Országgyűlés! Két törvényjavaslatot térj esetett a belügyminisz­ter úr az országgyűlés elé tárgyalás r végett. A kisgazdapárt részéről teszem vizsgálat tár­gyává mind a két törvényjavaslatot és az a törekvésem, hogy pártom részéről mindkét törvényjavaslatot abból a tárgyilagos szem­szögből vizsgáljam, amelyet a népi demokrá­ciához való feltétlen hűség és a magyar tár­sadalom fejlődésének jelenlegi helyzete meg­kíván. Engedje meg a t. Ház, hogy Gróh József képviselőtársam szavaiba kapcsol dóvá _ itt mindjárt megmondjam, hogy ez a. föld minden magyar ember számára szabad föld. (Közbekiáltások a dolgozók pártján: így van!) A magyar ember soha nem gondolt arra, hogy úgy váltson útlevelet, hogy rokonait s min­den hozzátartozóiát megtagadva, vagyonát magával vive, külföldre disszidáljon. Ez a javaslat és ennek szelleme éppen azt célozza­hogy megvalósuljon az az eszme, amely a Szózatban foglaltatik, hogy itt. ezen a földön, • élned Vagy halnod kell. Gróh József képviselő­társam ne jöjjön elő svájci, nyugateurópai mintákkal, hogy ott így van és úgy van. Ml senkit sem akarunk itt utánozni. (NAGY Tá a zló (f): Helyes!) Mi meq-yiink n magunk útján, a magyar úton. (Helyeslés és taps. — NAGY László (f) : Helyes a magyar úton me­nés! Helves!) Igen, képviselőtársam, ha va­laki el akar menni ebből az országból, akkor

Next

/
Thumbnails
Contents