Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-105

897 Az országgyűlés 105. ülése 1949. litiikiaá siker tette és teszi lehetővé» hogy a jelenlegi 1949. évi költségvetést már olyan pénzügyi reformok alapján és olyan: gazdasági menetrend szerint készíthettük elő. amely számol a tervgazdálkodás követelményeivel és a nemzeti költségvetés legfőbb elemeit is tartalmazza. Bátran mondhatjuk, hegy 1949. évi költségvetésiünk komoly lépés a SBäocialista állam költségvetése felé. (Elénk taps a kormánypártokon.) Miben jelentkezik ez? Elsősorban abban, hogy új költségvetési rendszerünkben érvényesül a, költségvetés egységének és áttekinthetőségének elve. A tervgazdálkodási kiépítésének logikus^ következménye, hogy az állami és önkormányzati szervek, a nemzeti, vállalatok, a nagyobb jelentőségű társadalmi szervezetek ma már nem gazdálkodhatnak egymástól függetlenül, és nem készíthetnek egymástoak ellentmondó költségvetésieket. Ennek érdekében építették bele az_ állami költségvetési rendsizerbe a főváros költségvetését. A vidéki vároisek, a vármegyék és a községek költségvetésének beépítése még nem történt meg, de gondoskodás történt arról» hogy a költség vetési reform által megadott irányelvek szerint gazdálkodjanak. A költségvetés egysége jegyében épült ki a közigazgatási költségvetéstől elkülönítve, de vele szoiros összefüggésben az állami üzemek nagyjelentőségű költségvetése. Ahhoz azonban, hogy a költségvetés teljes egysége megvalósítható legyen, előbb olyan istállót kellett kitakarítani, mint a Horthy-rendszer korrupt letéti és alapgazdálkodása. A költségvetési reformnak döntő része az is, hogy az állam anyagi Szükségleteinek jóVár hagyása meghatározott normák és mérőszámok alapulvételével történik. így magából a költségvetésből megállapítható a közületek anyagfelhasználása szükséglete,^ aminek isme; rete nélkül * komoly tervgazdálkodást vinni nem lehetséges. Megvalósult továbbá az állam közigazgatási és gazdasági tevékenységének csaknem teljes s%étválasztása is. Megállapítást nyert a beruházások pontos fogalma, és szabatosan elhatárolták ezt a karbantartástól és a felújítástól. Ennek jegyében: készült el több mint 800 üzem, egyelőre háromhónapoisi, január-márciusi költségvetése is. T. Országgyűlés! Nem a külső forma» h!a

_ nem csakis ez a hatalmiais előkészítő munka és a történelmi jelentőségű politikai változások azok, amelyek Segítségével a fordulat évében lehetővé vált, hogy az. 1949. évi költségvetés kiadásiad az 1948. évi 7.1 milliárd forintos kiadási kerettel szemben 9-3 milliard forintot tesznek ki, s benne 34 millió forint a költségvetési felesleg. Az 1947/48. évi költségvetésben a hároiméves terv összes beruházásai az összes kiadások 15.5 százalékát tették ki, az 1949. évi költségvetési előirányzatban 35-7 százalékot. A beruházási előirányzat azonban &, költségvetésben előirányzott 3-2 milliárd forintos ösziszeget még külön 900 millió forinttal meghaliadija. A beruházási többlet egy részét nem közvetlenül az államkincstár, hanem a, közületek, az állami vagy állami érdekeltségű vállalatok és a magángazdasági szektor kisebb része fedezik. E hatalmas beruházások eredményeként új ipari üzemek, gyárak, villamosr erőművek, hidak, gépállomások, új utak. kulturális intézmények nagy tömegét kapja meg a magyar dolgozó nép. ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÖ V. évi január hó 27-én, csütörtökön. $98 Egyebeikben az 1949. évi költségvetést költségvetési beszédében Gero elvtárs és aa egyes tárcáknál a hozzászólók már részletesen! •analizálták. A költségvetés kiadási részének jellegzetessége, bogy amíg az adminisztrációs kiadások és'ja^ nemzetközi kötelezettségek: az előző évi előirányzattal szemben viszonylag osökkentek, ugyanakkor a beruházások, valamint az ország békéjének és a szocialista állainrendnek megvédésével kapcsolatos kiaídiásiok jelentős mértékben enielkedteik, Bizonyítja mindlez a kormányzat pénzügyi gazdálkodásának helyességét és azt» hogy a nemzeti jövedelem nagyrészének beruházásokra való felhasználásával a jövő szilárd gazdiasági alapját rakja le és népünk jólétét és felemelkedését biztosítja. (Taps a kormánypártokon és a független magyar demokrata párton.) Ami a költségvetés bevételi részélt illeti, nem kétséges, hogy az előirányzatot túlterjesítjük. A vállalati feleslegek előirányzata, mégpedig reális előirányzata is egyik biztosítéka ennek s élénk cáfolata egyben áramaik' az állításnak, hogy a vállalatok államosítása az ái

_ laimiháZjtartásra súlyos terhekkel járt, A helyzet éppen az ellenkező. Az államosított vállaljatok tőkeakku,mulációjánaík jelentős forrásai ma már nem a. kapitalistákat gazdagítják, hanem az áliliajmháztartós, a magyar nép költségvetésének jelentős bevételi forrásává válnak. (Taps a kormánypártokon é& a független mar gyár demokrata párton.) Az 1949. évi pénzügyi előirányzatok telje' sitese miem lesz köinnyű Mádat Erőfeszítéseink jelentős fokozását kívánja meg^ Mozgósítajnnnk kell érdekében közgazdaságunjk minden erőtar taJékát, amely eddig kellőképpen nem volt kihasználva, Kákosi és Gerő elvtársak beszéltek erről központi pártvezetőségünk legutóbbi iiléSÓDÍ Elmondották, hogy a munka termelékenységének további fokozása, ami pénzgazdálkodási vonalon önköltségcsökkentésbem jelentkô" zilk, egyik legfontosabb feladatunk. Az önköltségek csökkentése azonban a nyerssanyagok és tüzelőanyagok felhasználásával, a selejt csökkentéséveil i» ímegvalósítható. További igen jelentős pénzügyi ereámények várhatók a termelési (tervek helyesebb kimunkálás ától. A hároméves terv első évében termelésünket még nem teljesen igazítottuk a szükségletekhez. Nyilvánvaló, hogy ezen a hibán segíteni kell azért, hogy ezen az úton is elég jektatékeny többletbevételre tehessünk szert. Az osztálysaempontok figyelembevételével ki kell szélesítenünk a mezőgazdaság hozzájárulását a közterhekhez. További akkumulációs lehetőséget találunk az áruforgalom terén. Megtakarítások érhetők el az állami kereskedem lem önköltségének csökkentésével, valamint az által, hogy a magántulajdonon! alapuló kiskereskedeilmi tevékenység további fenntartása mellett továbbépítjük az állami kereskedelmi szervezetet, hogy annak hiaiscznát is igénybe vehessük tervberuházásiaijnkra. Arra kell berendezkednünk, hogy az állami vállalatok által teírmelt áruk fokozatosan mindinkább az állami nagykereskedelmi hálózat útján ikerüljenek a forgalomba. Ez etem lesz könnyű feladat. Gboindioiljunik csak arra, hogy ma már Magyarország' bányászati, kohászati éa egész ipari termelés« nek 86%-át termeü az állam* 57