Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-105

899 AB országgyűlés 105. ülése 1949. Az ipar, iá. kereskedelem, «, hároíméve's tetr, normamegállapítás és önköltségcsökkentés, közoktatás ésl szociálpolitika ezernyi szállal kap* csolódik pénzügyi politikáinkhoz. És éppen, mert nagyok ,a feladataink, mindenben érvényesite" nüinik (kell a legmesszebbmenő tervsze;rűséget és takarékosságot. Miniden egyes megtakarított fillér ugyanis új beruházást, új foglalkoztatást és életszínvonalemelégit jelent. A szocialista gazdálkodásban (& beruházások és a termelés növelés©, a helyes munkaerőgazdálkodás nem: öncél. Az igazi célkitűzés: a .széles dolgozó tömegek életszínvonalának emelése. A beruházásokra fordított összeg a jövő fogyasztási lehetőségeit növeli. Rákosi elvtárs emlékezetes beszámolójában ezért fordult komoly figyelmeztetéssel a dolgozók fölé és mutatott rá a veszélyre, lamely a reálbérek hirtelen emelkedéséből fakadhat: megesszük isiajiát jövőnket, értsd beruházási lehetőségeinket. Különösen vonatkozik ez nehéziparunkra. Nehéziparunk, mint azt az imént a közlekedési tárca költségvetéséhez szólva Gerő elvtársain is kifejtette, nemzetgazdaságunk, jólétünk alapja. Nehéziparunk fejlesztésié nélkül, ipari és mezőgazdasági gépek tömege nélkül nem lehet építeni a szocializmust. Ha tehát pénzügyeinkről tárgyalunk, legfőbb célkitűzésünk: beruházásaink és különösen nehézipari beruházásaink fofcoizíáisa. Régebben szokás volt az államháztartás problémáit csakis az állam szempontjából vizsgálni. Ma ez helytelen lenne. ÁHamháztartá&unk kérdései mia közvetlenül érintik r az ország minden dolgozóját. Az a körülmény, hogy országunk gazdasága, ipara az elmúlt esztendőben, pártunk vezetése mellett hatalmiaö fejlődést mutatott, nemcsak államháztartásunk javulásában mutatkozik, megérzik ezt a dolgozó tömegek életkörülményeikben, házr tartásaikban is. Nemcsak államháztartásunk kérdése, hanem dolgozó népünk életsizínvonalának kérdése i& hogy elértük és túlhaladtuk békebeli termelésünket, hogy &

( nehéziparban, a bányászatban jelentősen túl is haladtuk, hogy az, ipari foglalkoztatás

, terén elértük, sőt jelentős szektorokban lényegesen meghaladtuk a békebeli színvonalat. Államháztartásunkban visszatükröződnek a fordulat évének politikai győzelmei. Elsősorban annak gazdasági előnyeiben hogy nem" zietgíazdaságunk döntő (szektorait kivettük^ a nagytőkések, bankárok, kizsákmányolók. nagyiparosok, nagybirtokosok ég a Mind~ siaenty'féle politikusok kezéből. Mindezt csakis azzal érhettük eb hogy a magyar dolgozók magukének tekintik az államot é

s verejtékes munkájukkal közreműködtek és közreműködnek a háborús gazdasági és politikai romok eltakarítás á,ban. Segítettek megszüntetni az inflációt, segítenek két év és öt hónap alatt teljesíteni a hároméves tervet, de mindezen sikerünknek elsősorban az ^ a biztosítéka, hogy a mi magyar dolgozó pártunk mozgósítani tudta és mozgósítani tudja a tömegeket a reakció mindennemű politikai ég gazdasági mesterkedésével szemben. (Taps a kormánypártokon.) Hazánk elérte mindezeket az eredményeket, mert népünk érdekében ki tudtuk aknázni országunk erőforrásait mert bevezettük a tervszerű gazdálkodást és mert egész szabadságpolitikánkat, beállítottuk évi január hó 27-én, csütörtökön.' 900 a szocialista gazdaságpolitika irányába. Mind jelentősebbek az előttünk álló feladatok. Ha azonban kitartóan haladunk & népi demokrácia gazdaságpolitikája útjánkétségtelen, hogy sikerre visszük a dolgozó nép ügyét, a jólétben élő dolgos Magyar ország ügyét. Pártunk nevében .a költségvetést elfogadom. (Taps a .kormánypártokon és Ű független demokrata párton.) ELNÖK : Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Csejkey Ernő! CSEJKEY ERNŐ (kg): T. Országgyűlés! Az ország költségvetésének tárgyalása az a témakör, ahol a képviselők minden gondola" tuknak kifejezést adhatnak, ahol mindent elmondhatnak, ami a szivükön fekszik, ez régi parlamentáris gyakorlat. Az, előttem felszólalt igen t. képviselőtársaim bőven éltek is ezzel a joggiail és megvilágították az ors'zág helyzetét politikai, közgazdasági, pénzügyi, kulturális szempontból egyaránt. Ennek a tárcának költségvetésénél, amely végeredményben a bevételeket szolgáltatja azokhoz a nagy feladatokboiz, amelyeket a költségvetés keretén belül a, kormány megvalósítani igyekezik, elsősorban a közgazdasági és pénzügyi szempontból kívánok a témához hozzászólni. Ha az ország 1949. évi költségvetését vizsgáljuk, azt látjuk, hogy .abban az előző évi költségvetésekhez képest alapvető változások vannak nemcsak szerkezetileg, de elvileg is. Hoisry osiak akár fontos pontra utaljak» » postaköltségvetésben eltűntek az alapok, a posta takarékpénztár beolvadt a közigazgatási költségvetésbe, az állami üzemek közül csupán három maradt meg a költségvetés kére" tén belül: a posta, a MÁV és a mezőgazdasági állami gépüzem,. Jellemzője <az új költségvetésnek, hogy magábafoglalja az áll anio" sított iskolák kiadásait és csekélyebb mértékben természetesen a bevételeit is. Jellemzője különösen az, hogy ebben ,a költségvetésben a bevételi oldalon igen nagy^ összeget képvisel az államosított üzemek bevételi feleslege. T. Országgyűlés! Mindezek azzal a következménnyel jártak, hogy a költségvetés az előző évihez képes rendkívül felduzzadt. Ha csak egy számot néizünk, a kiadásoknak, a közigazgatási kiadásoknak az összegét, .az a múlt évi 5283 millióról 9275 millióra emetke dik, vagyis a

z emelkedés kiszámítva 75.6%. Ha azonban a, tényleges kiadásokat nézem, amelyek az elmúlt költségvetésben az előirányzatot lényegesen meghaladták s 6100 millió forintot értek el, akkor az emelkedés már csak 52%. Ha azíonban a tényleges kiadásokat nézem, vizsgáljuk, akkor arra a megállapításra kell jutnunk, hogy elöősorban hanoim oknak köszönhetjük a költségvetésnek ilyen emelkedését. Az első az állami szektor kiterjedése a gazdasági életben. Már a multévi költségvetési beszédemben, amikor ugyancsak <a pénzügyi tárcához szóltam hozzá, rámutattam arra, hogy ez a tétel már laz akkori költségvetésben is jelentékeny szerepet játszott, időközben pedig az állami szektor, jelentékeny kiterjedése folytán természetesen mind! nagyobbak lesznek azok az összegek, amelyek a közületeken és így áiz államosított víáflilial&to-