Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-92
85 Az országgyűlés 92. ülése 1948. évi december hó 15-én, szerdán. 86 polgárságukat elveszítsék, hanem einínéí jóval T súlyosabb büntetésit m megéridémelnefk. Véleményein siziarmt rossz Semante az új állampolgársági törvényjavaslat, ha nem tartalmazna büntető sízamlkcióikat azok elein, akik gátolják hazánk felemelkedését, a népi jólétének emelését. Külön 'említést kell tennem a törvényjavaslatinak azokról a szakaszairól, amelyek a régi állampolgársági törvénnyel- szemben a •nők állampolgárságát a férfiakéval egyenlően bírálják el. Örömmel kell üdvözöcinöm a törvényjavaslatnak azokat a szakaszait, amelyek a nők szabad renderkeizési jogát biztosítják állampolgárságuk megválasztása telkintétében, amennyiibein férjük meghal vagy férjüktől .elválnak. Ugyainicsaík örömmel kell üdvözölnöm a régi javaslattal szemben az új törvényjavaslatnak azokat a szakaszait is, amelyeik biztosítjáik a házasságon kívül születettek egyenlő el" bánását. A törvényjavaslat e szakaszaiból a felvilágosultság, az emberiesség, a demokrácia szelleme szél. A törvényjavaslat javára kell továbbá említenem azt is, hogy érthető, egyszerű, a dolgozik világos nyelvén van írva; példaképül szolgálhat arra, hogy miikéint kell a demokriáleia törvényeit megfogalmazni. A törvényjavaslat indokolása külön f igyelemre méltó, mert neun száraz paragrafusok magyarázatát tartalmazza, hanem tartalmát és Születés éneik okát mindenki számára világosan és egyszerűen magyarázza. T. Orszíággyűlés! Néhány szóval említést kell tennem a másik törvényjavaslatról, a községi illetőség megszüntetéséről Szóló törvényjavaslatról is. Ez a törvényjavaslat inam született vioilma meg az új állampolgársági törvényjavaslat nélkül. A községi illetőség törvénybe volt építve a régi állampolgársági törvény bonyolult r en füzérébe, és talán nem feles leges megemlítenem, hogy a községi illetőségről szóló törvény tipikus példája annak, hogyan használt fel a régi rendszer minden eszközt a dolgozó nép elnyomására. A községi illetőség törvényé eredetileg azt a eélt szolgálta, hogy a kiöregedett férfiaknak és nőiknek valamiféle patrónust keressenek az egyik vagy másik közület személyében. A községi illetőség törvénye így tehát eredetileg a szegénygondozás megoldására jött létre. Nem akarok itt arról beszélni, hogyan teljesítette ez. a törvény a feladatát, hiszen tudjuk, hogy a kiöregedett dolgozók sehonnan sem számíhattak segítségre. A szegénygondozást a népi demokráciának másképpen kell megoldania, nem utalhatja a kiiöregedett dolgozókat kegyelemkenyérre, hanem 'öregségi biztosi táslslal és más módon kell az elaggottak utolsó, nyugodt éveiről gondoskodnia. A községi illetőség törvényét azonban las; san beépítették a zűrzavaros állampolgársági jogrendszerbe. Aki állampolgárságot akart elnyerni vagy állampolgárisági bizonyítványt akart kapni, annak előzőleg meg kellett szereznie községi illetőségi bizonyítványát. Az illetőségi bizonyítvány megszerzése viszont komoly nehézségekbe ütközött' hiszen a va" gyontalanok&t egy község sem vállalta szívesen, félvén a reá háramló terhektől. Az új állampolgársági törvényjavaslat az illetőségi rendszert autamiatikus&n feleslegessé teszi, s helyette logikusan a lakóhelyet veszi alapul. T. Országgyűlés.! Az előttünk fekvő állampolgársági törvényjavaslat valóban a nép érdekét szolgálja. Ez a törvényjavaslat hazafias szellemet sugároz, hiszen módot nyújt arra, hogy a dolgozó magyarok megtalálják hazájukat s így alkalmas arra, hogy külföldre szakadt munkástestvéreinket. hazavonzza. A Horthy-időknek csak nevében magyar írója, Rákosi Jenő, harminemilliós Magyarországról fecsegett. Ez a szólam hazafias köntösbe bur" kolva valójában kétszínű, áruló, * hazafiatlan politikát takart- Miközben harmincmiilliós Magyarországról fecsegtek, tíz- és tízezer dolgozó magyar munkás és paraszt állampolgárságát vonták meg, tíz- és tízezrével üldözték el a termelésben' a demokratikus mozgalmakban élenjárókat. Az új állampolgársági törvényjavaslat jóváteszi a Horthy-fasizmus e téren elkövetett bűneit. Kérem ezért a t. Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot változatlan szövegezésében általánosságban és részleteiben fogadja el. (Taps a kormánypártokon.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? CZETT JÓZSEF jegyző: Gróh József! GRÓH JÓZSEF (nt): T. Ház! Bár sok vonatkozás bam elismerem a törvényjavaslat indokolásának és az előadó úr előadmányának is azokat a részeit, amolyek szerint ebben a törvényjavaslatban sok értékes rendelkezés van, amelyek legfőképpen azok érdekeit kívánják szolgálni, akik régebben az, országból idegenbe mentek avégből,,, hogy ott kenyérkeresetet találjanak s bár egészen egyetértek a törvényjavaslat indokolásával abban, hogy mivel megváltozott állami életünk egész struktúrája s így megváltozott az állam és a polgárok közötti jogviszony is, tehát ennek az állampolgárságról szóló törvényben is kifejezésre kell jutnia, mégis az állampolgársági viszonynak azt a fennkölt tartalmát, amelyet a javaslat indokolása tartalmaz, magában a javaslatban sok helyen nem tudom megtalálni. Őszintén megvallva az az érzésem, hogy az indokolást más szerkesztette, miiut aki a törvényjavaslatot és az az érzésem, hogy a javaslat paragrafusait, ezeket a gyermekeket, a szülésnél részben kicserélték. En készséggel elfogadóim azt az álláspontot, hogy az 1879 : L. tc.-ben valóban voltak retrográd rendelkezések. A kiegyezés' utáni magyar törvényeket e;z a szellem mindig jellemzi és ez a régi szűkkeblű bécsi norma ebben, az 1879-es törvényben is megjelenít. Szomorúan kell azonban megállapítanom ugyanennek a szellemnek a megjelenését, sőt azt mondhatniám konszolidálását ebben az, előttünk fekvő törvényjavaslatban is. Méltóztassék csak összevetni a régi törvény, az 1879 :L. te. 24. §-át és ennek a törvényjavaslatnak a 14. §-át. Mi van ebben? A régi törvény azt rnomdja, hogy a belügyminiszter köteles az állampolgári kötelékből elbocsátani azt, aki actáját megfizette és bűnvádi eljárás vagy bűnvádi ítélet hatálya alatt nem áll. Mi van ebben a törvényjavaslatban? Ebben csak az foglailatik, hogy a belügyminiszter elbocsáthatja az állampolgársági kötelékből azt, aki kifizette adóját és aki bűnvádli ítélet vagy eljárás hatálya alatt nincs. A keitto köEöítt a különbség lényeges. Az egyik esetben imperatívusz van a belügyminiszter részére, hogy köteles valakit a z állampolgári köteleké6*
