Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-104
83Í Az országgyüiés 104. ülése 1949. erők, sainte földrészeik vívják egymással; élethalál harcukat, hogy egy ilyen ki» nemzet, mint a magyar, ebben a nagy világküizdelemben neítn jelent számottevő tényezőt. Mi nem vagyunk dönftő tényező a. nagy valágtküzde- . lemben» de tényezőnek érezzük magunkat és ezért felel ősségünk van. Visszavooahatatlaniul meghatározzuk helyünket a népek nagy küzdelmében- Mi a Szovjetunió oldalián a békét építő nemazetek sorába szegődtünk, velük vállaltunk sorsiközösséget. Ez a, tábor egyre erősödik. Hősi népek, mindéin felszabaduló nép, a kínai és a saabad" ságukért küzdő gyarmiati népek erősítik szabad ságszerető, békére vágyó demokráciáinkat. A népi demokráciák szervezete, gazdasági, | társialf'salmi és politikai ereje napról-napra erősödik. A népi demokráciák fejlesztik hom- | védségüket és a Szovjetunióval egyetórtésben erősítik a béke frontját. Gerő miniszter úr, amikor beterjesztette a költségvetést, egy hivatalos, aa UNO konferenciáján elhangzott kijelentésre utalt, amelyből megtudtuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok hadi jellegű kiadásai az összes állami kr adások 97 0 /Vát teszik ki. Ezzel szembeoi ,a magyar költségvetésben a honvéàeïkni célokra fordított összeg az egész, költségvetésinek nem egésziïfn 12°/<rát t'esjsi iki. Ez is megmutatja, búgjai magyar költségvetés milyen aránytalanul kis százalékát fordítja honvédelmi célokra. Amint vizsgáltam a honvédelmi tárca költségvetését, mindinkább meggyőződtem arról, hogy az előirányzat szinte; alsó határát jelenti annak az összegnek:, amelyet honvédelmi kiadásainkra fordítanunk fcell. Még ennek az összegnek a felhasználása mellett is a békeszerződésbein biztosított fegyveres létszámunknak csak egy hányadát tudjuk kiképezni és fegyverben tartani. Ha. ki aikarnánk használni azt a keretet, ameflyet a békeszerződés részünkre, mint legyőzött állam részére biztosított, akkor ennek az összegnek többszörösét kellene elköl" tenünk. Ennél a kérdésinél az olasz rádiónak, illetőleg az olasz miniszterelnöknek egy rágalmazó megállapítására kell (kitérnem, amely szerint Magyarország máris, túllépte volna a békeszerződésben számára biztosított fegyverkezési le" hetőséget. (MABOSAN György (d): Az sem söpör a maga házatáján!) A magyar kormányzat azonnal visszautasi j totta a Magyarországot rágalmazó nyilatkozatot, amely egy olyan talajvesztett miniszter" elnök szájából hangzott el, akiről mindenki nagyon jól tudja, hogy minden szavát, de talán még goiniqolatait is a dollárimperialisták: irányítják. (Ugy van! Ugy van! a kormánypár tokon.) Ha az imperialisták zsoldosai csak egy kicsit is számot vetettéi volna azzal, hogy a háborúiban olyan sokat veszített magyar nemzet írek milyen emberfeletti erőfeszítést kellett tennie ahhoz, hogy a költségvetésben előterjesztett összeget az újjáépülő honvédstégre for dáthassa, akkor nem rágalommal, hanem megbecsüléssel és tisztelettel néznének; nemzetünk ós honvédségünk felé. Nekünk nincs szükségünk arra, hogy idegenből ideiguruló dollárokkal idegen érdekek céljaira fegyverezzük fel fiainkat» de még ha móüunjk volna is hozzá, akkor sem tennők. Ebben >az országban a munkásság és dolgozó parasztság kezébein van a hatalom. Ezek ' LVi január hó 26-án, szerdán. 832 idegen érdekekért saját vérükből való vért, saját fiaikat nem áldoznák'fel. Ez a különbség a népi demokráciák és az imperialista kapitalisták között. Ez a különbség pedig olyan dönftő, hogy a mi egész emberi és nemzeti gondolkozásun kat, társadalmi szemléletünket örökre elválasztja azoktól, akik csak a pénzen keresztül tudnak gondolkozni. Mi nem idegen pénzen szerzett zsoldosiLadsereget szervezünk, hanem a magyar nép igazi érdekeinek védelmezőjét a függetlenség, a szabadság, ,a békés fejlődés, a munkás^ ós parasztszövetség honvédségét építjük. A magyar nép hallatlan erőfeszítése tette lehetővé, hogy ekkora összeget fordítsunk honvédségünk fejlesztésére. A stabilizáció biztosította államunk gazdasági életének: szilárdságát, a tervgazdálkodás és iparunk fejlesztése megadta a lehetőséget arra, hogy honvédségünket korszerűen fel tudjuk szerelni. Ezek után el tudjuk látni honvédségünket ruhával, fehérneművel, bakanccsal, pokróccal és mindazokikal az anyagokkal, amelyeiket egy korszerűen, jól felszerelt hadsereig nem nélkülözhet. Mint parasztember, az előtt az óriási erőfeszítés előtt, amelyet ipari munkásságunk a felszabadulás után, az inflációs időkben és azóta is állandóan tett, ,ai legmélyebb tisztelettel hajlok meg. De meg kell emlékeznem parasztságunk munkájáról és erőfeszítéséről is. A parasztság- évszázados nagy perét a földreformmal lezárta ® birtokbavette a. vérrel és fkönynyel áztatott magyar földet. A felszabadulás után elkezdte megszervezini ,a kifosztott földön a termelést, s ezt olyain erővel és hittel végezte, hogy éhezés helyett mindenkinek biztosítani tudta a mindennapi kenyeret. Mezőgazdaságunk fejlődése olyan terményeket és nyersanyagokai juttatott közgazdaságunknak, ame!ye t ket el lehet helyezni a külföldjön. Ezek ellen" értékrekéint iparunkat fejlesztő (nyersanyagokat vásároltunk. A parasztság mezőgazdasági termelése' most van átalakulóban s demokratikus honvédségünk nevelése és felvilágosító i munkája jótékony hatással lesz paraszti fiatalságunkra is- hogy megértse azokat az elveket, amelyek a XX. század emberi együttélését irányítják. Hogy a népi demokrácia, a Maigyarországo.n kialakított új társadalmi és gazdasági rend mennyire a nemzeti közösség és a dolgozó társadalom érdiekéit szolgálja, azt a legjobban mutatja Gerő miniszter úr beszédének az a része, amelyben elmondta, hogy államosított iparunfc jövedelme 1050 millió forint, amellett, hogy államosított iparunk ezen az összegen kívül ösz; szes adózási kötelezettségének is eleget tesz. Ha erre az összegre felhívom a t. Országgyűlés figyelmét, ezt azért tes'zeni, mort hia nem tértünk volna át a szocialista gazdálikodásra, akkor .ez az összeg, amely majdnem azonos a honvédelem céljaira fordított összeggel eltűnt volna a kapitalista nagyurak zsebében. Az államosítások tehát olyan jövedelmet juttattak államunk közgazdaságának, amely majdnem teljes egészében fedezi honvédségünk költségvetési tételét. Beszélni szeretnék, t. Országgyűlés arról, a szellemről é s demokratikus nevelésről, amely ezt az új honvédségünket eltölti. Amikor száz évvel ezelőtt Kossuth Lajos szavára szinte a semmiből máról-holnapra megterem-