Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-104
823 Az országgyűlés 104. ülése 1949. badsága ég hazája függetlenségének megvédéséért. A magyar nép békét, nyugalmat -akar. de senki sem kételkedhetik abban, hogy ha az imperialista erők megpróbálnák békés építő munkánkat megzavarni, akkor a munkásosztály és a dolgozó nép, tamely így tud' harcolni az újjáépítésért, meghoz minden áldozatot, és a néphadsereggel együtt minden erejével harcolni fog. s ha kell életét is feláldozza, hogy minden ellenségévé] szemben megvédje szabadságát és hazáink függetlenségét, (Napi/ taps.) T. Országgyűlés! Ez a köItséo> v etés biztosítja a honvédelem feladatait jól betölteni képes újtípusú néphadsereg fokozott kifejlesztését. Ezért kérem a honvédelmi tárca költségvetésének általános ágban és részleteiben való elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Priesaol József. PRIESZOL JÓZSEF (d): T. Országgyűlés! Előadó képviselőtársam és elvtársam is" mertette azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket^ néphadseregünk fejlesztése és erősítése terén az utóbbi három év alatt elértünk. En eredjék meg azonban nekem, hogy én arról szóljak: hogyan látja q. dolgozó nép. a munkásosztály ezeket az eredményeket és milyen a dolgozó nép viszonya a mi néphadseregünkhöz. Amint előadó elvtársam is vázolta; de magam is rátérek, önök is jól tudják, hogy az elmúlt társadalmi rendiszer hadseregét nem szerette a mi dolgozó népünk; tele volt ezzel a hadsereggel szemben előítélettel, félelemmel és — őszintén megmondhatjuk — nem minden ok nélkül, megvolt rá az oka. A gyűlölt huszonötéves Horthy-rezsim alatt meggyülölte népünk ta katonaságot, amelyet akkori vezetők az elnyomó rendszer legszolgaibb eszközévé züllesztettek, a földbirtokos és tőkés kizsákmányolók uralmának biztosítására, és a népelnyomás eszközéül használták fel. A munkások és parasztok gyűlöletének szellemében nevelték a hadsereget, és —. mint ahogyan saját bőrünkön is tapasztaltuk — nem egyszer katonákkal rekviráltattak, bíráskodtak, fosztogattak, majd amikor azok az idők következtek el, hogy a katoinák karjára a nyilaskeresztes szalagot ' is rátették, felkoncolták, sanyargatták a nép fiait: ebben bizony — tisztelet a kivételnek — előljártak a hivatásos tisztek is. Nem csoda tehát, hogy a felszabadulás után. de néhol még ma is helyenkint előítélettel vannak a mi néphadseregünkkel szemben, és a dolgozók nem jelentkeznek megfelelő számban a hivatásos 1 katonai pályára. A múltban nagyon rossz híre volt dolgozóink előtt különösképpen a Ludovika Akadémiának, hiszen a Horthy-rezsim darutollas Ludovika Akadémiájában csak földibirtokos, dzsentri és 1 — nagyon helyesen állapította meg előadó elvtársam — arisztokrata származású lehetett katonatiszt, és ott ezeket a a mákvirágokat a népelnyomás legmegbízhatóbb zsoldosai (Egv hang a dolgozók pártján: Kékvérűek!) kaszt-eizellemben, soviniszta szellemben, a dolgozó néppel és má« nénpej szemben való elkeseredett gyűlölet szellemébein nevelték. évi január hó 26-án, szerdán. 824 Ezek az urak még maguk között sem ismerték a bajtársiasság szellemét. Szegény ember fia, még ha jó tanuló volt is, még protekcióval sem juthatott be, illetve csak úgy jutott be, ha már előre elárulta osztályát, (Ügy van! Ügy van! Taps a dolgozók pártján.) Annak jellemzésére, hogy mennyire osztályéberek voltak ezek a bitangok (Derültség a dolgozók pártján.) engedjék meg, hogy egy dolgot mondjak el önöknek, hogy tanuljunk tőlük, hogy legalább ugyanilyen éberséggel, vagy — ha lehet — ennél nagyobb éberséggel vigyázzunk arra, hogy ,a mi néphadseregünk 'soraiba ne furakodjanak be ezek az úri betyárok. _ Az elmúlt rendszerben a Ludovika Akadémiában még az istállójavító kőműveseket is megválogatták, méigpedig úgy válogatták meg, hogy oSzstályszempontból mebízbatók legyenek. Nagyon jól tudjuk, hogy a Ludovika Akadémián dolgozó állandó három kőműves elszegényedett dzsentriosalád leszármazottja volt és annak is vallották magukat büszkén, nagy utálatára az osztálytudatos kőműveseknek Féltek az urak, hogy ha öntudatos építőmunkásokat alkalmaznak, akkor az igazság eljut rajtuk keresztül az istállófiúkhoz. Hála jó sorsunknak, alapos javulás következett be ezen a téren, most már — legjobb tudomásom szerint _ a Ludovika Akadémiába elég nagy számmal kerülhetnek be néPi szármiazású fiatalok (MAROSÁN György (d): Illetve Kossuth Akadémiába!) — hamar módosítom: nem a Ludovika Akadémiára, hanem a Kossuth Akadémiára — és a mi népi hadseregümket a dolgozó nép nagy többsége már magáénak vallja, szereti már népünk népi hadseregünket. Es ez nem is lehet másként, hiszen népi hadseregünk napról-napra mind jobban és jobban kivívia magának ia dolgozó nép szeretetét és megbecsülését. A dolgozó nép már látja és tudjla, hogy népi hadseregünk meg fog felelni mindazoknak a követelményeknek amelyeket előadó elvtársam ismertetett, amelyek elé á népi demokrácia mai fejlődési szakaszában népi hadseregünket lálllítja. Természetesen ahhoz, hogy népi hadseregünk megfeleljen ezeknek a követelményeknek, feltétlenül siziükséges, hogy alapos változás következzék be népi hadserlegünk vezetésében. Legyen szjaibad egy pár adatot feloL vaisni önök előtt arra vonatkozólag, hogy mi ezen a téren! is a legjobb úton járunk. Honvédségünk tisztikarának szociális összetétele napról-ínapra javul. 1948 július hóra a következő aidiatokkal tudok önöknek^ szolgálni: A főtisztek közül munkás<s:zármaaálsú volt 17%, pairaisztszármazásü 9.7%, értelmiségi . pedig 60%. A töazistiszti karban munkásszármaaású 5-7%, parasiztsizármaaású 6%, értelmiségi pec'iig 81%. November hóban már örvendetesebb a változás- A főtisfeti karban m unfcá is származású 17%, parasztszíármazású 8-3%, értelmiségi 64.4%. A törzisitiszti karban még nagyobb ugrás törtéint. Itt a munkásíszármazásúak aránya 13.7%, a parasiztszármazásúaké 8.6%- az értelmiségieké pedig 67%. Legyen szabad elmondanom, hogy 1949 októberére a főtiszti éfi törzstiszti 23.5%-os maii aráinyt felfejlesztjük munkásokból és paraisztokból 47%-ra. (Taps a kormánypártokon.) Népi hadseregünk vezetésében a nép f* 8 *' val már azon m úton halad, hogy szellemében