Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-104

813 Az országgyűlés 104. ülése 1940. idegében, mint aa egyenlőség, .a . jogbiztonság' és a jogeszme érvényesülésének jelét tekintett; mi azonban a dolgok mögé nézünk ós megállapítottuk, hogy ezek egyedül és kizáró" Bag az uralkodó osztály érdekeit szolgálták. Lesznek tehát olyan intézkedések, aaneüíyék kellemetlenül fogják érinteni azokat, akiik nem tudják ós nam akarják megérteni .a népi dem okratiku s j ogot. Ezzel a jogalkotással kapcsolatban itt egy kifogás és egy gondolat merült _ fel. A kifogás Vészy képviselő úr és azt hiszem. Alvinezy képviselő úr részéről merült fel, mégpedig' hogy nem küldjük-el a törvényeket megbeszélések okából (ALVINCZY Imre (f): Erről én nem beszéltem!) és hogy sürgősen készítjük el a törvényeket. Nem tehetek róla, de nekem sürgős a, népi demokrácia minél tükéfetesebb felépítése és ha mi egy törvényt elkészítünk, amely meggyőződésünk szerint jó — és aizt hiszem, azt Vésfiy képviselő úr is elismeri, hogy az eddig általiunk benyújtott törvényeknek (VÉSZY Mátyás (pk) : _ Nagy része jó!) nagyrésze jó, akkor semmi célja sincs annak, hogy mi kikérjük különböző helyek véleményét; bár meg kePl mondanom azt, hogy a nagyobb törvényalkotásokat megküldjük a politikai pártoknak, megküldjük az ügyvédi kamaráknak és megküldtük eddig azoknak a különböző jogi testületeknek, .amelyeikből most a Magyar Jogászsizövetség alakult. Be azt is meg kell itt nyíltan mondanomhogy kivéve a jogászok szabad szakszervezetét?' eddig még egyetlenegy helyről egyetlenegy ésarevételt sem kaptunk. (Mozgás-) Nem akarok általánosítani, nem akarom meggyanúsítani a magyar jogászságot, hogy em is —^mondjuk — tüntetés a demokrácia ellen, de megmondtam már itt az országgyűlésien, hogy a jogászság felszólításra sem hajlandó semmiféle jogalkotásban résztveuni, minden felszólításunk olvan irányban, hogy gondolatokat mondjanak (Közbeszólás u dolgozók pártján: Nincsenek gondolataik!), hogy mit kellene csinálni, teljesen a pusztába kiáltó szó volt és a világon semmi sem történt. Meg kell mondanom azt is, hogy azok a bírálatok, amelyeket eddig nagyrészt a bizottságokban és az országgyűlésen kaptunk, nem az ügy lényegére vonatkoztak, hanem rend" szerint egyes politikai nézőpontokból próbáltak komoly jogi problémákat bírálni. Ami pedis: speciálisan a büntetőnovella ügyére vonatkozik, tévedésben van ^ Vészy képviselő úr; mert a büntetőnovellát elosßör is nem sürgősen tárgvalták, másodszor pedig úgy a büntetőnovellát, mint a. bűn vádli perrendtartás készülő reformját a lapok olyan bőven tárgyalták, hogy azt hiözem, aaok, akik rendesen olyasnak ujisláigot, már Hassan jobban tudják, hogy milyen reformok készülnek a bűnvádi perrendtartás^ tekintetében, mint én magam. Ez a törvényjavaslat készen van és legközelebb már a Ház elé kerül; ugyanígy a bünteitőtörvénykönyv általánoig része i®, ha nem is teljesen kész, de olyan állapotban vanolyan előrehaladott fl kodifikálás! munka, hogy rövidesen a parlament elé fog kerülni. Most egypár rövidebb felvilágosítást adok. Nem akarom most felsorolni azokat » törvényeket, amelyek már munkában vannak, csak azokra a megjegyzésekre akarok válaévi január hó 26-án, szerdán. 814 Szelni, amelyeket itt felvetettek. Lupkovics képviselő úr a közszolgálati alkalmazottak fegyelmi jogának kodifikálását sürgeti; ez készen van. Készen van az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról szóló törvényjavaslat is. Bt is meg kell azonban mondanom, hogy a pár kifogás közül, amely beérkezett, egy*k sem azt reklamálta, hogy miért kívánunk ilyen isiokat az ügyvédi vizsgán, mint amenynyit azi új javaslat kíván. Eza többlet azonban semmi egyéb, mint H közigazgatási és pénzügyi jog, amely, lévén a demokratikus Magyarországom legalább olyan fontos, mint a magánjog: ug3

r

ancsak felvettük az ügyvédi vizsga tárgykörébe. (Helyeslés a független demokratapárton.) (Elnök: MOLNÁR IMRE. — 15.25.) Viszont nem tartanám helyesnek azt', hogy mi a nemzetközi magán jogot, mint külön vizsgatárgyat felvegyük. Minden gyakorlati vizsgának az a célja, hogy elsősorban azokból a tárgyaikból vizsgáztasson, amelyek általában és a legtöbbször fordulnak elő SK illető pályán. A nemze közi magánjog nagyon fontos, nagyon szép és nagyon érdekes tárgy, de azt hiszem, hogy a 4—5000 magyar ügyvéd legalább 90 százalékának soha semmi dolga neon volt a nemzetközi magánjoggal. A nemzetközi jogot lehet a perrenddel kapcsolatban kérdezni, lehet kérdezni a magánjoggal, különösen — ami a leggyakoribb — a házassági joggal kapcsolatban, de nem lenne helyes, hogy mi az egész nemzetközi magánjogot felvegyük a bírói és az ügyvédi vizsga anyagába, Ha már a nemzeitközi érintkezésnél tartunk, megemlítem: helyes azonban az, hogy mii alaposan tanulmányozzuk a .szovjet jogot. Az vitathatatlan, hogy Szovjetoroszországban ma már szocializmus van, az, a jogrendszer, amelyik Szovjetoroszországban hatályban van, egy szocialista állami és társadalmi rend jogrendszere és mivel mi szocializmus!: akarunk építeni, mindazokat a tapasztalatokat meg kell tanulnunk, amelyeket Szovjetoroszország uralomrajutása óta Szerzett. Sőt ennek a jognak a tanulmányozása nem jelenti egyszerűen csak a törvények ismeretét. Mi nom a sízovjetoroszlországi törvényeket akarjuk áthozni. hanem azt a jogi szellemet, amely Szovjet" Oroszországban, van. és ezért a törvények mellett az igazságügyminiszíérium törvényelőkészítő és nemzetközi osztályában fordítanak olyan^ szakkönyveket, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a szovjetoroszországi jog szellemét értsük meg, mert az a iegfontosabb. » A másik pedig: nagyon régi küzdelem folyik a jog területén, hogy mennyire hátra" nyos a világ forgalmára és kultúráiig! kapcsolataira az, hogy minden országnak más joga van. Ha lata illető jog alapja ugyanaz, még akkor is szeretik feltüntetni, hogy az, a nemzeti génius-z terméke. Tudnánk erre a, közelmúltból is egypár példáit! hozni, például a nemzetiszocialista Németországot, amely azt hirdette, hogy az ő jogának a római joghoz semmi köze sincs, a másik pedig maga Anglia, ahol a középkorban nem volt szabad a római jo" got említeni, mert ha be is lehetett bizonyítani, hogy JuSltinianujs törvénykönyvéből vették át a jogszabályt, akkor is úgy kellett azt feltüntetni, mint az angol jogi géniusz szír lőttjét,