Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-104
811 Az országgyűlés 104. ülése 194.9 A másik segítség pedig 1 az, bogy szakmai téren is állaindóan folytatni keiM a képzést. A. népi demokrácia ellenségei azt szokták állítani, hogy nekünk nincsen "szükségünk jogászokra. Ha önök megnézik SzovjetoirosiziorBteágbsan a jogászság helyzetét, akkor azt látják. (ALVINCZY Imre (f) : Sokkal jobb, maint itt!) hogy állandóan újabb és újabb rétegeket vonnialk be a jogi képesítésbe* állandóan saigorítják a jogi képesítést és mindig nagyabb és nagyobb az arnyáig-, amelyet a jogászoknak meg tói taiDulniok. Mit jelent tehát a népi demokratikus és szocialista állam a jogászság szempontjából!? Jelenti a marxistai-leninista ideológia alapján álló képraett és jó jogászokat. És mit jelentett B régi reakciós Magyarország? Jelentett minden ideológiai alap nélküli rossz jogászokat. A bíráknak ezt a továbbképzését tehát — és az ügyvédekét is — tovább fogjuk mindkét síkom folytatni. Az ügyvédi vizsga reformjáról elkészített törvényjavaslat mát élőmévé td_ ennek árnyékát, mert a törvényjavaslat ezerint senkit sem engedünk ügyvédi és bírói vizsgára» aki neon bizonyítja ideológiai képeettségét; módot nyújtunk a jelöltnek airtfa, hogy észt megszerezze egy háromhónapos kurzussal és csak ennek sikeres befejezés© után mehet ügyvédi vizsgára-. Sajnos, meg kel] állapítanom, hogy a népi demokrácia negyedik évében az ügyvédi vizsgán még mindig vannak cenzorok, .akik nem kérdezik a népi demokratikus jogot, (Közbekiáltás a független demoknatapárt(m\: Sujmois igaz!) Én tehát előre bf jelentem, hogy ezen a helyzetein segíteni fogunk és az ilyen cenzorokat el fogjuk távolítani- (ALVINCZY Imre (f): Nagyon helyes!) merf, hisizen nemcsak saját demokráciaeílenes beállítottságukat bizonyítják ezzel, hanem azokat is megmételyezik, akik előttük vizsgáznak. (Közbekiáltásuk n független äemohrataipárton: Nagyon igaz!) Éppen így hiába fogunk az igazságügyi karimiáinyzat területén bármit csinálni, ha eat K Bizedlliemieit, mem tudjuk bevinni a jogi oktatás egész területére.. A kultuszminisztérium egészen rendkívüli munkát fejt ki a jogi oktatás megváilltoztfiatása érdleikében. Sajnos. azonib a n még mindig találkozunk az egyetemen olyan tanárokkal, akik'egyáltalán nem értik, hoírv mi a népi ideaniokráoia, A másik balj pedig az. hogy a jogászok egész sera a régi eery ebemen végeite tanulmányait, vai<>v legalábbis nagyrészben ott végezte. Eziek még mínídier a Szent Koron" taiiával <m hasonló épülésetekkel vaunak tele, mert hiszen Molnár Kálmán csak w idén ment nyugalomba. Mér padig nagyon jól tndüik. ío, e,n t. Országgyűlés, hogy esv ilyen téve^rmiékkeil megfertőzött embert sokkal) nphefebb átnevelni, mini* ha friss anyagot kapunk, amelyet meg leihet nevelni, Ezen a területen tehát, sajnos, méer nagyon: i~ok és keservies munkára van kilátás. Mi azt hittük, hogy ennek -z átneveílésnék meio-valósításá-ria elegendő lesz ,.*> megfelelő törvényhozás. Sokszor ttnineik érdekében dolsw tuk ki a törvényjavaslatokat é-, hoztunk id*> olvnokat, a.imielvekre egyébként, nem í's lett volna sürgős szükség, mint -oéMáiifl n házasságon kívül születeti gyermek jogállásáról Szóló törvényjavaslatot ameW törvény a "ma«rv*tf törvtényalkotái«iniak egyik büszkesége; (A T <7TNCZY T mr© (f): Tg- is va^n \ 7 . egyik cél' évi január Jtó 26-ám, szerdán. 812 amelyet Szolgálunk nevetni a jogájszságot és megmutani a magyar jogásaságnak, hogy mit jefent demokratikusain gonidloílkoznii, és melyek a mi elképzeléseink a ulépi demokratikus Magyarország felépítéséről. Én töibbsizör mo>nd©ttssm itt a parl-mentbiein, hogy a törvényhozásnak egyik célja a nevelés- is: rá kell nevelni az embereiket a törvényekkel a demokratikus gondolkozásra. Eddig a mi feladatunk, az igazságügy feladata főképpen az volt, liogy megvédjük a magyar demokráciát a reakcióvá,! szemben, még pedig gazdasági éfa politikai téren is, azonkívül pedig segítsük a népi díeimofcráeia gazdarági életéinek felépítését. Eat ja célt szolgáilita a hároméves terv. a stabilizáció büntető jogi védelme^ és az ezekre vonatkozó törvények előkészítésébein való segédkezéis* Ma. igen t. Országgyűlés, elérkeztünk a tehoz az időhöz, hogy az igatztíásrügynek memcsi-k véden'e és támogatnia kéli a népi demokrácia építkezését, hanem ^bele is^kell (kapcsolódnia, és részt is kell vennie magábam az építő munkában ils. És itt engedje meg Vés>zfy képviselő úr, hogy bár neikem nincs jogom kérdezni, egy magyarázatot kérjek tőle. Szeretném;, ha végre egyszer megmagyarázná, hogy mi sa a jogeszme., amelynek abszolút© érvényesülni© kell egy országban. (VÉSZY Mátyás (pk): Az igazság!) Tudniillik, van egy ilyen fogalom. hogy jogeszme, de — és ezt Vészy képviselő úr valószínűleg éppen olyan jól tudja' mint én — ez koronkint is és felfogások szerint is változott. (Z a ,j.) Mi jogeszme alatt a dolgozó nép jogi felfogását értjük. Jogesizme alatt értjük a népi demokratikus állami és társadalmi berendezkedés védelmére szolgáló jogot és mi ezt nemcsak, hogy érvényesíteni akar~ juk, hanem védjük is és ennek betartását megkívánjuk. (VÉSZY Mátyás (pk) : Ezt mondottam! Nem 1 ?) Vészy képviselő úr viszont valami mindenek felett álló jogeszmárőJ beszélt itt, (VÉSZY Mátyás (pk): Nem mindenekfelett álló jogeszniérőíl!) amelyet nekünk vissza kell állítanunk' mert ezt tetszett mondanE, (VÉSZY Mátyás (pk): Nem!) én , pedig azt mondom, hogy nem. (VÉSZY Mátyás (pk): Én is!) A jogeszme annál tökéletesebb mientül inkább a dolgozók jogi felfogását szolgálja és annak kifejezése., (VESZY. Mátyás (pk): közbeszól. — Az elnök csenget — PKIESZOL József (d): Látszik, hogy ügyvéd, mindig visszafelesel! — Derültség.) Ezt kívánjuk ós ez érvényesül nemcsak gyakorlati életünkben, hanem a törvény alkotásokban is. A jogesizfm© érvényesülése azt jelenti, hogy péFIdául a perrendtartásban a laikus elemeket a magyar dolgozó népet visszük bei 1 © az igazságszolgáltatásba. (VÉSZY Mátyás (pk): Helyes!) A jogeezm© érvényesülése jelentkezik afbbam, hogy a régi. 1878-ból származó büntető törvénykönyvet hatályon kívül fogjuk helyezni — és itt tévedett Lupkovios képviselő úr, mert nemcsak az általános, hanem a különös részt is, (VÉSZY Mátyás (pk) : Elzit momido'ttam a harmadik novellának!) — és olyan jogi felfogáson alapuló büntetőtörvénykönyvet teszünk a helyére» amely megfeleli a magyar dolgozó nép felfagásánaíkNagyom sok váltolzás fesz. Be fceffi jelentenem, hogy leszámolunk az oílyan jogi *elvekkeL amelyeket a kapitalizmus a liberalizmus
