Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-104

795 Az országgyűlés 104. ülése 1949. letes munka boldogító ízét, látja annak kéz­zelfogható eredményét, és rájött arm, hogy becsületes munkából j& meg lehet éWu az sza­badulása után sem fog lletérni erről az útról­Ennek elérése lenne a demokrácia egyik leg­gyönyörűbb diadala. Akikből pedig- kiveszett ez a legprimitívebb, állatban is élő érzéE* gyermekeiknek, párjukmaík szeretete, akik a zlülléanek már olyan fokára suhantak le, hogy ezekkel sem törődnek, azokkal szemben) kétstoejresieu indo kiolt volna ennek a gondolatnak megvalósítása. Ezeket ugyanis drákói szigo­rúsággal, a legerélyesebb eszközökkel kell munkára szorítani és arra kényszeríteni, hogy családjukról gondolkodjanak. Meg kell őket tanítani arra, hogy igenis munkával kell és lehet gyermekeikről gondoskodniuk. (VÂR­KONYI Imre (d): Ezt 1920 után kellett volna behozni, amikor 40.000 munkást börjtönöz­tek be!) Kérem az igazságügymini&zter urat, tegye meggondolás tárgyává ezeket a szempontokat, mert nekem az a meggyőződésem, hogy egy kis jóakarattal megvalósítható és ezzel elsők leszünk a viliágon olyan szociális börtönügyi reformunkkal, amely a magyar demokrácia dicsősége illesz, amíg ember lesz a földön, aki fel meri emelni tekintetét magasabb ideálok felé. (Heíyedes a független demokrata pár­ton.) T. Országgyűlés Î Szólnom kell ínég né­hány fczót a bírák és, az ügyészek rendkívül nehéz helyzetéről is. Meg kell állapítanom, hogy ez az értékesi kar hosszú időn keresztül mintha: mostoha gyermeke lett volna a demo­kráciának, osak azért, mert egyes tagjai ellen kifogások — el kell ismernem, több esetbei nem is alaptalan kifogások — merültek fel. Tárgyilagosan el kell ismernem, hogy ez az általánosító, egyesek hibájáért az egész kart felelőssé tevő hangulat az utóbbi hónapokban jelentős mértékben megváltozott. Megszűntek azok a szenvedélyes hangú, a tényállás és a perbeli adatok teljes ismeretlenségéből, nyil­ván az érdekeltek elfogult információjából származó, eléggé el nem ítélhető támadások, amelyek érthető és indokolt keserűséggel töl­tötték el azokat a bírákat és ügyészeket* akik szívvel-lélekkel, minden tudásukkal és tehet­ségükkel álltak a demokrácia felépítésének és megtSEÜárdításjának szolgálatába. A hangulat helyes irányban változott meg, bár e téren még igen sokat kell fejlődnie, hogy a bírói tekintély, amely nélkülözhetetlen az igazság" szolgáltatáefban, arra a piedesztálra kerüljön, amely őt megilleti. Olyan állapotokat kell teremtenünk ezen a téren, hogy mindenki azzal a meggyőződés­sel menjen a demokrácia bírósága elé, hogy akár igazat adnak neki, akár nem, az ítéletet megnyugvással veheti tudomásul, mert pár­tatlan, minden befolyástól mente» független bíró hozta meg alz ítéletet. (Ffelyeslés a füg­getlen mßgUnm demokr q $a. 'párton.) Ezi a bírói befolyásoílhatatlianság arra van hivatva és ha megfelelő bánásmódban részesül, ezt a hiva­tását be is fogja tölteni, hogy egyik legszilár­dabb alapja» pillére legyen a demokráciá­nak. A bírói tekintély helyreállítása azonban alig ha képzelhető el a mai fizetések fenntar­tása mellett. Lehetetlen bírói tekintélyről be saelni, amikor a cipőből kilág a láb, rojto» évi január hó 26-án, szerdán. 7Ô6 ingben jár a bíró. Egy törvényszéki bíró fiz© tése 900 forint, a tanácselnöké 1100 forint, ezzel szemben például az iparügyi miniszté' rium gépírónőj & 800 forint fizetést kap. Nem a gépírónők fizetését sokaUom, mert az nem sok, (PEIESZOL József (d): Hát az ügyvéde­kével mi van? — Derültség.) csak éppen szembeállítom vele a bírói fizetéseket, azok­nak a bíráknak fizetését, akik rendkívül nehéz, felelősségteljes, nagy tudományos felkészült­séget és lelkiismeretességet igénylő munkát végeznek. Az igazságügyi alkalmazottak, a gépírónők és segédhivatali tisztviselők fizetés» 300 forinttól 500 forintig terjed. Amikor a leg­nagyobb és legerélyesebb harcot hirdetjük a korrupció ellen, akkor lehetetlen ezeknek a segédhivatali tisztviselőknek olyan fizetést,, adni, amelynek csekélysége szinte rákény­szeríti őket arra, hogy borravalót fogadjanak el. Borravalót pedig ellenszolgáltatás fejében szokás csak adni. Amíg a munkásbírák havi 1500—2500 forintot keresnek, addig a tanács­vezető bíró, aki a tárgyalást vezeti, aki a, fele lősség legnagyobb terhét viseli, magas tudo­mányos képesítésével, 1200 forintot kap. (PARRAGI György (f): Ez tarthatatlan álla­pot!) Itt ismét meg kell jegyeznem, hogy nem a munkásbírák fizetését sokallom, hanem a ta­nácsvezető bíró fizetését keveslem. A bírói áthelyezéseknek, kinevezéseknek egyik legnagyobb akadálya a lakáskérdés. A kinevezett vagy áthelyezett bíró szinte kept© len ezt a problémát megoldani ós gyakran kerül abba a helyzetbe, hogy nagyon > csekély fizetéséből két háztartást kell ellátnia, mert családját új szolgálati helyére a lakáskérdés megoldhatatlansága miatt nem viheti maga" val. T. Országgyűlés! Méltóztassanak megen gedni, hogy végül néhány szót szóljak az ügyvédségről. Hogy ennek az értékes karnak anyagi leromlottságát némiképpen megvilágít­sam, elég talán, ha rámutatok arra, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara területén bejegy­zett budapesti és vidéki ügyvédek összlét száma 2952 fő, cibből pontosan a fele 1450 buda pesti és vidéki ügyvéd annyit sem kerete, hogy kamarai és nyugdíj intézeti járuléktartozását ki tudná fizetni és így kénytelen belenyu godni abba, hogy tagságidíj f hátralék miatt ügyvédpolitikai jogait elveszítse^ Ez, az ügy védi kar, amelyre a demokráciában ,az igaz­ságügyminiszter úr és Hajdú Gyula államtit­kár úr nyilatkozata szerint, die a magam meg győződése szerint is nagy és komoly feladatok várnak, ebdstenciájában megrendült és né­hány kirívó kivételtől > eltakintvei, a legmini­málisabb szükségleteit is nehezen, igen sokan' egyáltalán nem tudják megkeresni. / Bár a demokrácia alapvető elve, hogy in gyenmunkát senkitől sem követel, mégis az ügyvédi kar az elmúlt évben igen nagy 'és je­lentős ingyenmunkát végzett. Az elmúlt év­ben 3120 esetben rendeltek ki bűnügyi védőt, 1122 esetben közvédőt a táblához és a Nép­bíróságok Országos Tanácsához és félév alatt, tehát 1948 július l'ig, amíg az 1948:XXIL te. 9. Í'a a pártfogó ügyvéd kirendelését a petr bíróságra nem bízta» 2575 esetben pártfogó ügyvédet. Mivel feltehető, hogy ,a második fél­évben is legalább ugyanannyi pártfogó ügy­védet rendeltek ki a perbíróságok, bátrün állít­hatom, hogy ezek gzáma az elmúlt óvbeea §156

Next

/
Thumbnails
Contents