Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-104

781 Az országgyűlés 104. ülése 1949. fusok útvesatőjébem és n©m tartott lépést az élettel. Éppen ezért ez a gyakorlat ma, amikor az államhatalmat is a nép gyakorolja már, nem tartható fenn tovább és a kérdés megoldása nemiesiajk dktnálisöá, baniem egyenesen szükségszerűen sürgőssé is vált. A^ laikus

1 elemnek a; bíráskodásiba' való bevonásától ugyanis az igazságszolgáltatás terén bizonyos felfrissülés várható, ellentétben a mierev jogászi bíráskodással. A laikus bírák részvétele mellett azonban fokozott felelősség vár a szakbíróra. Éppen ezért ezeket úgy kell megválasztani, bogy baladó szellemű, az' eddigi merev formulákból és felfogásból engedő személyek legyenek, akikről feltehető» hogy miniden igyekezetükkel az ülnökkel összhangban való működésre fognak törekedni. Mert annak, hogy a« a vegyes bírósági rendszer gyakorlatilag is beváljék, egyik elengedhetetlen feltétele a szakbírák és az ülnökök harmonikus együttműködése. Ami pedig az eddigi kétfokú fellebbviteli rendszer helyett egyfokúnak a bevezetését illeti, ezt isi örömmel kell üdvözölnünk. Az eddigi kétfokú perorvoslat melßett az ügyekben a döntés nagyon elhúzódott égi mire az ítélet jogerőssé vált és a büntetés végrehajtására sor került, a

7j ügy erősen vesztett jelentőségéből. A törvényjavaslat szerint az eddigi másodfokú fellebbviteli joggal a semmi" ségi panasz megszűnik és az ítélet ellen cSak fellebbezésnek lesz helye. Az uzsorabírósági eljárásban már eddig is az egyfokú perorvoslati rendszer érvényesült és az helyesnek bizonyult, így semmi kétség aziránt, hogy ez az igazságszolgáltatás többi ágazatában is be fog válni. Ilyen körülmények között semmi szükség sincs arra, hogy az ügyekkel kettőnél több bírói fórum, mint az első- és másodfokú bíróság foglalkozzék. A laikus bíráskodással kai^osolatban szeretném felvetni, hogy a foglalkozásbeli szak" értelmet kívánó esetek eldöntéséhez tételesen kellene gondoskodni arról, hogy például az ipari munkások ügyeinek elbírálásánál az iparral, a földműveléssel foglalkozó egyének különleges ügyének elbírálásánál pedig a földműveléssel foglalkozó laikus bírók megfelelő képviseltetése biztosítva legyen. Ismétlemhogy ezt csak arra vonatkozóan értem, amikor a perben, hozandó helyes döntéshez hivatásbeli hozzáértés szükséges. Például megemlítem paraszti vonalon a különböző ló" és egyéb állátszavatossági pereket, lamelyekben a kupeckedő, csaló emberek nagyon sokszor félrevezetik a hozzá nem értő bíróságot. Sok panasz hangzott el a közelmúltban a bírák és ügyvédek szakszerű, de főleg demokratikus képzésüknek hiánya miatt. Örömmel üdvözlöm tehát erről 3 helyről az egységes bírói és ügyvédi vizsga reformjáról szóló törvényjavaslatot is, amely a bírák és az ügyvédek szakszerű és főleg demokratikus kép" zését^ kívánja biztosítani. Ezzel látom összefüggésben az igazságügyminiszter úrnak azt a ténykedését is, hogy az igazságtigyminisztériumban egy új tanulmányi ügyosztályt állított fel abból a célból, hogy a bírói és az ügyészi kar, valamint az igazKágügyminisztérium fogalmazási karának szakmai és demokratikus képzése biztosítva jegyén. A bírói és ügyvédi vizsgát megelőző és a demokratikus évi január hó 26-án, szerdán. 782 képzést szolgáló tanfolyamok megszervezése és irányítása is ennek a bizottságnak feladata. Tudomásom van arról, hogy ez a munka az igazságügyminisztériumban jó kezekbea van és ennek bizonysága az a szellem, amely a minisztériumban a

z ügyintézés és a felekkel való bánásmód tekintetében ezidőszerint is tapasztalható. Ezzel egyic'Jejűleg emKtést kell tenni az ügyvédi kar demokratizálását célzó intézkedésekről, amely különösen a fegyelmi bíráskodásba népi elemeknek a bevonása által alkalmas tesz egy új demokratikus ügyvédi etika kialakítására, amelynek eredményekép reméljük, hogy a jövőben az ügyvéd a nép pártfogója és» nem anyagi tönkretevője lesz. A múltban, az egyszerű nép jobban félt az ügyvédtől* mint a csendőrtől. (SZOMOLYAI Ágostonné (d): Igaiz!) Legtöbb eisietben inkább veszni hagyta igazát (SZOMOLYAI Ágostonné (d): Minthogy ügyvédhez menjen! — NAGY László (f) Ries István miniszter felé tréfásén: Te is az voltál! — SZOMOLYAI Ágostonné (d): Megnyúzták a saegény embereket!), mintsem ügyvéddel dolgozzon, mert az csaknem holtbiztosán teljes anyagi kifosztását, tönkrejutását eredményezte, akár igaza volt, akár nem(SZOMOLYAI Ágostonné (d): Ez igaz!) ^ Helyeselni lehet a büntetőtörvénykönyv módosítását és a miniszter úrnak azt a bejelentését, hogy a harmadik büntetőnovella orvosolni fogja ;a BTK szociális szempontból kifogásolható számos hibáját és fogyatékosságát. Különösen pedig, hogy gondoskodik a közösség érdekeit közvetlenül sértő, vagy veszélyeztető bűncselekmények szigorú megtorlásáról és az elmebetegségek okából büntetőjogi felelősség alá nem vonható személyek biztonsági őrizetbe utailásárólNépünknek közmondása volt a múltban, hogy »úrnak- bolondnak mindent szabad«. (Derültség a dolgozók pártján.) Tudjuk, hogy a népnek ez a meggyőződése keserves tapasztalatokon alapul. De ezen túlmenően, a bolonddá nyilvánítás külön kiváltsága volt az uraknak és fezőröknek. Végső esetben ez volt minden súlyos és aljas bűncselekmény esetében számukra a menlevél az igazságszolgáltatás elől. (SZOMOLYAI Ágostonné (d): Azt mondták, hogy pillanatnyi elmezavar!) Az igazságszolgáltatás szempontjából bolondnak nyilvánították, de azért rendszerint szabadlábon garázdálkodhattak tovább a nép között. (SZOMOLYAI Ágostonné (d): Tovább!) Az 1947:XXIX. te. hatálybaléptette a fiatalkorúak budapesti törvényszékét és mindnyájunknak az a reménye, hogy ennek a törvénynek a fiatalkorú bűnözők megjavításánál meglesz a kívánt eredménye- Annak a szerencsés hatásnak, amelyet a Szovjetunióból felénk áradó szelleminek köszönhetünk, az egyik szép hajtását üdvözlöm abban a gondolatban, amely a társadalmi körülményeinél fogva a büntető törvénykönyvvel összeütközésbe került egyén számára ifi megadja a

z újra felemelkedés lehetőségét, A letartóztatottak és javítóintézeti fiatal növendékek kiképzése során a, múltban valóban nagy hátrányt jelentett, hogy a képesítésük elnyerése alkalmával Számukra kiállított segédlevélbe belekerült annak az intézetnek neve is, amelyben a képesítés elnyeréséhez szükséges szakiskolai és gyakorlati időt töltőt-