Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-104
783 Az országgyűlés 104. ülése 1949 ték. Ez a körülmény a szabadsiáigves'ztés büntetés kitöltése után a letartóztatottaknak» la növendékek kihelyezése után pedig: a fiatalkorúakinak munkába helyezésiét és így a tanult mesterségükben -a; szabad életben történő elhelyezkedését nemcsak giáftolta. hanem gyakran lehetetlenné is tette. (SZOMOLYAI Ágtoistonné (d) : Megbélyegezték őket!) Egész életükben viselniök kellett korábbi botlásuknak következményét, melynek írásbeli dokumentumát éppen a számukra kiállított bizonyítvány képezte. Ennek kiküszöbölése érdekében moisit loiliyan (rendelkezést jgér az igazságügyminiszter úr, hogy a képesítő okiratokban atz, intézet, vagy fogház megjelölése el lesz hagyva- (SZOMOLYAI ÁgostKxn-né (d): Nagyon helyes!) Ugyanennek a humánus elgondolásnak az eredménye az, is, hogy az ilyen intézetekben vagy foigháziakbaín önhiháljukomí kívül balesetet Szenvedett egyének részére az OTI baleseti járadékot fog biztosítani. Mi;vel a letartóztatás alíatt a letartóztatottak közihiasznű munkával vámnak foglalkoztatva, ennek természetes következménye volna, hogy az általuk végzett munka értékének megfelelő ellenértéket kapjanak. Eft a, múltban tnem történt meg, úgyhogy a különböző intézetekből eltávozó és rövidebb vagy hosszabb ideig fogvatartott egyének adóssággal terhelve hagyták el az intézetet és így az új élet megkezdése már akadályokba ütközött és 1 ez, a tartozás őket nagyon súlyosan terhelte. Az a gondolat, hogy a raibtartásfr költséget összhangba kell hozni a letartóztatás alatti keresményével, azt fogja eredményezni, hogy a letartózta tott. rabtartási költsége a fogság megszűntével szintén megszűnik, iá kiadás és a bevétel egyensúlyba kerül és az, igazságszolgáltatás így nemcsak egy újra a társadalomba belépő emíbert tehermentesít, de saját magát is sok adminisztrációs herce-hurcától kíméli meg. Minuten reményünk megvan arra, hogy a büntetőtörvénykönyv előkészületben lévő korszerű reformjával kapcsolatban ez a gondolat az, anyaga büntetőjog és aíz eljiálrási jog egész területén minden ^vonatkozásban érvényesülni fog és a saját hibájukon, kívül, gyengeségből, vagy káros társadalmi hatások folytán elbotlott egyéneknek a társadalomépítő munkába való újbóli beállítása és a munkán keresztül teljes erkölcsi értékeléisükínek helyreállítása ezáltal lehetővé válik. A demokratikus átalakulás változást idézett elő a tőke és a munka viszonyában is, s a kettő közötti harmonikus* viszony megteremtésére irányuló törekvések és a világnak a szociális igazság megismerése felé való haladása a munkajog újjászervezését is szükségessé teszi. A munkás és a munka viszonya ma már rue m az éhség és törvény által hajtott rabszolga és kizsákmányoló urának viszonya., hanem szabad emberek saját országot és saját jövőt építő, önként vállalt társadalmi kötelessége, amelyben a dolgozóknak már jtogai és nemcsak kötelességei vannak. Még a múltban — hogy csak egy közismert példára hivatkozzam — egy mezőgazdasági munkás úgynevezett öselédkönyvében több oldal volt teleírva azokkal a kötelességekkel, amelyekkel a munkás tartozott és a (fenyegetések hosszú sora volt az ezt megszegő dolgozó eilen, addig a munkaadó kötelességéről csak néhány általános* mondat emlékezett meg, (SZOMOLYAY Ágostonné (d); Az is nagyon kevés!) és semmi évi január hó 26-án, szerdán. 784 biztosíték nem volt a munkavállaló félé még legelemibb jogai biztosítására sem, A felszabadult munka törvényklöúyvénjek előkészítése folyamatban van és megjelenése fontos biztosítéka lesz a munka értéke további fejlődésének. T. Országgyűlés! A költségvetés általános indokolásának a telekkönyvi ügyintézésre vo" natkozó része nagy megnyugvással és elisme" réssel töltötte el a dolgozó parasztságot. A háborús események következtében elpusztult telskkönyvek, telekkönyvi térképek és segéd" könyvek pótlása, de főképpen a földreform folytán kiosztott földek telekkönyvezésié a telekkönyvi hatóságoknak nagy munkatöbbletet jelentett. E célból megnyugtató számú se^ gépszemélyzetet állítottak munkába már az elmúlt esztendők folyamán. A nagybirtokrend szer megszüntetéséről és a földmívesnép földr hözjuttatásáról szóló rendelet végrehajtásával kapcsolatban a munkálatok ma már az ország egész területén befejezést nyertek, és azoknak a juttatottak-nak a tulajdonjoga, akik a felosztott nagybirtokból kapták ingatlanaikat, bekebelezést nyert. A kiosztott házhelyek telek' könyvezése is ; folyamatban • van és ország" szerte szépen halad előre. < Örömmel üdvözölhetjük továbbá az igaz" ságügyi kormányzatnak azt a rendelkezését, amelyet a telepesek ingatlanainak telek' könyvezése körül véghez vitt. Hatalmas munkát jelentett a körülbelül 450 ezer telekkönyvi betét pótlása iránt megindított eljárás, és hogy milyen nagy munka történt ezen a téren, mutatja az, hogy az elveszett betéteknek maj'dinem a fele pótoltatott. A bíróságok munkájla is hatalmas emelkedést mutat. Az 1946-os évvé] szemben a P°l" gári és büntető ügyekben 45%"os> a 'telekkönyvi ügyekben pedig 55%-os volt az emelkedés az 1948"as évben. Az 1947-es évi ügyforgalomhoz viszonyítva is 20—25%-os is, de egyes 1 bíróságoknál 50%-os emelkedés is tapasztalható. (LUKÁCS Vilmos (f): Kevés a bíró! — RIES István miniszter: Hol? —LUKÁCS Vilmos (f): Vidéken!) Az elismerés hangján kell megemlékezni a, bíróságok és az igazságügyi alkalmazottak felelősségtől áthatott munkájáról, hogy emellett a nagyarányú ügyforgalom mellett is elvégezték odaadó munka jukkái a reájuk rótt feladatot. * # Mivel az igazságügyminisztérium munkájában az új társadalmi rend jogi megalapozása készül és ez az előterjesztett költségvetés ennek a munkának ezévi anyagi alapját biztosítja, bizalommal a minisztérium működése iránt, a költségvetést pártom és a magam nevében elfogadóim. (Taps a kormánypártokon és a független demokrata párton.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Alvinczy Imre ! ALVINCZY IMKE (f): T. Országgyűlés! Amikor az igazságügyi tárca költségvetéséhez szerény észrevételeimet megteszem, a jövőre irányzott költségvetés, illetőleg előirányzat vizsgálatát egyrészt az elmúlt évi munka ered" ményességének és célszerűségének, másrészt a jövő munkaprogramjának vizsgálatával kell kezdenem. Elöljáróban szükségednek tartom kifejezére juttatni azt a szándékomat és meg-