Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-104

^60 Az országgyűlés 104. ülése 1949. róL Wie der Schelm ist, so denkt er — persze» a third degree, a középkori inkvizíciós nyo­mozó és vallatási módszereiről oly közisimert amerikai reakció el sem bír képzelni nyomó zást ilyenfajta vallatási módszerek nélkül. De mi van azokkal az eredeti cjokumentumokkal, amelyebet senki sem cáfol, amelyekről min­denki hallgat? Mi van Chapin követ, Roh raeher salzburgi érsek, Horthy Miklós, Ken­neth Royal, Schönfeld volt USAnkövet, Miha lovits Zsigmond, Péterfy Gedeon leveleivel? Talán ezek az urak iß hájitalt ittlak, vagy tgazságpaisztillát vettek he, mielőtt Mindszenty bűnösségét és. a vád alaposságát igazoló leve­leiket megírták! Hadd mondjuk meg, amikor az amerikai reakció erőszakról, jogtiprásról és törvénysér­tésről kiabál, akkor csak a tolvajhoz hasonlít, aki fogd megcjet kiált. Az a nézetünk, hogy ezek az amerikai urak ahelyett, hogy hamis vádakat és rágalmakat koholnak a mi igaz** ságszolgáltatásuinkról — ha háborogni akarnak, inkább otthon nézzenek körül: seperjenek a. maguk portája előtt, van ott elég szemét. (Nagy taps a {kormánypártok soraiban, — KISS Károly (d): Van mit megnézni! Ártat­lanul ítélik el a szakszervezeti vezetőket!) Vagy talán nálunk működik Lines bíró és nálunk gyilkolják büntetlemül tucatszámra a négereket és fosztanak meg milliókat közülük a legelemibb emberi jogaiktól? Curie-t, Eis" lert, Howard Fastot és a többieket talán ná­lunk tartóztatták le azért, mert hívei és har­cosai az emberi haladás ügyének? Az Ame­rikai Egyesült Államokban Justitia isten­asszony dollárral méri az igazságot: akinek több a dollárja, annak van igaza. Villany­székbe gazdag ember még nem került az Amerikai Egyesült Államok történetében. A szegény embernek soha, sem lehet igaza, mert a perindításhoz szükséges hatalmas öszr szegeket előteremteni az^ Egyesült Államokban szegény ember nem képes és a valóságban egyszerűen nem tud pert inüítani. És hogy csak egészen friss példákból kötssek egy kis csokrot: a washingtoni egyetem szenátusa most mondott fel azonnali hatállyal három egye­temi professzornak. A vád ellenük az, hogy összeköttetésben álltak demokratikus 1 szeirve zetekkel. Három másik tanárt pedig elbocsá­tással fenyegettek, ha azonnal esküvel nem bizonyítják, hogy nem tagjai a^ kommunista pártnak. (Felkiáltások a dolgozók pártja so raiban: Ez a szabadság?) Hozzá kell tennem, hogy mind a hat egyetemi taaiár húsz éve dolgozik a washingtoni egyetemen. De minden példát felülmúl és a legsöté­tebb középkor inkvizíciós bírósági módszereit megszégyiainátti a hirhedít Amerikaellenes Te" vékanyséiget Vizsgáló Bizottság működése. Ennek a bizottságnak einöke» élielt lés halál ura, egészen a legutóbbi időkig az «a Thoinais Parnell volt, akit most közönséges csalás és korrupció miatt kénytelenek voltak vád alá helyezni. Nos, elég csak az, hogy ez a bizoítr ság akár a legszemérmetlenebb hazugság­alapján is valakire hálóját kivesse, hogy a gyanúsított már erkölcsi és gyakran, nemcsak erkölcsi, hanem, fizikai halottá váljék. Ennek a bizottságnak a vádja ellen a gyanúsított nem védekezhet, ndaies joga tanúMhallgatást kérni, bizonyítani, ügyvédet igénybe venni, Semilyen joga nincs a gyanúsítottnialk. Ez a ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ V. évi január hó 26-án, szerdán. 77Ô hizettság halálba kergette Harry Dexter White voit helyettes államtitkárt, Roosevelt egyik legbensőbb barátját és munkatársát. A bizottság előtt egy besúgó, agent provo~ cateur vallomásában szerepelt Lawrence Dug­gen neve, aki a roosevelti idők egyik legtehet­ségesebb és legismertebb politikusa fvolt és résztvett Roosevelt reformterveinek kidolgozás sálban. Csak nevének szereplése a bizottság előtt elég volt ahhoz, hogy múlt év -december "án ez a fiatal tudós és diplomata levesse magát a 'tizenhatodik emelet ablakából, egy amerikai felhőkarcolóból. Ugyanesak Walter Norvin Smith titkár leugrott a washingtoni igazságügyminisztérium főkorlát járói és ször­nyethalt a bizottságtól való félelmében- Ez a bizottság hajszát indított a modern inkvizíció félelmes eszközeivel a roosevelti haladó szel­lemű politikusok ellen, s ime osafe ecy név felemlítése elég, hogy halálba kergessen ár­tatlan embereket. íme, a valóságban így néz ki az amerikai igazságszolgáltatás, jogbizton­ság és félelemnélküli élet. (SZOMOLYAT Ágostointtié (d): Az amerikai szabadság!) Ez van azok mögött a képmutató frázisok mö­gött, amelyeket a tengerentúlról oly gyakran hallunk hangoztatni a jogról, a szabadságról, a törvényekrőíl) és a f éleflémnélküli életről. (Egy hona a dolgozók pártién: Tiszta középkor!) Nem mi mondjuk, az amerikai Walilla c e mondotta erre, hogy fais&sizta renidőrállliamba való módszerek ezek, nem mi mondjuk, az Amerikai Egyesült Államokban élő Thomas Mann mondotta, hogy az ottani inkvizíció eme módszerei kínosan ismerősök számára, mert így kezdődött Németországban^ m És mindezekre a koronát, t. Országgyűlés, most tette rá az amerikai igazságszolgáltatás ak­kor, amikor bíróság elé állították hamis vá­dak alapján >az amerikai kommunista párt ti­zenkét vezetőjét. Az emberi civilizáció szégyene az, r ami most Amerikában az igazságszolgáitatás te­rén történik. Egy új amerikai Reichsitag-per ez, de a világ közvéleménye előtt ebben a perben nem a tizenkét kommunista vezető, hanem az amerikai kapitalista rendszer kerül a vádlottak padjára, és nem kétséges- hogy ahogyan a történelem ítéletet mondott Dimit­rov bírái fölött, úgy fog ítéletet mondani a tizenkét amerikai kommunista vezető bírái, az egész amerikai , tőkésrendszer felett f is­(Ügy van! Úgy vom! — a dolgozók pártján.) Láthatjuk, t. Országgyűlés, hogy vannak politikai bűnperek itt is, ott is, az _ Amerikai Egyesült Államokban is és nálunk isf, esak a különbség az, hogy nálunk a vádlottak padján fasisizták, a nép ellenségei ülnek, az Amerikai "Egyesült Államokban pedig a haladás, a béke, a dolgozó nép harcosait állítják bíróság elé. Valóban más nyelven beszélünk, mást jelent a jog és a törvény nálunk és mást az Amerikai Egyesült Államokban. Ott a Jog, a törvény eszköz a dolgozók és a haladás elnyomására a tőkés kisebbség kezében. Mi nem kérünk ebből a tőkés- igazságból, nekünk a nép igaz­sága, a nép joga kell. amely fegyver a dol­gozók ellenségei ellen vívott harcban, amely a milliók jogának, emberi életlehetőségének védelmét ég biztosítását szolgálja. T. Országgyűlés! Amerika példája Példa arra, hogy a kapitalizmus viszonyai mellett hova jut az igazságszolgáltatás ügye. példa arra, hogy a polgári jogtudomány és a pol­49

Next

/
Thumbnails
Contents