Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-104
771 Az országgyűlés 104. ülése 1949. gári joggyakorlat egyairánt csődbe jut, hogy a jogtudomány és a joggyakorlat terén egyaránt csak akkor lehet előrehaladni, ha a jogéletet áthatja a marxizmus—leninizmus szelleme, Nekünk ahhoz, hogy jagrendszeirünket átalakítsuk» ö a (Szocializmus építésének szolgálatába állítsuk, arra van múlhatatlanul szükségünk, hogy behatoljon egész jogéletünkbe a munkásosztály világnézete, a leghaladottabb világnézet, a marxizmus!—leninizmus szellemeA magyar jogtudomány akkor fog fejlődniakkor fog tudni választ adni az ország fejlődése által felvetett jogi problémákra, ha. ez ta világnézet tölti el, ha ez a világnézet t fogja megtermékenyíteni és a magyar igazságszolgáltatás akkor fog tudni hivatásának igazán megfelelni, ha ez a szellem, ez a világnézet fogja betölteni és ez fogja biztosítani maradéktalanul a nép szolgálatát, a szocializmus . építését. Ezért van szükség arra, t. Országgyűlés, hogy az eddiginél sokkal behatóbban tanul" mány ózzák a mi jogászaink a leghaladottabb jogrendszert és joggyakorlatot, a Szovjetunió jogát, tanulmányozzák és feldolgozzák a Szovjetunió eredményeit és vívmányait a jogelmélet és joggyakorlat terén egyaránt, hogy abból meríthessünk és tanulhassunk a magunk problémái megoldása számára is> a mi jogéletünk, a mi joggyakorlatunk továbbfejlesztése szempontjából is. Ennek a marxista—leninista jogászi szel" lemnek kell áthatnia jogászképzésünket, j©" gászutánpótlásunk nevelését is. amire oly égetően szükség van ahhoz, hogy népi demokráciánk követelményeinek megfelelően alakítsuk át egész jogrendszerünket és igazságszolgáltatásunkat. T. Országgyűlési Nagy átalakulásnak vagyunk résztvevői, hatalmaisi átalakulás megy végbe hazánk életében, s ebben az átalakulásban ott van a helye, mégpedig- illő és megbecsült helye a magyar jogászoknak is, sőt — szeretném hozzátenni — csak most ny-íük lehetőség és alkalom, csak most nyílik igazi széles perspektíva a népet szerető jogászok számára ahhoz, hogy tudásukat és tapasztalataikat a nép szolgálatába állítsák. A múltban a jogász gyűlölt figura volt, akit a nép ellenségnek tekintett, mert a jo" gász rendszerint — akarya — nem akarva^— a régi uralkodó osztályok törvényét, igazságszolgáltatását kellett, hogy szolgálja. Most válik lehetővé az, hogy a jogás z a nép jogászává váljék, gyűlölt figurából a magyar demokrácia életének olyan 'alakjává váljék, akit a nép nem ellenségnek, hanem barátnak tekint. Azzá váük a magyar jogász, h ,a i a dolgozók érdekében hozott törvények őre lesz, ha a nép jogát és igazságát érvényesíti, ha a dolgozók érdekét tartja szem előtt munkájában, ha a nép, a dolgozók jogászává válik; és minél hívebben szolgálják jogászaink a demokráciát és népünk ügyét, minéU hűségesebben állnak őrt népi demokráciánk törvényei mellett, annál nagyobb tesz az a megbecsülés, amelyet népünk és a magyar demokrácia a magyar jogászoknak juttatni fog. A magyar jogászok nagy feladatuk, a z országban betöltött fontos szerepük tudatától! el" töltve nyújtsanak segítő kezet népi demokráciánk további fejlesztéséhez, népünk felemelkedéséhez, nemzetünk felvirágoztatásához, és I évi január kó 26-án, szerdán. 772 nem kétséges, hogy akkor a magyar demokráciában megbecsült helyet fognak elfoglalni. Ezeknek a gondolatoknak jegyében fogadom el pártom, a Magyar Dolgozók Pártja nevében, az igazságügyi költségvetést. (Twp& a karményvártokm es a radikális^demakrata vartszövetseßen.) ELNÖK: Ki a következő szónok! SZENTHES JÓZSEF jegyző: Lup&ovics György! , LUPKOVICS GYÖRGY (kg): T. Orszáír gyűlés! Ha az ember a Magyarr Országos Törvénytárnak évszázadokra vdjsiszianienő kö'teteit figyelemmel átlapozgatjuk, akkor kénytelen, megállapítani, hogy a legutóbbi háronr ezáz év története a jogászok számária a magyar függetlenségiért vívott harc volt, ós füjgigeltlenségünik ^ érdekében a) legkülönbözőbb és az uralkodóház által legtöbbször meg nem éartott jogszabályok létesültek. Harcot vívott a jogászság háromszáz éven keresztül a magyar függetlenségért a Habsburgok ellen. Most 1949 beta már nem a Habsburgok ellen kell a magyar jogászságnak harcot folytatnia; most a harc nem azért folyik, hanem azért vívnak harcot a felszabadult társadalmi osztályok, hogy azt a helyet, amelyet maguknak kivívtak a demokráciában, a jogszabályalkotásokban és a jogszolgáltatásiban is minél szilárdabban megalapozzák. Hogy az igazságügyminiszteir úr ennek a feladatnak súlyát és nagyságát teljes egészébein átérzi és annak megvalósítására mindent elkövet, mutatja ez a költségvetés, amely *most tárgyalás alatt áll. (11.30.) Az igazságügyi tárca feladatát, mint a költségvetés mutatja, főleg két részre oszthatjuk. Az első rész a jogszabály alkotás előkészítése, a második rész pedig az igazságügyi szervezet vezetése, továbbfejlesztése 1 és ellenőrzése. A magam részéről előttem, szólott igen t. képviselőtársaim után, akik részletesen ismertették a költségvetés egyes feladatait, né" hány olyan szempontra kívánok rámutatni» és néhány olyan tárggyal kívánok foglalkozni, amelyre előttem szólott t. képviselőtársaim nem tértek ki. * A jogszabályalkotás maga is tulajdoniképpen két részre oszlik. Az első rész — úgy mondhatnám — a belső vonatkozású jogszabályalkotás, vagyis a törvények és rendeletek előkészítése. Nemcsak azoknak a törvényeknek és rendeleteknek előkészítése, aime" lyek az igazságügyi igazgatást érdeklik, hanem azok előkészítésében való közreműködése is, amelyek más tárcák hatáskörét érintik, és amelyeiket más miniszter urak készítenek előA jogszabályalkotás másik része a nemzetközi vonatkozású jogszabályalkotás, vagyis közreműködés azoknak a nemzetközi egyezményeknek előkészítésében, tárgyalásában és megalkotásában,, amely nemzetközi egyezmények egyrészt az igazságügyi tárcát, másrészt V& dig a többi tárcákat érdeklik. Ha, a költségvetés indokolását nézem, elsősorban örömmiei! állapíthatom meg, hogy a miniszter úr a büntető törvénykönyv általános részét teljesen át akarja dolgozni, és* a közeljövőben — valószínűleg ennek az évnek a folyamán — az országgyűlés elé fogja terjeszteni. Erre valóban igen nagy szükség van» mert az 1878. évi régi Csemegi-féle kódex még inkább a bűntcselekményt tartotta szem előtt,
