Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-103

747 Áz országgyűlés 103. ülése 1949. oly nagyszerűt aükotott. Küzdeniök M azért, hogy az általános műveltség, a szaktudás, a haladó nemzeti és emberi fcnltúria) kincseit hozzáférhetővé tegyük a dolgozó nép legszéle­sebb rétegei számárja. Arra kell törekednünk, hogy a munkás- és parasztsízáriniazású gyerme­kek ne csak megkezdjék, hanem el is végezzék az általános iskolát. Ezen túlmenően pedig, hogy minél hamiartabb elérjük a munkásság és 1 parasztság fiainak és leányainaik megfelelő arám3 r számát a közép- és főiskolákon. Minden haladó szellemű pedagógusnak küz­denie kell azért, hogy iskoláinkblain demokra­tikus szellemű, a 'szocializmus építését támo­gató nevelés* folyjék. Biztosítani kell tehát azt is, hogy az iskolai oktatásban és nevelő mun­kában a leghaladóbb tudoimány, a miatrxizmus­leninizmus elvei és szempontjai érvényesíül je­nek. Különösen fontos feladat most az elméleti és gyiakorliati pedagógia kérdéseinek széles­körű megvitatása, és ezzel kapcsolatban a peda­gógusok politikai, pedagógiai és szakmai to­vábbképzése. Küzdenünk kell iskoláinkban a demokra­tikus rend és fegyelem megszilárdításáért, amelyet' még mindig veszélyeztet a mindszen­tyzmus kísértő szelleme, a még" nain dig viru­lens fekete reakció fertőzése. A fekete reakció iskolai befolyása ellen pedagógusainknak kér­lelhetetlen harcot kel folytatóitok. Biztosíta­nunk kell a tanulóifjúság egységes demokra­tikuBi szervezeteinek tevékenységét a közösségi szellem kialakítása, a demokratikus fegyelem fokozása, a tanulmányi színvonal növelése ér­diekében. »Mi azt akarjuk«, — mondotta Révai József a pedagógus szakszervezet nemrég lezajlott harmadlik közgyűlésén — »hogy ifjúságunk de­mokratikus és művelt legyen és ne egyik vagy másik.« Mivel a vallás- é# köz oktatásügyi minisz­térium 1949. évi költségvetése nagymértékben elősegíti e célkitűzések megvalósítását, a költ­ségvetést elfogadom. (Taps a kormánypártok és a független demokratavárt soraiban.) . ELNÖK: Szólásra következik: (a feliratko­zott szónokok közül? FARKAS GYÖRGY: jegyző: Supka Géza! SUPKA GÉZA (pd): T. Országgyűlés! A magyar parHalme^tarizlmus , lefolyt nyolc évti­zede soirtájn miimdenkor a kultuszbüdzsé volt az, amely megszabta az illető kormányzat világ­szemléleti profilját. Gondoljunk Eötvös József liberate katolicizmusára, Csáky és Wlassics iszinte már néha — az akkori szemmel föltét­lenül — radikálisnak tűnő egyházpolitikájára "viagy a század elején mind erősebben feltörekvő reakció szempontjából gondoljunk Zichy Jáno­sék, Barkóczy politikájára, a Kongregáció fel­törésére, gondoljunk II alller Istvánra, a nu­merus clla,usus atyjára, — ahogy önmagát hir­dette — vagy gondoljunk Klebelsibergr©, aki boldog volt, ha fekete ingben jelenhetett meg akár itt a parlament ülésén is. Szóval a kultuszbüdzisé fontos világsteienilé­leti kérdés, és méltóztassék megengedni, hogy pártszövetségünk nevében én a világszemlélet szempontjiából próbáljak ebbe a büdzsébe beie­viHáigítaini;, ezt mérlegre helyezni. A mi ra/iiká­lis programunk volta-képen két ponton jelent világszemléletet. Az egyik a közvetlen demo­krácia követelése, amely természetesen együtt­jár koroHáriumokkal, a törvénykezdeményezés évi január hó 25 i 'én, kedden. 748 jogával, ia törvémyfelülvizisgálás iogával a leg­kisebb állampolitikai szektorokban is. a közsé­gekben is, a másik pedig az osztálynélküli tár­sadalom követelése amely tehát ebben ai formá­ban voltaképpen azonos a kommunMta mani­fesztum végső követelésével. Tehát egy egyen­súlyi helyzet megteremtése a végső cél, akaT innen, akár onnan nézzük a dolgokat. Azonban éppen ebből a szempontból," a kőz­ve tien demokrácia; követelésének szempontjá­ból végtelenül fontos a tömegnevelés kérdése. A népi demokrácia önereje áll és bukik az ab­szolút széleskörű és mélyreható tömegnevelés­sel. Ha ezt nem tudjuk adni, akkor rendkívül közel estik a tömegek fasizálódásáuak vesze­delme- Tömegnevelést kell tehát adnunk, azután a. hatalom kiépítését a közvetlen, demokrácia által és végül laz osatálytagozódá s lebontását­Körülbelül ebben lehetne ezt a világszemléleti etapsorozatot felállítani. Mindenekelőtt tehát a tömegek nevelése, amely Magyarországon — valljuk be — rend­kívül nehéz helyzetből indult ki 1945-ben, ille­tőleg, ha hozzászámítjuk Teleki Géza és Ke­resztúri Dezsp miniszterkedéSiét, Ortutay Gyula hivatalbalépésétől kezcVe. Az első az, hogy a helyes tömegnevelétstnek alfája és ómegája az egyforma startnak, az egyforma indulásnak a lehetősége. Itt nem gondolunk semmifele keleti vagy nyugati izmusria, de ha én elgondolom, hogy Amerikában egy egyszera rikkancsból Edison lehetett, minden feltűnés nélkül, anél­kül, nogy ez valami társadalmi forradalmat jelentet 1 : volna, akkor azt kell mondanom 1 , hogy Magyarországon' viszont ebben a tekintetben rendkívül súlyos 1 és preker voit a helyzet. Én nagyon jól emlékszem és bizonyára azok ia képviellőtársiaim, akik régebben um­Kieumokba jártak, szinte emlékeznek, hogy volt itt a közlekedési múzeumbain egy fából készült mozdony, amellyel egy pairatsiztgyarmek opinait, bizonyos Ledaes Kiss Isltvák. Zseniálisan Oldotta meg ezt a feladatot a gyerek, aki nap­hoszat ott ült a vasúti vágány mellett s meg­figyelte, má'lyen a lokomotív és a legutolsó kiis csavarig elkészítette annak tervét. Ez a zseniális fiú végre elérte csakugyan 'azt, hogy öreg komára segádmérnök vagy ilîyesiviaiamà tett az Állami Gépgyáriban. Azt hiszem, küi" földön vagy legalább is egyforaniai start ese­tén nálunk is ennek az eimbernek feüítiétílenüll a technikai tudoimány élvonalába kefeitii volna kerülnie. Ez a feudális hagyaték voilt tehát az, amely az osiztályok szerint mérle­gélite az indulás lehetőségét. A másik (nehézség nálunk az egyház és az állani szétváliaiszitásániak kérdése, (17.30.) amely szintén kedvezőtlenül befolyásolta a mi kultúrpolitikánkat. Ma tehát kultúrpoli­tikánknak nem lehet sürgősebb feliadata, mint egyrészt ezeknek a inul'tíbellli előítéletek­nek teljes és gyökeres felszámolása, másrészt egy új villágiszemléleltintek betüneuilkedése a nevelés kérdésébe­Milyen legyen ez az új viOágsizeimlélét? Ha a gyermek lelkivilágából nézzük — ta­lán ne részletezzük túlságosan — a világszem­léletek liehetőségét, két vonal van, ahol új meglátást keli 11 : ia gyermekbe öntenünk : ^ az egyik iaz eddigi történelmi világszemléilet megváltozitatásia' a másik pedig a termeszeit­tudományos villlágszemlé'iet begy öker efzite'tóse.

Next

/
Thumbnails
Contents