Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-103

749 Az országgyűlés 103. ülése 1949 Az új kultuszkormányziat — feltétlenül el kell ismernünk — osakugyara rendlkívül so­kat tett;«« egyfocrima start kérdésében. A kul­tuszfcormány iskolapolitikája egyrészt az «áli­talános iskola intézményesítésével a legszé­lesebb gyerniekitömegek számárra teszii leibe­tővé az egyforma indulást, másrészt a külön­böző középfokú és felsőfokú pótislkolék, pót" iintézimények rendsizeresítése, iá (középiskolai és egyetemi gyorsított tanulmányok lehetővé tétele, a dolgozóik iskolái természetesen mind beleitartoznaik sa népi demokratikus gondolat­körbe. Megintcsak azt kell mondanom, bogy ez nem kelet vagy nyugat kérdése; s ezt szeret­ném éppeini azok felé a társadalmi rétegek fölé hangoztatni, amelyeket itt képviselni szerencsém Vamj. Ez egyszerűéin annak az alapelvnek a kérdése, amely et egy amerikai köztársasági elnök — Ábrahám Lincoln ­i­szögezett le a legklasszikusabb 'Szavakkal: a néppel, a • népért és a nép által 1 . Mindéin po­litika — akárhogyan nevezzük is, Ilyen vagy olyan jelszóval — amely becsületesem törek­szik arra, hogv a; néppel. a;z én nénémmel, az én népemért és az én népem által teremtsen emberileg tűrhető viszonyokat, az én- politi­kám és azt bövetneim kell. Ez tehát az első kérdés, a<z egyforma start kérdése, amelynek megoldatlansága nehézségeket jeleintett. A második kérdés a laikus áPlani megte­remtésének kérdése Ez most. a Mindszenty­kérdés kiélesedésével külön hangsúlyt kap éspedig éppen a kultuszbüdzsé terén; hiszen maga a kultuszminisizíter jelentette be nemré­giben, hogy amikor átvette ia tárcát, akkor az elsőfokú iskoláknak 61.5 százaléka, a közép­fokú iskoláknak pedig 50 százaléka volt feleke­zeti iskola. Eet tudomásul kell vennünk, tebát azt is tudomásul 1 kéli vennütalk, hogy egyik napról ia másikra bajosain lehet forra­daimilasr átformálni az iskolát Átmenetre volt szükség s ez volt az oka példának okáért annak, hogy a fővárosban ma ás érvényben Lé vő iskolai rendtartás 31. §"a kimomdja (olvassa): »A tanuló köteles a tanítási órákon, az istentiszteleteken, a vallásgyakorlatokon, a kirándulásokon és az iskolai ^ ünnepélyeiken pontosam megjelenni, tennivalóit az előirt rend szerint végezni«. Igen T. Országgyűlés! Azzal a külföldi propagandával szemben — és itt lesz még néhány megjegyzésem ehhez —, amely Ma­gyarországon & vallás gyakorlását eltiltottnak jelenti ki. elegendő ilyen: apróságokra hivat­koznunk De éppen azért, mert ez a kérdés ennyire kiélesedett, most ianuár 16-án. tehát két héttel Mindezenty letartóztatása után macám is körülmentem — munkatársaimat i« körűikül dtem — a főváros templomaiban azzá 1 a eé^al, hogv tárgyilagosan megálla­pítsuk: hogyan áll a vallásszabadság, a gyülekezési szabadság, az igehirdetés szabad­sásra és — katolikus vonalon — a szentségek­hez való járulás szabad sásra. Megállapítottuk, hoíry a főváro« 31 p^ébálniájáin, és 9 egyhái7Íköz­séei templomában de ezenkívül — bökpró­bák alánján megállapítottuk — a szerzetes­rendek házikápolnáiban é« templomaübpo az egyetemi temriVmban. a kórházak és a szana­tóriumok házi kápolnáiban is misék folytak. — legalább két mise de volt olyan hely, ahol évi január hó 25^éw, kedden. 790 öt mise is —- ahol a hívok szabadon járultak a szentségekhez e a papok sraabadon prédikál­tak. Megállapítottuk, hogy a temetőkben a katolikus papok temettek, hogy esküvők voltak, amelyeken a, katolikus papok megál­dották a párakat, egyszóval! a vallásszabad­ság elnyomásának legcsekélyebb jelét sem tudtuk megállapítani. Ezt szeretném innen az országgyűlésből kihirdetni, hogy köztudo­mású legyen: konkrét vizsgálat alapján mit tudtiDnk ebben a tárgyban megállapítani. De ónéig tovább is megyek. Itt v%i élőt" terni az iskolák számára engedélyezett hittan­könyv és kis biblia. Eizek ® tankönyvek az esztergomi generális vikáriusnak Joannes Drahosnak ss számú engedélyével, 1948 au­gusztus 11-én jelentek meg s a valHás" és köz­oktatásügyi miniszter ss számú engedélyével használják őket hivatalos tankönyvekként. Mit találunk lezekíben a tankönyvekben, mi­után egyes külföldi rádiók azt állították, hogy itt nincs szabad vallásoktatás? Sajnos, olyan tételeket találtam ezekben a tankönyvekben, amelyeket nemhogy a népi demokrácia nem tűrhet el, de nem hiszem, hogy megtűrne bár­melyik nyugati demokrácia, legyen aa a fran­cia, vagy az amerikai demokrácia, főként te­hát azok a demokráciák, ahol az egyház és az állam politikája szét van választva. Az egyik legkényesebb kérdés, amely a Hitler-uralom által vált ennyire élessé, az úgy­nevezett zsidókérdés. Én már annakidején, két évvel ezelőtt kértem az egyházi hatóságokat, hogy ezt a kérdést állítsák oda vissza, ahol eredetileg a Szentírásban van. Máté evangé­liumának 27. részében le van írva az egész jézusi tragédia, de egyetlenegy helyein nem találom azt, amit például ez a kis biblia hirdet (olvassa): »A zsidóknak nem volt szabad 1 a római helytartó beleegyezése nélkül halálos ítéletet végrehajtani; a zsidók ismét vádolták Jézust és azt mondották, hogy fellázítja a né­pet«, <stb. A hittankönyv például ezt hirdeti (olvassa): »A zsidók Jézust Pilátus római hely­tartó elé vitték és azt követelték tőle, hogy keresztre feszítse.« T. Országgyűlés! A népi demokráciában egy tankönyv nem hirdethet gyűlöletet, fő­ként akkor nem, ha nem egyezik meg a Szent írással és tisztán csak pártpolitikai szempont­ból állítja be a kérdést. Nagyoim jól tudjuk, — a biblia nyíltan megmondja — hogy a zsidó főpapok, a zsidó írástudók és a zsidó vének voltak azok akik Jézus ellen lázították a né­pet, pontosan megmondja szószerint — nem akarom az országgyűlés türelmét ezzel igény­bevenni, — hogy mi történt itt, Marxista szó­val, tulajdonképpen osztályharc folyt: a zsidó vezető osztályok féltették uralmukat és ezért Jézust, ezt az agitátort, halálra vitték,^ de ma­gáról a zsidó népről ezt nem lehet és nem szabad elmondani, mert nem felel meg a tör­ténelmi tényeknek. Ez az egyik: a zsidók ellen való lázítás, ami az utóbbi években annyira divatossá • lett. De van itt más is. Azt mondja ez a kis biblia, ismétlem, a kormány által engedélye­zett és az esztergomi hatóság által jóváhagyott biblia (olvassa): »Már a keresztény vallás első terjedése idejében akadtak emberek, akik ke 1 vélységből és tudatlanságból, vagy rosis'zakarat" ból viszálykodást támasztottak az anyaszent­egyházban, hamis, eretnek tanításaikkal sok

Next

/
Thumbnails
Contents