Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-103
749 Az országgyűlés 103. ülése 1949 Az új kultuszkormányziat — feltétlenül el kell ismernünk — osakugyara rendlkívül sokat tett;«« egyfocrima start kérdésében. A kultuszfcormány iskolapolitikája egyrészt az «álitalános iskola intézményesítésével a legszélesebb gyerniekitömegek számárra teszii leibetővé az egyforma indulást, másrészt a különböző középfokú és felsőfokú pótislkolék, pót" iintézimények rendsizeresítése, iá (középiskolai és egyetemi gyorsított tanulmányok lehetővé tétele, a dolgozóik iskolái természetesen mind beleitartoznaik sa népi demokratikus gondolatkörbe. Megintcsak azt kell mondanom, bogy ez nem kelet vagy nyugat kérdése; s ezt szeretném éppeini azok felé a társadalmi rétegek fölé hangoztatni, amelyeket itt képviselni szerencsém Vamj. Ez egyszerűéin annak az alapelvnek a kérdése, amely et egy amerikai köztársasági elnök — Ábrahám Lincoln iszögezett le a legklasszikusabb 'Szavakkal: a néppel, a • népért és a nép által 1 . Mindéin politika — akárhogyan nevezzük is, Ilyen vagy olyan jelszóval — amely becsületesem törekszik arra, hogv a; néppel. a;z én nénémmel, az én népemért és az én népem által teremtsen emberileg tűrhető viszonyokat, az én- politikám és azt bövetneim kell. Ez tehát az első kérdés, a<z egyforma start kérdése, amelynek megoldatlansága nehézségeket jeleintett. A második kérdés a laikus áPlani megteremtésének kérdése Ez most. a Mindszentykérdés kiélesedésével külön hangsúlyt kap éspedig éppen a kultuszbüdzsé terén; hiszen maga a kultuszminisizíter jelentette be nemrégiben, hogy amikor átvette ia tárcát, akkor az elsőfokú iskoláknak 61.5 százaléka, a középfokú iskoláknak pedig 50 százaléka volt felekezeti iskola. Eet tudomásul kell vennünk, tebát azt is tudomásul 1 kéli vennütalk, hogy egyik napról ia másikra bajosain lehet forradaimilasr átformálni az iskolát Átmenetre volt szükség s ez volt az oka példának okáért annak, hogy a fővárosban ma ás érvényben Lé vő iskolai rendtartás 31. §"a kimomdja (olvassa): »A tanuló köteles a tanítási órákon, az istentiszteleteken, a vallásgyakorlatokon, a kirándulásokon és az iskolai ^ ünnepélyeiken pontosam megjelenni, tennivalóit az előirt rend szerint végezni«. Igen T. Országgyűlés! Azzal a külföldi propagandával szemben — és itt lesz még néhány megjegyzésem ehhez —, amely Magyarországon & vallás gyakorlását eltiltottnak jelenti ki. elegendő ilyen: apróságokra hivatkoznunk De éppen azért, mert ez a kérdés ennyire kiélesedett, most ianuár 16-án. tehát két héttel Mindezenty letartóztatása után macám is körülmentem — munkatársaimat i« körűikül dtem — a főváros templomaiban azzá 1 a eé^al, hogv tárgyilagosan megállapítsuk: hogyan áll a vallásszabadság, a gyülekezési szabadság, az igehirdetés szabadsásra és — katolikus vonalon — a szentségekhez való járulás szabad sásra. Megállapítottuk, hoíry a főváro« 31 p^ébálniájáin, és 9 egyhái7Íközséei templomában de ezenkívül — bökpróbák alánján megállapítottuk — a szerzetesrendek házikápolnáiban é« templomaübpo az egyetemi temriVmban. a kórházak és a szanatóriumok házi kápolnáiban is misék folytak. — legalább két mise de volt olyan hely, ahol évi január hó 25^éw, kedden. 790 öt mise is —- ahol a hívok szabadon járultak a szentségekhez e a papok sraabadon prédikáltak. Megállapítottuk, hogy a temetőkben a katolikus papok temettek, hogy esküvők voltak, amelyeken a, katolikus papok megáldották a párakat, egyszóval! a vallásszabadság elnyomásának legcsekélyebb jelét sem tudtuk megállapítani. Ezt szeretném innen az országgyűlésből kihirdetni, hogy köztudomású legyen: konkrét vizsgálat alapján mit tudtiDnk ebben a tárgyban megállapítani. De ónéig tovább is megyek. Itt v%i élőt" terni az iskolák számára engedélyezett hittankönyv és kis biblia. Eizek ® tankönyvek az esztergomi generális vikáriusnak Joannes Drahosnak ss számú engedélyével, 1948 augusztus 11-én jelentek meg s a valHás" és közoktatásügyi miniszter ss számú engedélyével használják őket hivatalos tankönyvekként. Mit találunk lezekíben a tankönyvekben, miután egyes külföldi rádiók azt állították, hogy itt nincs szabad vallásoktatás? Sajnos, olyan tételeket találtam ezekben a tankönyvekben, amelyeket nemhogy a népi demokrácia nem tűrhet el, de nem hiszem, hogy megtűrne bármelyik nyugati demokrácia, legyen aa a francia, vagy az amerikai demokrácia, főként tehát azok a demokráciák, ahol az egyház és az állam politikája szét van választva. Az egyik legkényesebb kérdés, amely a Hitler-uralom által vált ennyire élessé, az úgynevezett zsidókérdés. Én már annakidején, két évvel ezelőtt kértem az egyházi hatóságokat, hogy ezt a kérdést állítsák oda vissza, ahol eredetileg a Szentírásban van. Máté evangéliumának 27. részében le van írva az egész jézusi tragédia, de egyetlenegy helyein nem találom azt, amit például ez a kis biblia hirdet (olvassa): »A zsidóknak nem volt szabad 1 a római helytartó beleegyezése nélkül halálos ítéletet végrehajtani; a zsidók ismét vádolták Jézust és azt mondották, hogy fellázítja a népet«, <stb. A hittankönyv például ezt hirdeti (olvassa): »A zsidók Jézust Pilátus római helytartó elé vitték és azt követelték tőle, hogy keresztre feszítse.« T. Országgyűlés! A népi demokráciában egy tankönyv nem hirdethet gyűlöletet, főként akkor nem, ha nem egyezik meg a Szent írással és tisztán csak pártpolitikai szempontból állítja be a kérdést. Nagyoim jól tudjuk, — a biblia nyíltan megmondja — hogy a zsidó főpapok, a zsidó írástudók és a zsidó vének voltak azok akik Jézus ellen lázították a népet, pontosan megmondja szószerint — nem akarom az országgyűlés türelmét ezzel igénybevenni, — hogy mi történt itt, Marxista szóval, tulajdonképpen osztályharc folyt: a zsidó vezető osztályok féltették uralmukat és ezért Jézust, ezt az agitátort, halálra vitték,^ de magáról a zsidó népről ezt nem lehet és nem szabad elmondani, mert nem felel meg a történelmi tényeknek. Ez az egyik: a zsidók ellen való lázítás, ami az utóbbi években annyira divatossá • lett. De van itt más is. Azt mondja ez a kis biblia, ismétlem, a kormány által engedélyezett és az esztergomi hatóság által jóváhagyott biblia (olvassa): »Már a keresztény vallás első terjedése idejében akadtak emberek, akik ke 1 vélységből és tudatlanságból, vagy rosis'zakarat" ból viszálykodást támasztottak az anyaszentegyházban, hamis, eretnek tanításaikkal sok
