Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-103
745 Az országgyűlés 103. ülése 1949. tárral rendelkező szakszervezeti központi isker lát, az ország 1 egész területén folyó többszáz alap- és középfokú szemináriumot, akkor biztosak leihetünk abban, hogy az ifjúsági nevelők egyre magasabb színvonalú ideológiai és szakmai felkészültséggel nevelik jövőnk biztosítékát, a magyar ifjúságot. örvendetes fejlődést jelentenek a múlttal szemben azok ia megnevekedett lehetőségek, amelyeket az új költségvetés szaklapok, folyóiratok és könyvek beszerzésére nyújt. A tárcához, tartozó mindem intézményünk munkláját megtermékenyítheti ez \az intézkedés és* gondoskodás. Egyetemeink' 2,200.000 forintért vásárolhatnak szaklapokat, folyóiratokat, könyveket. A síziabad művelődés közel 1 millió, az Országos Diákjóléti és Kollégiumi Hivatal 700.000, az, általános iskolák 1.488.000, a gimnáziumiak 300.000 forintot fordíthfajtnak folyóiratok és könyvek beszerzésére. T. Országgyűlés! Az iskolai munka szín- vonala nagy mértebben függ az ififcoJabam. foglalkoztatott nevelők számláitól. Az országgyűlés színe előtt már többször szőnyegre került az az eléggé meg netm bélyegezhető magatartás, amelyet i a > népelnyoimó elmúlt rendszerek kultuszkormiányziatai ezen a téren is tanúsítottak. Míg többezer pedagógus állás és" kenyér nélkül szenvedett» s az országban állíaindóan többszáz szünetelő iskola, volt, addig a falvakban és a tanyákon igen gyakran 120—150, sőt 200 tanulóval vesződött egy-egy tanító. Ez volt a helyzet az ország felszabadításakor is, 1945-ben. A több mint ötezer állásnélküli pedlagógus'ból ma már csak néhányszáz maradt. A szocializmus 1 felé tartó népi demokrácia politikája itt is gyökerében változtatta meg a helyzetet. Demokráciánk, mint az országépí" tés minden területén, úgy a köznevelés terén is felszámolja a munkanélküliséget, sőt tervgazdálkodásunk előrehalladíáeának arányában a pedagógusok fokozott ütemű utánpótláséra lesz szükség. Csak iaz iskoiák államosítása utáni négy-öt hónap alat körülbelül 2300 új tanító és tanár került iskoláinkba. Ahogyan a miniszter úr is mondotta, a folyó költségvetési évben hosszú évtizedek után megszűnik Magyarorszáigon a pedagógus munkanélküliség. A további évekre vonatkozóan azonban már most sízean előtt kell tartani, hogy a természetes' utánpótláson kívül az ötéves terv iskolaépítése mintegy 2000 új általános iskolai nevelő beállítását teszi szükségessé. így a pedagógiai főiskoilákoin 1949-től kezdve már annyi tanulót kell felvenni, hogy évi 1000—1200 nevelőt bocs'ássanak ki ehhez pedig legalább nyolc pedagógiai főiskola szükséges. A megnövekedett feladatokat tatz 1949-es költségvetés a lehetőségekhez képest la személyi kiadások terén is igyekezett figyelembe vein ni. A tavalyival szemben a személyi kiadások 48-6 £tzáaalékka,i emelkedtek. Az emelkedést részben az önálló nevelői státus, majd a 20 százalékos fizetésemelés, részben a létszlálmban beállott emelkedés indokolja. Az; említetteken kívül emeld a személyi kiadásokat az ist, hoigy az államosítás óta a volt felekezeti tanítók ési tanárok is részesülnek igazgatói, illetőleg tanylaü különmunlkac'íjlaikban és nagylétszámú osztályok után járó pótlékokban. Tisztában vagyok azzal is, i. Országgyűlés, hogy ha a kultusztárca, személyi kiiad'álsiai jelentős emelkedést mutatnak is fel, a pedagógusok fizetésére fordítható összeír még neim kielégítő» évi január hó 25-én, kedden. 746 jóllehet az önálló pedagógus-státus és a 20 szá" zaüiekois fizetésemelés lényeges? javulást eredményezett. Arra kell törekedni, hogy az ország gazdasági fejlődésiével ée a pedagógusok által végzett jó munkával egyenes arányban tovább emelkedjék az ifjúsláig nevelőinek életszínvonallá is. A kultuszminisztérium 1949-es 1 költségvetése egyébként sok tekintetben bizonyítja nemcsak a pedagógus munka megkönnyítését, hanem fokozódó mértékű megbecsülését is. így a »szolgálati kedvezmények« című rovat a tavalyi 1,600-000 forinttal szemben több mint 4 millió forintot, személyenként 80 forintot vett számításba jóléti, s'port-, kulturális és társadalmi célok előmozdítására. A költségvetés az első egyetemes nevelésügyi kongresszus századik évfordulójára rendezett IV. kongresszus« költségeire 160.000 forintos keretet biztosit. Eminek a kongresszusnak az egész évet átfogó munkája: (arra irányul, hogy a pedagógusok ezreinek bevonásával elősegítse a demokratikus köznevelés tudományos szocialista rendszerének kidolgozását, mind szerkezeti, mind tartalmi szempontbólUgyancsak őszinte elismeréssel kell szólnom a^ bel- és külföldi ösztöndíjak jelentős emelkedéséről. Míg- az 1946—47-es költségvetési évben a külföldi magyar intéztetek, lektorátusok, külföldi kapcsolatok, egyebek költségeire, valamint ösztöndíjakra összesen 1.5 millió, addig az 1947—48-as költségvetésben összesen 2.7 millió állt rendelkezésre, i a , folyó költségve psi évben pedig csupáin, ösztöndíjakra 8.3 millió forintot fordít a kultuszkormányzat. Örömmel üdvözlöm az indokolásnak azt a kitételét, hogy a miniszter rír különös tekintettel kíván lea ind a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal kapcsolatos külföldi ösztöndíjakra. A külföldi művelődési célok támogatására előirányzott 926.000 forintból jelentős ö'Szr szeget biztosít az előirányzat nemzetközi pedagógus-találkozókra és konferenciákra. Míg a letűnt népellenes rendszerek iskolafajta és jelleg szerint itthon is elválasztották az egyik nevelőt a másiktól, addig a. népi demokrácia nemcsak a népi demokratikus pedagógusok egységét teremtette meg, de egyre inkább lehetővé teszi a nemzetközi kapcsolatok kiépítését is. a pedagóguscserét, külföldi tanulmányutakat, elősegíti a nevelők látókörének széles kiterjedését. összefoglalva, a vallás- és közioktatásügyi minisztérium 1949. évi költségvetése határozottam pozitív nagy léptekkel viszi előre demokratikus köznevelésünk ügyét. Pedagógusainkon a sor, hogy az 1949. évi költségvetés megnövekedett lehetőségiéit életté, valósággá realizáljákA hatalmas arányokban kibontakozó szocialista építés, beláthatatlan' perspektívát jelent a magyar köznevelés részére, de egyben igen nagy követelményeket is» támaszt a magyar közneveléssel, következőleg a magyar pedagógusokkal szemben. A Magyar Dolgozók Pártjának programnyilatkozata megmutatta az utat, amelyen a magyar pedlagógusiokniak haladniok kell. Ez az út a szocializmus építésének útjia a nevelés, a művelődés terén. A magyar pedagógusoknak nemcsak azt kell világosam felismerniök, hogy helyük a munkásság, a dolgozó nép oldalán van, de át is? kell venniök laizt a lendületet, ' amellyel ipari munkásságunk már eddig is
