Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-103
739 Àz országgyűlés 103. ülése 1949 dést biztosít nemzetünk kultúrpolitikájának, olyan segítséget nyújt -, dolgozó társadalom gyermekeinek, különösen a tanyán lakó e* sokszor nagy távolságra lakú gyermekeknek' •hogy azoknak nem .szenvedés, hanem öröm lesz az iskolába járás. Gondolok itt azokra a tanuló-otthonokra, amelyeket kultuszkormányunk az egykori kastélyokban állít fel Népi demokráciánk kultúrpolitikája azon-, ban nemcsak a jövő generációk neveléséről* és kulturális képzéséről gondoskodik, hanem segítségére siet azoknak a tanulnivágyó felnőtt tömegeknek is, akiket a múlt iskolarendszere' elzárt a szellemi felemelkedéstől. TTjjászeT; vezte r és korszerűsítette a szabadművelődési oktatási rendsrert és a múltban teljesen ismeretiéin, de horderejében igen niaigy jelentőségű új iskolatípust, a dolgozók iskoláját teremtette meg. A dolgozók iskolája nyitva áll minden dolgozó ember előtt, aki meg akar ismerkedni -azokkal a tudományokkal, amelyek a haladó ember számára nélkülözhetetlenekEzeken az iskolákon keresztül , a főiskolák a dolgozó társadalom új elemeivel gazdagoknak, akik a népi demokrácia igaz] hívői és harcosai lesznek. A múltban szinte osztálykeretek szerint záródott le az egyes foglalkozási csoportok műveltsége. jA parasztság néhány elemi iskola:! végzettséggel, az iparosság? az elemi iskola és -néhány magasabb iskola elvégzésével indult neki az életnek. A tudás és a szellemi élet kiválóságainak megismerése csak a gazdagabb és kiváltságos társadalmi osztályoknak volt fenntartva. Ezt a rendszert döntötte meg « néni demokrácia és mindenki számára megnyitja a legmagasabb tudás megszerzésének lehetőségét T. Országgyűlés! A nép! demokrácia kultúrpolitikáját nemcsak őszinte örömmel, hantetm mély megilletődöttséggel h fogadom, mint a nevelő társ a da!llo,m egyik tagja, aki a magyar parifamentben a nép akaratából képviseletet nyertem. Megértve és átérezve a népi demokrácia kultúrpolitikájának hatalmas 'alkotó munkáját, amely arra törekszik, hogy egy művelt, magas kultúrájú, a tudás minden fegyverével felfegyverzett nemzetet teremt- ' sen, magáim és nevelőtársaim nevében fogadhatom, hogy hűséges követője és szolgálója leszek ennek a kultúrpolitikának. (Taps a ' Jáorm á nypá rmokon. ) A társadalom mélyéről felemelkedő és öntudatos magas szellemi és erkölcsi Színvonalon álló nevelői társadalom kialakítása elsőrendű feladataink közé tartozik. A kultuszkormányzat eddigi munkájából és ennek a költségvetésnek szelleméből azt látom, hogy nekünk nevelőknek ez a vágyunk teljesülni fog. Ezért a magam és pártom nevében a* kultuszkormányzat költségvetését elfogadom. (Taps a kormánypártokon-) ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? SZENTHE JÓZSEF jegyző: Jóboru Magda! JÓBORŰ MAGDA (td): T. Országgyűlés ! A. kultusztárca költségvetésének szónokai inészletese n kifejtették népi demokráciánk kultúrpolitikájának, e ennek keretében közoktatási politikánknak lényeges döhitő célkitűzéseit!. Én most itt nem ezeknek a döntő célkitűzéseknek valamelyikéről kívánok beszélni, ha-nem egy évi január hó 25-én, kedden. 74Ô olyan kérdésről, amely a legkülönbözőbb tárcák költségvetésénél felmerül és felvetődik a kultuszkormányaaít munkájával kapcsoíliajtb'an isi. T. Országgyüléü! Sűrűn beszélünk mositanábah 1 arról, hogy népi demokráciánk megszilárdul ás aval párfiuzamosan, hogyan változik meg dolgozó népünk viszonya népi demokratikus államunkhoz, annski intézményeibez és^ időről-időre kitűzött újabb programjaihozNépünk egyre inkább magáénak érzi az országot és olyan legbelső szívügyévé válik országunk minden problémája, mint családjának ügyes-bajos dolga. Ez a változás nemcsak a termeléshez való viszony területén mérhető le, hanem jól látható .népi demokráciánk sok anás területén is. így egyre inkább tanúi lehetünk egy ilyen változásnak közoktatásunk terén is. Népünk, a dolgozó szülők ma már máskép tekintenek az iskolákra, máskép viszonyulnak a közoktatás kérdéseihez, mitait a niultban. Egyre inkább látják, hogy közoktatási kormányzíitnnk feladata mia már nem az, hogy a tőkések, a nagybirtokosok és az őket kiszolgáló tiszt vis ellök gyermekeiből utánpótlást nevel a népellenes rendszer számára, hanem épp elenkezólieg, a dolgozók elsősorban, a munkások és a pamasztok gyermekeiből kíván utánpótlást nevelni népi demokráciánk megszilárdításához, a szocializmus felépítéséhez. Megszűnt a közoktatás a népallenes kormányzat és a kiváltságosok szűk körének ügye lenni, a nép ügye lett. a nép államáé és a hatalmáig dolgozó tömegeké. Ennek a (megváltozott viszonynak szemléltető b izonví téka _ volt a nyár folyamán lezajlott »Dolgozók az iskoláért« akció- Elsősorban , az üzemi munkások, mellettük a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége parasztasszony ai a Magyar Dolgozók Parit!jta irányításával több mint kétezer ktkol* helyreállításához járulitak hozzá lelkes és önfeláldozó munkává},. Annak a z örömnek hatására, (amelyet az iskolák államosítása váltott ki belőlük, olyan lelkesedéssel fogfek hozzá az iskolák rendbehozásához, mint 1945-ben a felszabadulás örömében a gyárak újjáépítéséhez ás gazdaságaik helyreállításához. Aki látfe a falujáró csoportokat, a helyi munkabrigádok munkáját annak éreznie kellett, hogy ezt a inunkat áthatotta az a gondolát, hosry ezekben %i iskolákban % dolgozók gyermekei fognak tanulni, hogy tovább építhessék népi de~ mokráciánkiat, felépíthessék a szocialista .társadalmat. De talán a legjobban a szülői munkaközösségek mutatják azt az új viszonyt, amely a közoktatás és a társadalom, az iskol'ák ési a nép között kialakulhat vagy legalább is^ alakulóban van. Azok a szülői munkaközösségek, amelyek , a szülőket és a pedagógusokat fogják össze és amelyekben a nemzeti bizottság, a szakszervezetek és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is képviselve vannak,, néhány évvel ezelőtt spontán születtek meg először a fővárosban- de egyre inkább , a vidéken is. Működésük olyan eredményekelt hozott, hogy előbb a fővárosban, majd országosam m rendelet tette kötelezővé felállításukat minden iskola mellett. Ma már számos tapíaaztalat bizonyítja, miként spontán születése is, hogy mennyire az élet, népi de* mokráeiánk új élete, (17.00) az állaim és a nép
