Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-103

725 Az országgyűlés 103. 4ílé&£ M49. Meg keli mondjanunk, a mi iskolapoliti­kánk alapvető célja az, hogy ezt a szerkezetet gyökeresen megváltoztassuk. Mi azt akar jfuk, hogy* általános iskoláinktól kezdve egyete" meinkig, minden iskolafokoa kivétel nélkül a magyar munkásság és parasztság gyermekei legyenek a domináns tényezői az iskolának. (Taps a kormánypártokon.) Senki se mondja, hogy itt valami igazság­talanság készül, senki se mondja, hogy a pol" gárság, az értelmiség gyermekeit ki akarjuk szorítani. Először is nem akarjuk kiszorítani, mert az értelmiség tehetséges gyermekei szá­mára is minden iskolafajtában ott van a hely, de végre szakítani kel] azzal az erkölcstelein iskolapolitikával, hogy kizárólag egy kivált­ságos szűk kis réteg gyermekei juthassanak el az iskola legmagasabb fokára- (Élénk he Ij/eslés és taps. —- PAKRAGI György (f ) : Ebben igaza van!) Mi úgy érezzük, hogy az a társadalmi igazságtevés, az az igazi igazság­tevés, amikor a dolgozók millióinak gyerme­keit számarányukhoz méltóan —.80—90 száza­lékig — akarjuk elhelyezni minden iskolafaj­tában, minden iskolatípusunkban. Ennek az igazságtalanságnak a megszün­tetése természetesen nem mehet végbe : egyik napról a másikra. Jól tudjuk, hogy még ma is súlyos bajaink vannak_ általános iskoláink­ban, az iegy két tanítós iskoláinkkal, az egy­tantetrmes falusi tanyai fiókiskoláinkkal, ame­lyek az általános iskola kívánt mérté v ét még nem értéle el. Bajaink vannak a beiskolázás kérdésében, és mint ahogyan tavaly is az igen t. Országgyűléshez fordultam, most is kérem, hogy minden erejét vesse latba, s győzze meg a magyar falu népét, hogy saját maga, ellen vét a legjobban, ha gyermekeit nem kívánja iskolába járatni, vagy pedig az első tavaszi munkanapok idején rögtön ki­csapja az iskolából és >eízzel egyszerűé« illuzó­riussá teszi mindazt a kedvezményt, mindazt a fejlődési lehetőséget, amelyeit a magyar köztársaság az általános iskolán keresztül nyújt a magyar nép számára. Jól tudjuk, hogy ez nemcsak közoktatási kérdés, hanem általános népjóléti kérdés, gaz­dasági felemelkedésünk kérdése, sőt nem utolsó sorban mezőgazdaságunk átszervezésé" nek, mezőgazdaságunk szövetkezeti kialakulá­sának, iparosodásának kérdés© is. A magyar nép ugyanis dolgozónak és a maga kig misző" gazdasági apparátusában jelentős munkaerő' 1 nek érzi gyermekeit, araiig* mezőgazdaságunk az okszerű szövetkezeti mezőgazdaság útjára nem lép. így függnek össze a kérdések, a pa­rasztság nagy kérdése, t szövetkezeti problé­máink a beiskolázás kérdésén keresetül né­pünk általános kulturális színvonalának fel­emelkedésével. A magunk részéről mindent megteszünk:, hogy az általános iskolák színvonalát emeljük. Tavalyi ígéretemét beváltottam. A költség­vetés tárgyalása, során ugyanis azt Ígértem, hogy száz tanyai internátust létesítünk a, falu számára. Közölhetem, hogy 135 tanyai inter­nátus áll a magyar tanyai parasztifjúság ren­delkezésére, hogy könnyebben és jobban ta­nulhasson. Az általános iskoláknál a munkásság, pár rasztság és a szegény értelmiség. számára ki­alakítottunk egy ösztöndíjpolitikát, hogy ne maradjanak le már &% általános iskola felső tag-ozAtából évi január hó 25-én, kedden. 726 Révai József nagyhatású javaslatára meg­valósítottuk középiskoláinkban az úgyneve­ziEtt Révai-osztályokat és megvalósítottuk a szakérettségit a munkásság és paraszt-ág" gyermekei számára. Megmondhatom, hogy ezek a Révai-osztályok és a szakérettségik nívóban, tanulmányi eredményekben messze!' menően felülmúlták várakozásainkat és segí­tenek abban, hogy egyetemeinken kiküszöböl­jük azt a még mai napig is meglevő nagy aránytalanságot» ama egyetemeink tanuló ifjú­ságunknak társ a dorn} rétege ződéséb en meg­mutatkozik. Jövő évi^ tetrveink sorában — amelyekről a ^költségvetés számadatai önmagukban nem szólnak — első helyen áll, mint mondottam, az általános iskola további megerősítése, vele kapcsolatban a nevelő 1r épzés fejlesztése, amelynek arányairól beszél a költségvetés, hiszen felsorolja egymásután a legkülönbö­zőbb pedagógiai tanfolyam okát. Hogy példá­kat említsek, több mint 8000 pedagógus szá­mára 230 tanfolyamot rendeztünk pedagógiai­társadalomtudományi átképzésükre és szak­tanfolyamokon, természettudományi, ma téma ­tikai, vegytani, egészségügyi és egyéb tan­folyamok során keresztül éppen az általános iskolai pedagógus kar (16.00.) szellemi szintjét és nívóját emeljük, tehát nemcsak címként mondjuk az általános iskolát, mint magasabb minőségű iskolafajt, hamtem a pedagógus­társadalmon keresztül meg is akarjuk való­sítani, hogy jobb minőségi oktatásban része süljenek növendékeink. Terveink között van, hogy az általános is­kolától kezdve, középiskoláinkon! keresztül min­denütt az idegen nyelvek oktatásában az eddigi túlzott liberalizmus helyett határozottabb rend­szert vezessünk be. Az idegen nyelvek oktatá­sánlak középpontjában elsősorban az orosz és a; francia nyelvoktatás fog á'ini, és csak ezeket ' követi másodsorban az lamgioil és a német nyelv oktatása. Ezen ía téren még igen jelentős muinika vár reánk, ós megmondom ősizintén: ezen a té­ren az a kíváhuatos fordulat, amelyre pedig [né­pünknek gazdaságii jövőjét, politikai jövőjét tekintve is szüksége vau, nem történt meg. A most következő évben — ígérem — az idegen nyelvek oktatásában ezt a íore'iul^tot a minisz­térium végrehajtja. Ebben az évben, amikor a,z általános islkola nyolcadik osztálya befejezéshez jut, kívánjuk a középiskolíai reformot is végre tető alá hozam­Eddig nem is lett volna mód arra, hogy tető alá hazzűk ezt a reformot. A középiskolád re­form alapelve az, hogy az új középdskiolánalk ás kapcsolódnia kell a termelés kívánalmaihoz, kapcsolódnia; kell a minőségi nevelés mellett^ a szakszerű képzés gondola tálhoz iia'Mi a szak-" középiskola gondolatát az általános iműveltsé­get (adó középiskola mellett egy'ként hang­súlyozzuk és egyaránt fontosnak tartjuk. Az általános műveltséget adó iskolát lis két tagozatra: egy humánus-klasszáikus és egy reá­lis tagozatra kívánjuk bontaná. Az egyikben elsősorban a nyelvi és történeti művelődésen Lesz a hangsúly, a másik részben pedig a mate­matikai, a természettudomiáinyois, a technikai képzés lesz elsőrendűen fontos.' Azí egyetemi reform kérdéséről többen szó­lottak itt. A közoktatásügyi kormányzat ezen ia téren már jelentős lépéseiket tett, jelentősi ren­delkezéseikre hivatkoizhatik. Azt moindhatoan, 46*

Next

/
Thumbnails
Contents