Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-103

728 Az országgyűlés 103. ülése 1949 iiak nagymérvű emelkedését» h a látjuk, bogy a legn gyobb apparátusa, legnagyobb személy­zetű tárca lett, akkor küllőn kiemelkedik az, hogy e tárca költségvetési szerkezete mégis úgy válítozik, hogy a tkűzáró'agos, vagy döntően n-agyobb százalékban személyi termé­szetű tételekről a hangsúly most már a dologi tételekre is áttevődik. Az 1937/38-as köl«-éírvetésbe n a tárca oro­szos tétjeiből 81.2°/o fordíttatott személvi ki­adásokra és 18.8% doloeri kiadásokra, 1946/47­b°n pí'áhie már 83 7°/o-ot értek éli a személyi ki­adások, «umi annyit jelent, hogy az iskobfej­•l»ei z+ésre. az iskHk dologi ellátmánválnak, tehát jobben funkcionálásának biztosíiéféra «alig iutott összeg. EPhatározásom az volti ho°rv ezen a hely­telen arányon. ez^-n ia helvte^en 1 swerkeze+em vá 1 tn#atT!:i kell. és mis- a <=zeimélvi tétettek már 1947/48-b n 76 4%-ra csökM^tek lie, aminek kö­ve tVer/tébem 'dologi kiadásokra 23.6% jutott, addig most, az államosítás után, tehát a ize­méi 1 vzet növekedése ellenére az idei költség­vetés^'°T> a sze^éVi kiadások Q ránya lecsök­ken* 626%-ra, a dologi kiadások pedig már v költségvetés 37.4%-át teszik ki. Ez íg^n jelen­tő»* fejlődé«. Le kell szögeznem emellett, hoey azHk a normák, amelyek "z általános iskolákra tan + ermeiifcini+ 1465 forintot biztosítottak és amelyek a középiskollai. klinikai, stb. célokig normaként meaállapíttattak, már lehetővé teszik.a helyes karbantartást, a fejlesztést, és iskola politikánk, művel ődé-politikánfc egysé­ges megvalósítását. A hároméves terv során a beruházás a» elmúlt időben 113%-ot ért el. Itt is túlteljesí­tettük tehát előírt terveinket, A tárca központi igazgatásában — ebben teljes mértékbein egyetértek Kállai Gyula igein t. barátommal — vannak még hibák. S nem jelentéktelen hibák vannak még. Mégis rá sze­retnék mutatni valamire. Az iskolaálianiositás roppant feladatát — hiszen^igen bonyolult és komplikált feladat volt egy nehéz politikai harcban több mint öte'zer iskolát államosátami — a régi közoktatásügyi központi apparátus hajtotta végre anélkül, hogy létszáma, akár a mai napig- is emelkedett volna« S ugyana v kor mi a költségvetésinek a központi igazgatására fordított, elődöm költségvetésében, egészen magas. 8.1%-ot kitevő összegét 2.1%-ra szörf tott.uk le, vagyis ,a központi igazgatás egész «égtél en túlméretezését a kellő mértékre csök­kent ittuk. Ennek ellenére bürokráciánkban, mint az állami élet más területein is, valobam jelentős hibák mutatkoznak. E hibák kiküszöbölésére racionalizálálsi eljárásokat vezettünk be. Eddig például egy akta elintézésének 39 mozzanata volt (SZENT­JVÁNYI Lajos (kg): Szörnyű!) amelyben a ini minisztériumunk — félreértések elkerü lése végett mondom — más tárcákkal: a pénz­üggyel, a KAB balj a miniszterelnökséggel, a köztársasági elnöki hivatallal (PARRAGI György (f): Valamennyi vei!) osztozott, fcfaát nagyon hosszú menete vain &gy ilyen akta. elintézésének. Ezt a 39 mozzanatot éppen a leg­utóbbi időkben sikerült 16 mozzanatra' Ütecisök­kentenünk. (Tetszés és taps a kormánypártokon és a független demokrata párton.) Ez jelentős teljesítmény. E részben tehát — teljesen egyetértve Kállai Gyula kritikájával, aki neon évi január hó 25-én, kedden. 724 egy területen, nem árulta el több gyenge pont­ját bürokráciánknak (PARRAGI György (f): Az önkritika megköveteli!) — még további racionalizálást, javítást is kilátásba helyezek. (Helyeslés.) Ha most a tárca lényegi kérdéseiről be­szélek, a költségvetésből mindeinki előtt vilá gossá válhatik, hogy tárcánknál kiugróan sze" repel három egymássai szorosan összefüggő tétéi Szerepel az általános iskola fokozatosan, állandóan ás következetesen emelkedő tétel­sora, amely 191 millióról 254,810.000 forintra •emelke'dett. Igen jelentős mértékben emelked­tek az egyetemi és tudományos céljainak tá­mogatására szánt összegek. Az 'egyetemi és főiskolai célokra előirányzott összeg 65,102,00(1 forintról 112,440.000 forintra, tehát közel két­szeresére emelkedett. A tudományos céloknál is közel 50%-os emelkedésről számolhatunk be. E két tétellel szorosan összefügg az Országos Diákjóléti és Kollégiumi Hivatal felállítása. Diákszociális és kollégiumi célokra az elődöm költségvetésében # felvett négy milliót tavaly felem-iltem 16 millióra s ebben a költségvetés­ben 96 millióra. Az emelkedésnek ezek a lép esői — 4—16—96 millió — mutatják a magyar köztársaság kormányának az általános isko­lától az egyetemiig kialakult konzekvens politi* kaját. Mi ez a politika? Elsősorban az, hogy az általános iskolától kezdve az egyetemig, isko­láink társadalmi szerkezetét ils bazizáhangoliuk ahhoz a fejlődéshez, amely a népi demokrácia ból a szocializmusba való átmenet idején szükséges. Ez az összhangbahozás mindentől függetlenül is döntően szükséges, hiszen isko­láinkban az iskola törzsévé mindenütt első­sorban a magyar dolgozó nép gyermekeit ki' vánjuk tenni. Nem^ helyes az a politika, amely már a népiskolánál megkezdte a paraszt-és munkás­származású gyermekek lemorzso^sát annyira, hogy az egvetemn? már csak mutatóba jutott közülük néhány, az i«s csak azért az elmúlt i-endiszerek idején, hogy — emlékeztetek Ka­tona Jenő előadó úr szavaira — janicsárként elárulja a maga osztályát. A harmincas években, éppen akkor, ami­i ko u >°­y , szl ' ve,s,e! u és oly sokat beszéltünk a kuJturfölényről, a hivatalos statisztika sze­rint a lakosság 8-8%-a volt analfabéta. Maga ez a számarány is elég súlyos és megdöbbentő. De ha végiggondoljuk azt, hogy az e korban készült statisztikák szerint a népiskola ne gyeidák osztályát a lakosságnak csak 73.9%-a, kereken 74%-a végezte el, ez szinte annyit je lent, hogy közel 26% volt az analfabéta;, mert aki nem végzi el a népiskola negyedik osztá­lyát sem, az gyakorlatilag soha életében írás­sal és olvasással többé nem foglalkozik. E sta­tisztikai adatokból az is kiderül, hogy 1930-ban a népiskola hatodik osztályát a lakosságnak csak 48.5%-a, teihát a fele sem végezte el. Ha továbbmeigyünk, a piramis egyre szűkül; ter­mészetes, hogy a lakosságnak egyre keveisebb része végezte el a magasabb iskolákat. Jel­lemző azonban erre a piramisra, hogy már a népiskolánál is elsősorban parasztságunk és niunikásságunk gyermekei estek ki és mor­zsolódtak le az oktatásból. Különösen állt ez a polgárira, gimnáziumra és végképpen érvé" nyes volt az egyetemire.

Next

/
Thumbnails
Contents