Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-103
719 Az országgyűlés 103. ülése 1949. évi január hó 25-én, kedden. 720 SEÓlalásában — hogy a magyarországi katolikus egyház történetében is megtaláljuk azt & két hagyományt, azt iá kettős ágat, amelynek egyike a 1 nép szabadságharcaiban a szegénv elnyomott nép felemelkeáiéséért küzdött, másika pedig a nép szabadságmozgalmai ellen való volt; és m..iátlagosan mindig ia sze~ gény papság, az alsó papság volt az, amely Mállott a- nép érdekei mellett, és mindig & magas klérus felől hangzottak el a legélesebb tiltó szavak akkor, amikor a, nép érdekeiről volt. szó. Elég. ha utalunk itt Rákóczi emlékirataira, aki leírja, hogy imilyen súlyos következményekkel járt _ seregének harckészség'árie' az- hogy a pápa kiátkozással fenyegette meg azokat a- katolikus papokat, akik a kuruc mozeralniat támogatták. (15-30.) Rákóczi* az egyik legvallásosabb, legkatolikusabb magyar, kétségbeesetten szögezi le, hogy táborának harci fegyelmét mennyire aláásta ezi a kiátkozás sial való fenyegetés. Vagy emlékezhetünk arra, hogy Zrinyi Ilonának lengyel papokat kellett a császári csapatoktól körülzárt Munkács várába hozatni, mert a magyar katolikus papok t parancsra megtagadták számára a szentségek kiszolgáltatását és a pápa i 8 ki" közösítessél fenyegette Szóval, hozhatunk példákat. Hozhatjuk Czuczor Gergelynek, Révai Miklósnak a példáját, akik a magyar nép, a szegény magyar nép mellett foglaltak állást és & legsúlyosabb egyházfegyelmi tilalmak és egyházi fenyítések jutottak osztályrészükül, mert a magyar nép ügyei mellé állottak ugyaniakkor, amikor Szepesinek, a pécsi püspöknek vezetésével a reform-országgyűlések idején hétszer küldték vissz a refom országgyűléseknek miindazioikat a törvényeit, mindazokat a javaslatait, amelyek a magyar nép mellett valók lettek volna és s z embeállásri a , a magyar »-néppel való szembeállásra, reakcióra buzdították az egész katolikus papságot. Szerencsére — a magyar történet, a ma* gyár katolikum számára is szerencsére — a magyar katolikus papság nem jeléntékítelen része 1848-ba n a magyar nép mellé, nem pedig Hám_ János ^esztergomi érsek mellé állott, aki annyira gyűlöltei és ellenezte a magyar nép szabadságmozgalmait. Nem kívánok itt rátérni arra sem, hogy Ferenc József, annak a Habsburg-dinasztiának egyik legkiemelkedőbb tagja, amelynek egy kései marját Mindszenty József ismét megkoronázni óhajtotta, a maga részéről mennyire élni kívánt uralkodói jogkörével szemben a Vatikánnal és az infaliibilitási dogma kérdésében is a maga részéről a leg" élesebben szembenállt mindazzial, amit a Vatikán kívánt. Ez tehát a magyar történelem tanításaEz a néhány kiragadott példa is — hiszen ha. itt a példák sorát akarnám említeni, hosszú órákon keresztül lehetne a magyar történet lapjait ismertetnem — mutatja, hogy a magyar hagyományban, a jó magyar hagyományban is megtalálhatók azok a Pontok» amikor a magyar nép vezetői mindig szembe tudtak állani és az állam érdekét mindig fölébe helyezték olyan egyházinak vélt, vagy állított érdekekkel, amelyeik minden voltak, csak egyházi érdekek nem. Nem kívánom a Miudszenty-ügy részleteit ismertetni. A kiaidiott Sárga Könyv, bár szűkre saabottan, de ismerteti e pernek, a per anyagának alapmozzanatait és nem kívánok eíébevágni a bíróság ítéletének sem. Én egyetlenegy mozzanatát emelném, ki ennek »a könyvnek. Mindszenty József vallomásában a többi közt a következőket mondja Ottpvafli való tárgyalásairól: »Elképzeléseivel kapós o• latban Ottó kijelentette,, hogy Ausztria kérdését ugyan különválasztja Magyarországtól, mégis perszonál-unióra gondol úgy, hogy Ausztria mint ipari állam tovább fejlesztené iparát, Magyarország pedig tökéletesítené mezőgazdaságát. Ez .a- "kettős alakulat — fej* tegette Ottó — a materializmussal szemben védőbástya lenne annál is inkább-, inert evangéliumi alapra tenni© helyezve«. (Zaj.) Ebben a két mondatban mintha, feltűnnék a vallási szempont is: az evangéliumi alap. Ügy tetszik nekem, hogy Ottónak és Mindszenty Józsefnek az iaz evangéliumi alap, ha Magyarország ismét egy német szupremáciájú birodalomban kiszolgáltatott mezőgazdasági gyarmat lesz, ba Magyarországon, i®mát fel lehet újítani a Marja Terézia-féle osztrák-m'agyar iparpolitikát és mezőgazdasági politikát, aminek a célja az, hogy a magyar nép elmaradottságban, kiszolgáltatottságban, gazdasági, kulturális és politikai kiszolgáltatottságban legyen. Noshát, sem Mindszenty Józsefnek, sem Ottónak ebből az evangéliumából a magyar köztársaság népe nem kér és soha egy pillanatra ezt az evangéliumot elfogadni nem fogja. (Tap s a kormánypártokon. — SZENT" IVÁNYI Lajos (kg) : Ilyen apostolra nines szükség!) Épp ezért a magyar köztársaság kormánya világosan és határozottan leszögezi, hogy Mindszenty József ügyébein nem vallási ügyről, nem egyházi ügyről van szó, nem is olyannak kívánjuk tekinteni; a magunk részéről ezt az ügyet teljesein, elválasztjuk az egyház és az állam bármifajta tárgyalásától. (Helyeslés' u független demokrata párton.) Ennek a kérdésnek semmi köze sines ehhez, el is utasítjuk mindazt a kísér lei tet, amely e kérdést összekeverni igyefoeznék, ismétlem, nem a magyar köztársaság kárára» hanem ,a katolieiznius kárára. Aki a Mindezenty-ügyet akár külföldjÖn — minit a Vatikán is igyekszik megtenni — akár idehaiza összekapcsolja Mindszenty ügyével, az nem a magyar köztársaságnak, hanem a katolicizmusnak árt. Mi a magúink részéről Mindiszenty József ügyét a legteljo* sebb nyilvánosság biztosításával a magyar nép bírósága, független és igazságos -bírósáiga előtt tisztázni fogjuk, és ki fog derülni mind" azok előtt, akik most sérelmekről kiáltoznak, hogy nem sérelmekről van szó, hanem egy olyan restaurációs kísérletről, amely Európa" ban — és ezt nem a tréfa kedvéért mondom — úgy látszik, szeretne végre* megvalós'iitaiai egy katolikus királyságot. Igen t. Házi Katolikus királyság ugyanis nincs Európában. Ha a legkülönbözőbb fajta köztársaságokat nézzük, a legkülönibozőbb formáflúakat, amelyekről értékítélteítjeinlk 4gen eltérőek, akkor megállapíthatjuk, hogy nines királyság sem Olaszorsizágiban, sem Spanyol" országban, sem Portugáliában, sem Franciaországban, sem Ausztriában és Magyarországom sincs. (Felkiáltások a dolgozók Tártján: Nem is lesz!) De nincs katolikuisi többségű vagy a katolikus érdekeltségű országokban sem. Viszont a protestáns oriszágoklbaní
