Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-92
65 Az országgyűlés 92. ülése 1948. átnyúló költségvetéssel dolgoznék- mialatt az állam tulajdonéban lévő vállalatok, amelyek ugyanakkor az állami bevételek jelentékeny részét is szolgáltatják, a naptári évnek megfelelően folytatnák gazdálkodásukat- Itt üem szabad elfelednünk, bogy jelenleg az iparból származó nemzeti jövedelmünk már jóval meghaladja a mezőgazdaságból származó nemzeti jövedelem bányádat. A költségvetési reform tehát magából az életből folyik: a tervgazdálkodás bevezetésének és a nemzetgazdaságunkban bekövetkezett mélyreható szerkezeti változásoknak a következménye ez, (P. ÁBRAHÁM Dezső (f.): Ez helyes!) De a költségvetés reformja nemcsak ab" ban áll, hogy a két naptári év között megosztott költségvetésről áttérünk az egv teljes naptári évnek megfelelő költségvetésre. Megnyilvánul abban is, hogy az 1949. évi költségvetés a költségvetési előirányzat, terhére megvalósítandó célokat és feladatokat, valamint az ezek megvalósítására hivatott szerveket egységes költséghelyrendbe foglalja, A költséghely azt a feladatot, illetve az annak megvalósítására hivatott szervet jelzi, amelynél a szükségletek felmerülnek. A költségvetés a költséghelyeket as állam egyes funkcióinak megfelelő csoportokba fogllalja. A csoportokon belül az egyes tárcák, illetve üzemek szüksélgileteit a most beterjesztett költségvetés fejezetekben, a fejezeteken belül a tárcák általános igazgatási ágainak szűk" ségleteit címekben és a "szakigazgatás szükségleteit alcímekben adja, Mindez növeli a költségvetés áttekinthetőségét. Ugyancsak a költségvetés nagyobb áttekinthetősége érdekében történt az úgynevezett költségnemrend bevezetése, vagyis a különféle költséghelyeken jelentkező szükségletek szigorúan megállapított rovat- és alrovatrendje. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy például a kiküldetési költségeket az ingatlankarbantartási, a fűtési költségeket, ia postai költségeket stb-, bármely szervnél, hivatalnál, intézetnél vagy intézménynél merülnek is fel, tehát bármely költséghelyen jelentkeznek is, ugyanazon számú és ugyanolyan elnevezésű rovaton kell előirányozni. Az új költségvetésben a kiadások, illetve bevételeik négy osztályra, négv kezeilésre tagozódnak. Á rendes kiadások é; rendes bevételek osztályába az állandó szervezet állandó kiadásai és bevételei tartoznak, Az átmeneti osztályba azok a kiadások és bevételek, amelyek az állandó közigazgatási szer" veknél ugyan, de csíak időlegesen, vagy pedig átmeneti időre létrehozott »szervek működésénél merülnek fel. A rendkívüli kiadások osztályában csupán az adminisztrációnak azok a vagyonváltozásai szerepelnek, amelyek nem tartoznak a tervberuházások keretébe, mert a tervberuházások keretébe tartozók külön, a tervkeretben futnak. Ilyenek a közigazgatási szerveknek — mondjuk — bútorral való ejlá" tása, a hivatali épületeknek a rendes karbantartási mértékét meghaladó tatarozása. A hiteiiműveletefo hitelikiíegyenlítésefe osztályában irányozzuk elő az államot nem illető bevételeket és az ezen bevételek terhére teljesített kiadásokat, amelynek tehát az állam vagyonmérlegét nem érintik, de be kellett ezeket venni a költséa'vetésbe, mert az álllami szerveken és az állami pénzkezelésen keresztül bonyolódnak le. ORSZÁGGYŰLÉSI NAPtő V. évi december hó 15-én, szerdán. 66 A költséghelyek, az osztályok és a költség" nemek mindig állandó és azonos számmal szerepelnek a z állami és az önkormányzati költ" ségvetésben is. Ez lehetővé teszi, hogy minden r szükségletet aránylag könnyen r lehessen országosan összesíteni és így megállapítani nemcsak azt, hogy mit ad ki, hogy mit fordít az állam bizonyos célokra a különböző tárcáknál összesen, hanem még azt is, hogy mit fordítanak erre a célra az állam é"4 a közületek együttvéve. Felesleges külön aláhúznom, hogy ez milyen jelentőségű tervgazdálkodásunk szempontjából ianyag- és készletgazdálkodásunk helyes irányítása érdekében. Mindez arra mutat, hogy a költségvetési reform megvalósításánál a kormányzat irányt vett a nemzet egész gazdálkodását felölelő, egységes, áttekinthető nemzeti költségvetés megvalósítására. Terméstzeteseii az 1949. évi költségvetés még nem igazi nemzeti költségvetés,^ de. egyrészt ezt szerkezetileg előkészíti, másrészt^ azáltal. hogy magábanfoglalja az állami és az állami érdekeltségű vállalatok, azaz iparunk, közlekedésünk, nagykereskedelmünk döntő részének 1949-re várható tiszta gazdálkodási eredményét is 1 , ez a költségvetés lépés a nemzeti költségvetés felé. Ugyanilyen lépés a nemzeti költségvetés felé az is, hogy 1949-ben Budapest költségvetése az a Hámi költség'vetés tartozékát képezi. Igen fontos újítás az 1949. évi költségvetésnél, hogy ezzel a költségvetéstsel csaknem teljesen megszűnik a költségvetésen kívül kezelt céljövedelmek, valamint az alapok rendszere, amelyek számos ecetben, különösen a régi világban az ellenőrzés nélküli pénzkezelés, a nyakló nélküli költekezés és a szégyenletes panamák forrásai voltak. (EEDEI Ferenc (p): Ugy von!) Vagyis ez az újítás költségvetésükben fontos biztosíték arra, hogy meghatározott célokra meghatározott összegeket ne fordíthassanak egészen más célokra. Ugyanezt szolgálja az is, hogy a rmostani költségvetés sokkal inkább részletekbe menő, mint az előző költségvetések voltak, mert a rovatok mellett al r ovatok is" vannak és ez is akadálya annak, hogy egyes tételeket más célokra fordíthassanak, mint amire előirányozták. így a reform után, amely a most benyújtott költségvetést jellemzi, költségvetésünk teljesebb, egységesebb, részletesebb, megbízhatóbb és áttekinthetőbb lesz, mint régebbi költségvetéseink voltak. Pers'ze csak a gyakorlat fogja megmutatni, hogy ebben a költségvetési rend" szerünkben milyen hiányosságok vannak még, mert kétségtelenül v nnak még hiányosságok, amelyeket a konkrét tapasztalat fog segíteni a későbbiekben kiküszöbölni. T. Országgyűlés! Az általam beterjesztett 1949. évi költségvetés a MÁV, a posta és az Állami Mezőgazdasági Gépüzem nélkül 9306 mii; lió forint kiadást és 9340.5 miirió forint bevétett irányoz elő. Az említett üzemekkel egy ült pedig a kiadásokat 11552.7 millió forintban. a bevételeket pedig 11640 millió forintban jelöli meg. Ezekszerint tehát költségvetésünk az üzemek nélkül 34-5 millió forint többletbevételt, az említett háropn üzemmel együtt pedig 87.3 millió forint többletbevételt irányoz elő. Az említett-számok azt mutatlak, hogy 1949. évi költségvetésünk összegszerűen jelentékenyen meghaladja az 1947/48. évi költségvetést. Hiszen a közigazgatásíi részben a múlt évben 5
