Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-92

59 Az országgyűlés 92. ülése 1948 kény ebb előrehaladásunk a vetési munkák terén, A múlt év végére a vetéstervet csupán 83 százalékra sikerült teljesíteni; ez évben 105 százalékra. Pedig az idei vetésterv nagyobb volt a tavalyainál. Állatállományunk is örvendetesen szaporodott az elmúlt év folyamán. Ennél is fontosabb azonban, hogy a mennyiség kérdései mellett állattenyésztésünknél ismét kezd szerepet játszana a minőség kérdése, amelyet a háború alatt teljesen elhanyagoltak, és amivel a háborút követő első esztendők súlyos nehézségei közepette bizony nem nagyon lehetett komolyian foglalkozni. Amikor azonban arról beszélünk, hogy mennyire kézzelfoghatóan bizonyítja országunk, nemzetgazdaságunk konszolidáltságát hároméves tervünk sikeres megvalósítása» nem mehetünk el szó nélkül egy eléggé komoly ó* aggályos kérdés mellett. Arr

a gondolok, hogy külkereskedelmünk terén a terv számaitól lényegesen elmaradtunk. Ennek legfőbb oka az, hogy a múlté vi i°na,n gyenge mezőgazdasági terméseredmény miatt, a multévi szárazság miatt egészen ez év szeptemberéig mezőgazdasági kivitelünk rendkívül alacsony szinten mozgott és ~z elmaradást csak most kezdjük behozni. De még most is erősen zavar bennünket mezőgazdasági terményeink árainak magas volta, zavar bennünket az, hogy legtöbb mezőgazdasági terményünk ára a világpiaci ár fölött mozog, mert termelési módszereink elmaradottak, mert a kispareellàm történő termelés természetesen sokkal költ»egesebb, kevésbbé gazdaságos, mint a korszerű nagyüzemi termelés. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy mezőgazdasági termékeink kivitele a legtöbb esetben csakis komoly állami támogatással lehetséges* és hogy az úgynevezett külkereskedelmi árkiegyenlítés összegének oroszlánrészét éppen a mezőgazdasági termékek számára juttatott árkiegyenlítés emészti fel. Erre a tényre mindenesetre fel kell figyelnünk es. megfelelő kormányizati intézkedésekkel fokozatosan változtatnunk kell ,a mostani helyzeten, ha nem akarjuk' hogy külkereskedelmünknek ez az alapvető nehézsége egész előrehaladásunkat lefékezzeNemzetgazda&águnlk, pénzügyeink konszolidálásában nem kis szerepet játszott az, hogy a dolgozók mind nagyobb tömege érzi magáénak az államét, az országot. Bizonyítja ezt többek között a hazánkban főként az iparban megindult munkaverseny sikere égi tömegmozgalom- jellege is. így a most folyó öthónapos» munkaversenyben 1531 különféle üzem vesz részt. A munkiaiverseny új, fejlettebb formája a brigádmozgalom. Hogy ez az egészen fiatal mozgalom máris milyen méreteket öltött, airrainézve jellemző, hogy ma már a Szaktanács csaknem 2000 brigádot tart nyilván, amelyeknek túlnyomó többsége konkrét föladatokat vállalt magára a termelés növelése, az önköltség csökkentése, az anyag- és energiamegtakarítás stb. terén. A munkaverseny és a brigádok mozgalma nyomán kibontakozott a magvar gazdasági és politikai életben eddig ismeretlen valami, az élmunkások mozgalma. Jelenleg kereken 6000 élmunkásunfc és kiváló munkásaink van. Az élmunkások és a kiváló munkások, az értelmiségiek, akik puszikén viselik meUüköni a Szaktanács ötágú élmunkásjelvényét, az új módszerek, mondhatnám a szocialista módszerek, m, új injagasabbfokú termelékenység, az . évi december hó 15-én, szerdán. 60. új ^munkai egy elem páondrjai üzemeinkben. Kísérje nagyfontosságú orszájgépítő munkájukat .az országgyűlés, az egész nemzet hálája" és elismerése. (Élénk taps a Ház minden oldalán.) A gazdasági konszolidálódás, a hároméves terv sikearéhez nagy mértékben hozzájárult aa újítok es feltaláló-k munkája is. Az újítók mozgalma még csak a kezdetéin van, die máris tömegmozgalom. Így egyedül 1948-ban csupán a Nehézipari Központ kötelékébe tartozó üzemeknél eddig 2131 újítási javaslatot fogadtak ti, amelyek ia számítások szerint évi 25 millió forint megtakarítást adfrmk. A kormányzat gondoskodott róla. hogy m újítások elbírálása és jutalmazása ne húzódjék hónapokig, sőt esetleg évekig, mint ez ia régi világban vagy részben eddig is történt, hanem felesleges és káros huzavona nélkül bürokráciától mentesem lehetőleg gyors ütemben történjék. Mostantól fogva, kormáttiyiiendelet szabályozza az újítások és feltalálások elbírálásának és gyors jutalmazásának, valamint felhasználásának kérdésé*. Nemzetgazdaságunk, pénzügyeink s egyben egész népi demokráciánk konezolidáltságániak kézzelfogható bizonyítéka a dolgozók életszínvonalának emelkedései is. Ismerete«, hogy a dolgozók életszínvonalának emelkedése sokkal gyorsabb volt, mint ezt hároméves tervünkben előirányoztuk, s hogy az életszínvonal általában f már meghaladta a háborúelőttit. Ez természetesen egyáltalán nem jelenti, hoíry már az összes dolgozó rétlegek életszínvonala magasabb, mint a háború előtt volt és ajzt sem jeletnti, hogy az életszínvonal nálunk tovább már nem emelkedhetik. Ellenkezőleg tovább kell emelkednie. Az átlagos életszínvonal meghaladta ugyan a békebelit, de vannak emellett olyan rétegek, amelyeknek életszínvonala az átlagosnál lassabbaai emelkedett. Nyilvánvaló, hogy óvatosan, kellő körültekintéssel és elővigyázatosfeiáiggal, de mégis gondoskodnunk kell arról, hogy a még meglévő egyenetlenségeket az életszínvonal emelkedéséből fokozatosan kiküszöböljük. De még ha egyenetlen volt is aiz elmúlt év alatt ,az egyes rétegeknél

1 az életszínvonail emelkedése, ha el is kell ismernünk, bo^y ezen a téren vannak nálunk még rendellenessiégelk!, mégis kétségtelen, hogy nincs a magyar dolgozóknak egyetlen rétege sem, amelynek életszíur vonala a két költségvetési benyújtása közötti Ldőszakban lényegesen nem javult volna. Az életszínvonal emelkedésiéhez és egyben gazdasági, pénzügyi konszolidálódásunkhoz jelentékeny mértékben járult hozzá, különösen az utóbbi félév folyamán, az árszínvonal ked, vező alakulása, a forint teljes értékállandósága. Az utóbbi félévben a forint nemcsak megtartotta értékállandóságát, hanem értékében állandóan növekedett is. sőt tovább növekszik és r Európa egyik legjobb, legkeményebb valutájává lett- (Élénk taps a kormánypártok soraiban.) A rosszindulatú jóslások, a reakciós elemek reményei, hogy a kezdeti stabilitás után a forint értéke fokozatosan le fog morzsolódni éis azután majd (áttérünk a lassú, de mindinkább fokozódó inflációra, elolvadtak mint a tavalyi hó. Az értékálló új pénzünkért, a forintért vívott küzdelemben nem azok maradtak felül, akik gazdasági zűrzavarra, a dolgozók (nyomorára és nélkülözéseire spekuláltak, hanem felülmaradt, győztes lett a magyar nép, amely a forint, a stabilizáció értelmi szerzőjének, Rákosi Mátyásnak elgondolásait tette magálévá és szívvel-lélekkel támo-