Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-92

5? Az országgyűlés 92. ütése 1948, lió forinttal túlhaladták a kiadásokat, tehát az előirányzat szerint a költségvetés némi felesleggel zárult. Mi volt ezzel szemben a tényleges helyzet? Ezzel szemben az 1947/48-as költségvetési évben a tényleges bevételek és a tényleges kiadások úgy alakultak, hogy az évet. nam az előirányzott 22 millió forint, hanem körülbelül 100 millió forint felesleggel zártuk. Ezenkívül ez idő alatt a Magyar Nemzeti Bank felé 50 millió forintos kö'icsönvisszafizetés is történt. Az említett költségvetési év kedvező eredményeit az 1948 augusztus l-től december! 31-ig terjedő öthónapos pótköltségvetési időszakban. — mellyel az 1947/48<as költségvetési évet meghosszabbítottuk, hogy áttérhessünk a naptári évnek megfelelő költségvetések rendszerére — sikerült nemcsak fenntartani, hanem még tovább fokozni. így az öthónapos idő; szakban a közigazgatási költségvetés további 100 millió forint felesleget mutat. Ezenfelül az öt hónappal meghosszabbított időszakiban az árkiegyenlítés vonalán ez év végéig előreláthatólag további 150 millió forint felesleggel számolhatunk. Ilyen mócjon az öt hónappal meghosszabbított költségvetési év összesen körülbelül 400 millió forint felesleggel fog zárulni. (Nagy taps a kormánypártokon.) Kétségtelen tehát, hogy állami pénzügyeink, államháztartásunk viszonylagos egyei)súlya az 1946/47-es költségvetési évben egyáltalán, nem volt véletlen, rnert^ a következő költségvetési évben a már elért egyensúlyi helyzet nemcsak továbbra is fennállott, hanem még inkább megszilárdult. Azt hiszem, nem érdektelen leszögezni ezt a tényt anélkül, hogy akár^ a legkisebb mértékig is engednénk megszédíteni magunkat az elért sikerektől, anélkül, hogy fejünkbe szállna a dicsőség pénzügyi eredményeinkkel kapcsolatban. Azért tartom szükségesnek határozottan megállapítani előző költségvetéseink egyensúlyának állandósulását és költségvetéseink realitását, rne'rt az országgyűlés bizonyos tijlenzéki oldaláról azok, akik nem a magyar nép, hanem a nagytőkések és a nagybirtokosok érdekeit képviselik, a legutóbbi, 1947/48-as költségvetés tárgyalásakor kétségbe vonták, hogy költségvetésünk valóban hiánymentes, és — nyilván valami amerikai rabszolga'kölcsön felé sandítva, — azt kérdezték, vájjon milyen hitelműveletek útján gondolja a kormány a leendő költségvetési hiányt fetuezni. (10-30.) A számok, az eredmények, a tények beszélnek. A kutya ugat, de a karaván, a magyar népi demokrácia halad. (Hosszan' tartó taps a kormánypártokon.) Talán az sem lesz érdektelen, ha megemlítjük, hogy távolról sem minden európai állam rendelkezik deíicitmentes költségvetéssel- Itt van pélejául néhány olyan ország, amely a hírhedt Marshall-terv »áldásaiban« részesül. Ezeknek költségvetése igen nagy hiányt mutat fel. Olaszország költségvetés© például az 1948/49. évre 36%-os hiányt jelez, vagyis a bevételek a kiadásoknak csupán 64%-át fedezik. Egy másik Marshall-ország, Törökország 1948. évi költségvetési hiánya 10.5%. Ugyanekkorái a költségvetési hány egy harmadik Marshall-ország, Ausztria költségvetésében is. Hogy mekkotfa a hiány olyan ország költségvetésében, mint a gazdag, győztes, de ugyancsak marshallizált Franciaország, azt rendkívül nehéz megállapítani. A költségvetési hiány ugyanis ott nem hónapról-hónapra, hanem szinte óráról-órára, valóban amerikai tempóban növekszik. Hasonlóképpen nem érdektelen, ha mer évi deceinber íió 15-én, szerdán. 58 említjük, hogy az 1947/48. költségvetési évben nálunk az összes adóbevételek a nemzeti jövedelem 20-7 iSzáaadékát tették ki, míg a győztes és marshallizált Angliában ugyanerre az időszakra számítva 28.2 százalékát Ezt nemcsak azéirt nem felesleges megállapítani, mert ezek a számok azt mutatják, hogy nálunk a viszonylagos adóteher sokkal alacsonyabb, mint az /azelőtt a gazdagság hírébetti állott Angliában, hanem azért is, mert a legutóbbi költségvetési tárgyalás alkalmával nem kevés demagógikus frázis hangzott el itt a már említett ellenzéki oldalról azt illetően, hogy a molochhá hizlalt bürokrácia feneketlen gyomrában tűnik el mindaz, amit a dolgozók életszínvonalának emelésére kellene fordítani. Szószerint ezt mondották. Es ezt olyan emberek merték demagógikusan állítani, akik — mint Barankovics István és csoportja — minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy védjék a »szegény« gyárosokat, bankárokat, úri birtokosokat, kulákokat a dolgozó néppel, a munkásokkal, a parasztokkal és a munkájukból élő tisztviselőkkel szemben. Országunk gazdasági és pénzügyi konszo* lidáltságát azonban talán mindennél kézzelfoghatóbban bizonyítja hároméves tervünk sikere, ami lehetővé tette, hogy a nagyüzemek doljgiozói kívánságának megfelelően, három" éves tervünket két év és öt hónap alatt hajtsuk végre. T. Országgyűlés! Ismeretes, hogy a hároméves terv első évében az iparban úgy a termelési, mint a beruházási előirányzatot túlteljesítettük. Ipari termelésünk az első tervévben 104.6 százaléka volt annak, amit a terv szerint el kellett volna érnünk. Iparunk össztermelése már ez év augusztus elsejére, tehát a hároméves terv első évének végére 93-5 százaléka volt az 1938. évi termelésünknek, Ezen az átlag* eredményen belül azonban az ipar döntő ágai kiugranak a békebelit messze meghaladó eredményeikkel. így, ha a 38-as termelési eredményt száznak vesszük, a bányászat az első tervév végére 117.4, a vas-, fém- és gépipar 123.5, a villamosenergiatermelés pedig 138.2. Áz első tervév lezárása után a néhány gyengébb nyári hónap elteltével az ipari termelés vonala újból erősen felfelé ível. így most novemberben széntermelésünk 31.5 százalékkal, nyersvastermelésiünk 30.1 százalékkal, nyersacéltermelésünk 20 százalékkal, hengereltáru-termelésünk pedig 36.3 százalékkal haladta meg az 1938-as havi átlag'termelést. A közvetlen fogyasztást szolgáló könnyűiparunk is fejlődőben van. Jelentékeny készletekkel rendelkezünk és most inkább az a gondunk, hogy az eddiginél jobban, tervszerűbben szervezzük meg az áruk értékesítését, az áruknak a fogyasztókhoz való eljuttatását és hogy szorosabb kapcsolatot teremtsünk a termelés és a lakosság szükségletei, kívánságai, ízlése között, biztosítva, hogy a közönség által vallóban keresett fogyasztási cikkeket gyártsuk. Köztudomású t- Országgyűlés' hogy a nemzetgazdiaság általános fellendülésében a mezőgazdaság is kivette részét. Ezévi termésünk a búza kávétélével már a termésátlagot tekintve is eléri, vagy meghaladja a békeévek átlagát. Míg a múlt évben ia szántási tervér ősszel, az év végére csak 88 száizalékbian teljesítettük, — persze ebben sok -szerepet játszott az erősen száraz időjárás is — az idén már eddig 102 százalékos a szántási terv teljesítése és valószínű, hogy a továbbiakban a teljesítési százalék még növekedni fog. Még jelenté«