Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-92

55 Az országgyűlés 92. ülése 1948. évi december hó 15-én, szerdán. 5P> (Elnök: Mihályfi ERNŐ - 10.17.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetékére Cíett József és Farkas György jegyző urat kérem fel. A pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésevei megbízott közlekedésügyi minister úr kíván szólni. GERÖ ERNŐ miniszter: T. Országgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém beterjeszteni a magyar állam 1949. évi költségvetését. Tisztelettel kérem, hogy a költségvetést, melynek kinyomtatása már megtörtént, szíveskedjék az országgyűlés tagjai között szétosztani, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából pedig a következő bizottságoknak kiadni: a miniszterelnöki tárca ég a kisebb tárcák költségvetését a pénzügyi bizottságnak. a külügyi tárca költségvetését a pénzügyi és a külügyi bizottságnak, a belügyi tárca költségvetését a pénzügyi, a közigazgatási, valamint a társadalompolitikai bizottságnak, a honvédelmi tárca költségvetését a pénzügyi ée a honvédelmi bizottságnak' az igazságügyi tárca költségvetését ,

a pénzügyi és aa igazságügyi bizottságnak, a pénzügyi tárca költségvetését a pénzügyi bizottságnak, a közlekedésügyi tárca költségvetését a pénzügyi, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak- a földművelésügyi tárca költségvetését a pénzügyi, a földmívelésügyi. valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak, az iparügyi tárca költségvetését a pénzügyi, valamint a közgazdasági és. közlekedésügyi bizottságnak, az építés- és közmunkaügyi tárca költségvetését a pénzügyi, valamint a. közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak, a kereskedelem^ ée szövetkezetügyi tárca költségvetését a pénzügyi, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak, a^ népjóléti tárca költségvetését a pénzügyi és a társadalompolitikai bizottságnak és végül a vallás-^ és közoktatásügyi tárca költségvetését a pénz" ügyi és a közoktatásügyi bizottságnak. T. Országgyűlés! Beterjesztem az államháztartásnak az 1949. évi január hó 1. napjától 1949. évi február hó 28. napjáig terjedő viteléről szóló törvényjavaslatot. Kérem, szíveskedjék a törvényjavaslat kiinyomatását és szétosztását elrendelni is a törvényjavaslatot előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából

1 kiadni az országgyűlés pénzügyi, yal&mint alkotmányjogi és közjogi bizottságának. Végül kérem, hogy a törvényjavaslat tár' gyalásáría la (házszabályok 95. §-a alapján & eürgőtsséget kimondani szíveskedjék. T. Országgyűlés! Beterjesztem az Atlantic Cityben 1947. évi október hó 2. napján kelt Nemzetközi Távközlési Egyezmény becikkelyezéséről f szóló törvényjavaslatot. Kérem, hogy a törvényjavaslat kinyomtatását ós szétosztását elrendeJÍini. és a javaslatot előzetes tárgyfagyalás és jelentéstétel céljából az országgyűlés közgazdasági ás közlekedésügyi, valamint külügyi bizottságénak kiadni Szíveskedjék. A házszabályok 74. §-ábam foglalt rendelkezések alapján kérem a törvényjavaslat bizottsági tárgyalására vonatkozóan a 35. H>an előírt három nap mellőzésének kimondását ELNÖK: A miniszter úr által benyújtott költségvetést az onszáiggyűlés tagjai körött szét. osztatja s előzetes tárgyalás és jelentés tétel céljából kiadja a miniszter úr áltál javasolt bizottságoknak, a két itörvényjasvasliatot pedig kinyomatja, taggal között szétosztatja, edőzees tárgyalás és jelentés téttel céljából kiadja a miniszter úr által javasolt bizottisiágolknak. Minthogy a miniszter úr az indeumitási javaslat tárgyalására a házszabályok 95. §-a alapján a sürgősség kimondását kérte, amMiez a jelenlévő képviselők kétharmad többségének hozzájárulása szükséges, kérem azokat a képviselő urakat, akik a sürgősség kimondúsához hozzájárulnak, szíveskedjenek felállni. (A kormánypárto\ tápjai feláílanak.) Megállapítom' hogy a kétharmad többség megvan, tehát ilyen értelemben mondom ki a határozatod A nemzetközi távközlési egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslíat bizottsági tárgyialáíára a miniszter úr a házszabályok 35- §-ában előírt háromi nap mellőzésének kimondását kérte, ezért kérdem a t. Országgyűlést, hozzájárul-e a miniszter úr javaslatához! (Igen.) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott közlekedésügyi miinsz'ter úr kíván szólni. GERÖ ERNŐ miniszter: T- Országgyűlés! A magyar köztársaság 1949. évi költségvetése, amelyet volt szerencsém letenni az országgyűlés asztalára, híven tükrözi azokat a történelmi jeleutőiségű változásokat, amelyek a legutóbbi költségvetés benyujtásia óta hazánk életében politikai' gazdasági és kulturális téren végbementek. Egy év leforgása alatt ihatlaltmasat léptünk előre. A beterjesztett 1949. évi költeégvetéis arról tanúskodik, hogy országunk, népi demokratikus államhatalmunk, nemzeítgazdaságunk, pénzügyeink szilárd alapokon nyugszanak. A két költségvetés között eltelt időszakban a minden téren bekövetkezett konszolidálódás és a fejlődésnek töretlenül felfelé ívelő vonala jellemzi közéletünket és közgazda* ságunkat. Miiilyen alapvető tényekre lehet támaszkodni annak igazolására, hogy gazdaságilag, pénzügyileg szilárd, konszolidált ország vagyunk! Elsőként ezek között a tények között meg kell említeni — bár terniészetesen óem ez a legfontosabb —. hogy eltérőéin a) két előző költségvetéstől a mostani költségvetést a költségvetési év megkezdése előtt nyújtjuk be, am' már egymaga is arra utal, hogy süikerült kijutnunk a háborút követő esztendőik pénzügyi bizonytalanságából, sikerült pénzügyeink terén bizonyos rendet és rendszerességet létrehozni és az ország pénzügyi tervét viszonylag időre elkészíteni. Ennél IÍÍSJ fontoisiabb azoníbaii, t. Országgyűlés, hogy a most beterjesztett költségvetési — összevetve ezt a két előző stabilizációs költségvetéssel és ezek tényleges teljesítéséveü — arról tanúskodik, hogy az 1946 augusztus l'en végrehajtott stabilizációs pénzügyi reform óta örvendetesen állandósult nálunk a költségvetés egyensúlya. Emlékezzünk rá, hogy az első stábilizácis költségvetésben, az 1946— ,47-jes költséfervetésbeii a kiadásokat- kereken 4420 millió forintban irányoztuk élő, ia< bevételeket pedig 4046 millió forintban. Ez azt jelenti, ihogy a költségvetési előirányzat Szerint 374 millió forint hiányunknak kellett volna lenni. Ismeretes azonban. ..hogy a tényleges teljesítésben ^az első stabilizációs év költségvcl^i hiánya viszony lag kisebb lett. A második stabilizációs költségvetésben, ,az 1947/48"asban a kiadásokat és a bevételeket egyaránt kerekszámban 7.5 milliárdban irányozták elő. Olymódon azonban, hogy a bevételek mégis mintegy 20 millió forinttal, pontosabban 22 mii-