Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-91
â9 Àz országgyűlés 91. ülésé 1948. , „, Pjnnyés Lajos a magyar c'temckraeia fejlő desenek rendkívül nehéz periódu-sábain került kormányra és több mint másfélesztendős miniszterelnöksége, alatt érdemeket szerzett a demokratikus pártok szövetségének és a demokrácia kormányzatának inegszilárdításíáhan. Die ezek az érdemei sem mentesíthetik őt és •suera, men telíthetnek bennünket sem az ebben a kérdésben tanúsított elnézésünk és hibáink következményeitől. A kisgazdapárt tehát nem érheti be azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a politikai bizottság már eddig is foganatosított, hanem alapos és kemény tisztogatásra van szükség a partéiét égés® területén ahhoz, hogy végérvényesen meg tudjon sizafoadtalni a P» 1 * demokratikus vezetésének háta mögött gyülekező kétkulacsos elemektől. (KözbekiáHás a néppárton: Maradt még!) Ezt a tisztogatást joggal elvárja tőlünk az ország, barátaink, szövetségeseink és tömegeink egyaránt. A kormány összetételében eszközöílt változtatások, Dobi István miniszterelnökségié és Csala István földlinívelésügyi minisztersége nagy megtiszteltetés a munkásosztállyal való harcos szövetségben haladó dolgozó parasztságra, amelynek soraiból mindketten vétettek. Dobi István a magyar 'szegényparasztság* egyik legjobb képviselője. Fiatal napszámiosgyerek korától fogva napi 14—15 órai robotban saját bőrén ismerte meg a dolgozó paraszt sorsát fegyőrökkel, csendőrökkel, Sízolgabíráfckal, nyájas urakkal és reakciós papokkal vívott harcaiban. Üldöztetései, szenvedései és, nélkülözései köaepette tanulta meg- & munkásság és a parasztság egymásrautaltságának, a munkáisparaszt szövetségnek alaptörvényét, amelyet a felszabadulás utáni küzdelmekben is mindenkor politikája alapjának, vallott. Csala István a dolgozó magyar parasztságnak azok közé a fiai közé tartozik, akik sok szenvedés közepette csak mindfen erejük megfeszítésével tudták az elmúlt rendszer üldöztetései _ közepette maguk és családjuk számára a mindennapit előteremteni. Mindig szembeni állott a nagygazdákkal és „aziokkal, akik a munkásság helyett a nagytőke és a klerikáílis reakció szövetségét keresték. Dobi István miniszterelnöki és, Csala István földmívelésiügyi miniszteri kinevezése világos jele annak, hogy mennyire hitvány és hazug a reakció agitáclója a parasztság háttérbe szorítottságáról, a parasztság: elnyomottságáról a munkásosztályhoizi képest. És itt ezúttal, mai beszédemben eilsőízben, egy kicsit ki kell térnem Barankovies* képviselőtársam bőszedére, aki ezt a kérdést úgy vetette fel, (NÁNÁSI László (p) gúnyosan: A forgalomképes igazság szempontjából!), mintha a mar gyár parasztság, a magyar dolgozó parasztság- háttérbe szorítottnak érezhetné magát abban az országban, amelynek miniszterelnökévé, illetve föildniívelésügyi miniszterévé éppen most lett a dolgozó parasztság két legjobb fia. (ügy van! Ugy van! — Élénk taps a kormán y pártok on-) A dolgozó parasztság igenis részesedik a hatalomban, részesedik a végbement politikai» gazdasági és társadalmi változások eredméayedben, de esak a munkásoszrfállyal való szö~ vetségbein előremenő parasztság, csíak a Dobi Istvánok, csak a Csala Istvánok és nem a B. Szabók. (Ügy, van! Ügy van! Élénk taps a kormánypártokon.) Ezek a kormányban végiberuent változások is világosan bizonyítják. évi Sttcèmber hó 14-én, hedden 40 hogy a munkásosztállyal való szilárd szövetség-, a munkásosztály vezető <• lerepe nem gyengíti, hanem erősíti a dolgozó parasztságot és i ppeta ez a szövetség teszi lehetővé- hogr a tlo%ozó parasztság sikerrel vegye fel a in-iga portáján a harcot a falu elnyomó elemeivel, a nagy gazdákkal és meg tudja teremteni a maija politikai, társadajlmi és kulturális felemelkedésének igazi alapjait. A miniszterelnök úr ; beszélt a magyar falu éltében, a dolgozó paraszitsáo' körében forrná óa 0 és alakuló fordulatról, tmely a ùanasvtság-qt közelebb hozza a világot formáló nagy történelmi, társadalmi, politikai és gazdasági eszmékhez és megismerteti korunk ieghalaiottsbb gondolataival. Kétségkívül azoknak liett igazuk, akik elejétől fogva következetesön vallói Iák. bogy a parirs'atság nem konzervatív társadalmi osztály, nem földbe gyökerezett és ósdi hagyományokhoz kötött réteg, vagy ntm is a történelmii és társaialmi fejlődés változásai közepette változatlanul maradó társadalmi osztály (Ügy van! Üffy van! a kis Qir.dapárton.), hanem olyan réteg és társisr da'mi osztály, ameily foglalkozük a saját sor* .-ával, megérti saját problémáit, mélyek természetesen elválaszthatatlanok a magyar élet, az emberi élet egészétől és e vizsgálat nyomán i'el'smjeri a fejlődés» a maga fejlődésének szükségességét, A mi pártunk is nagy utat tett meg az elmúlt honlapok során eaen a téren és második kenései értekezletünk határozatai bizonyítják, logy a hozzánk tartozó paraszti rétegek is harcolnak a haladió kapitalista rendszer felszámolása érdiekében és pozitív módon foglalni ik állást az emberiséget formáló új feiqndol'atok, új eszmék kérdésében, amikor hittel, bá"iran és öntudattal vesznek részt a mai politikai és gazdasági fejlődésben. Ezek a rétegek megértettek» hogy a népi demokrácia arra törekszik, bogy a dolgostá parasztságot felemelje és új, emberibb életformákat teremtsen számára. Ez a dolgozó parasztság /nyitott szemmell jár a világban és látja az új rnezőgaizidasági termelési formák és a tudományíniajk a mezőgazdaság területén való alkalmazásának forradalmi jelentőségét. Tisztában van viele, hogy csak a szövetkezés, a föld közös meish munkálást» (Mozgás a néppárton,), a mezőgazdaság gépesítése emelheti ki a magyar falut elmaradottságából és a, villany, a jó utak % a tan y a vidékeiken lévő kollégiumok, az egészségházak, a szülőotthonok, a napközi otthonok, a könyv, a kultúrai tüntethetik el a fiain ési a város között a kapitalista civilizációban felmerült különbségeketA mi pártunk, a dolgozó parasztsáig közeledése a. világot formáló nagy gondolatokhoz és szembefordulása a falu kizsiákanányolló tőkés eleiméivel tetfe lehetővé azt a miniszteirelnöiki úr által is említett tényt, hogy a pártok programjai közeledésit) mutatnak elméleti és ideológiai téren egymásihoa Ma már nemcsak arról van szó, hogy arra szövetkeztünk, hogy az országfelépítéséig a gyakorlati tennivalók végrehajtása érdekében' nem beszélünk azofkiról az elméleti és elvi különbségekről, amelyek köztünk fennállanak, hanem arról is, hogy a közös ellenségek ellen közösen vívott harc közelebb hozta taS pártok felfogását egytaiáshozt % és megteremtette a Függetlenségi Front újjászervezésének alapjait, A paraszti tomtegszetrveaet megalakuliáisa, , a szövetkezeti termelés és gazdálkodás széle"
