Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-91

35 Az országgyűlés 91. ülése 1948. tásának laiz instrumentumát, akkor aiz egyes emberi szemé Vek ellen elkövetett igazságtalanságok is megengedetteknek tűmnek fel. Hogy azután aa igazságosságnak, mint elv* mek, milyen nagy lebet a gyakorlati jelentősége, az kitűnik abból is, hogy az igazsálgíosság elv© nemcsak az erőisieíbbet védi, hanem a gyengébbet is. S végtére tőkés mindenki, (akinek termelő eszköz van a tulajdonában. Mivel pedig sa 'tőke kisajátítása nélnnk fokozatosan történik, semmi biztosíték nincs arra, bogy az alsóbb fokozatokban majd jobban érvényesül sasa igazságosság. Hiszein ma -már nlagiybirto" kosnak számít az ötvenholdas párasat is, sőt egyelőre a fö'übiritok-forgalom korlátozásáról szóló rendelet következtében a húszholdas parasztnak sincs módja arra,, bogy felnőtt gyermekeire földjét ráírassa (Ügy van! Ügy vdn! a néppárton.). Az: emberi személyiség és az állam viszo* nyát elsősorban aiz úgyinevezett emberi szabadságjogok határozzák meg. A mi megváltoztathatatlan meggyőződésünk szerint az embernek vannak bizonyos veleszületett szabadságjogai, amelyek ^z emberi természettel együtt jártnak. Ezeket az ember netm az állam" tói kapta és nem úgy siaereizte meg valami külöta. aktus által, haneim ezeket a jogokat emberi természiöíével együtt birtokolja. Az emberi szabadság jogokkal kapcsolatban az államnak csiak egy jogja van, nevezetesen az a hi via" tásához kapcsolt joga, tehát kötelessége is. hogy ezeket a szabadság jogokait pozitív-jogil'ag köaelebbről meghatározza és biztosítsla. Az államnak ez a kötelessége egyben a demokrácia legbensőbb lényegét is jelenti. A de" inokrácia végső soron nem egyéb, rnilnlt át landó törekvés arra, hogy az emberi jogokat a legfőbb jogi hatalom nyomatékával állampolgári jogokként biztosítsuk. Valamely demokrar tikus rendszer — akár népinek, 'akár másának nevezi magát — annál demokraltikusajbb. imi" inéi emberibb; és annál emberibb, miniéi teljesebhein és hatásosabban képes előmoizdítaui az etmberi jogoknak állaimpolgári jogokként való szavatolását, mégpedig nem csupán az állampolgárok egy kisebbségi vagy többségi csoportja, hanem kivétel nélkül minden állaimpolgár számára, mivel mindéin állampolgár ember. (Űgu van! a néppárton.) Egy állaim annyira köaeilíti meg a demokrácia 'eszményét, aimennyire mindéin alattvalója számára láz emberi jogoknak teljességét képes állaimpolgári jogokká átalakítani. Ez is-abból az alapvető álláspontból következik. hogy az állam célja lényegesen az. emberi személyiség szolgálatával van megterhelve. Az emberi személyiség ugyanis annál akadálytiaiianabbul és teljesebben bontskoiahatik ki a társadalomban, minél szélesebb körben és minél teljesebben képesek az állampolgárok emberi szabadságjogaikat érvényesíteni. A gyakorlati politika vonalán mindenekelőtt egy általános hiányra kell rámutatnom a szabadságjogok tekintetében. Egy liberális, . kapitalista felfogású állaim egészén más intézményes biztosítékokkal szokta körülvenni az ált "la ígért vagy védett szabadságjogokat, mint egy olyan álllaim, amely a sztociálisi igazságosság megvalósítására törekszik és a ®azclásági életet nem a tőkés haszon uratkiodó érdekére alapozza. Tegnap még a magángazdaisági és privilégiumiosi batalnuasságokkal szemben kellett volna megvédeni az áHaanpolévi december hó 14-én, kedden 36 gári jogokat és a tőlük elválasizithatailain lehetőségeket. A miagánjgazdasági hatalmasságok azonban megszűntek és a régi privilégipmjok is csak laia emberi emlékezetben élnek. Ma az állani a legfőbb gazdasági hatalmasság, ő a legfőbb munkaadó, a központi árszabályozó, az áruelosztó, a munkaerőgazdálkodás irányítója stb. Ma latnra van elsős or ban siaükség, hogy a legfőbb gazdasági hatalmassága vált államánál, nemkülönben azokkal a tényezőkkel szembeni, amelyek aa óriásivá dagadt álliajmi hatalmait vadban gyakorolják, megfelelő intézményekben találjon védelmet az állam irányában hovatovább teljesen kiszolgáltatott állaimpolgárMiméi nagyobb lesz az állam gazdasági hatalma, annál fonitosabb» hogy az állalmi hatalomtól független intézmények őrfcödjeinek az állampolgárok jogai felett Különösen ebből a meggondolásból kifolyólíag állítottuk fel a követelmények egész sorát. Azt, hogy aa államélet súlypontját vissza kell helyezni a törvényhozásra és a rendeleti kormányzást meg kell szüntetni (Helyezés a néppárton), ezért tartottuk olyan lényegesen fontosniak- hogy a valóságos népi önkormányzatok a, központi hatalomtól minél függetlenebb tevékenységüket megkezdhessék és folytathassák, (Helyeslén a néppárton.), ezért kívántuk a kö'aségi és megyei üszti választások ímegtaírtását (ügy van! ügy v^n! a néppárton-) a szabad községek intézményén felépülő népvárnuegye kiépítését, a közijgjazgatás demokratizálását, a valódi községi és megyei önkormányzatok tisztességes működésének biztosítását, a törvényhozó,, végrehajtó és bíráskodó hatalom szétválasztását, a közigazgatásiból és bíráskodásból minden pártpolitikai befolyás kiküszöbölését (Ügy van! Ügy van! a néppárton.) a köztisztviselői függetlenség biztosítását minden pártbefolyásslal és illetéktelein felsőbbségi befolyással szemben, ia közigazgatási bíráskodás decentralizálását, az alkotmánybíróságot és nem utolsó sorban megfelelő törvényhozási intézkedést abból a célból, hogy senkit se lehessen szabadságjogaitól megfosztani és 'azok egyenlő élvezetében korlátozni törvényes vád- és ítélőbíró ság előtti késedelieim nélküli vêdejkezé3 lehetősége nélkül. (Űfjy van! Ügy van! Taps a néppárton.) Ha ezekkel a követelmén veikkel most sorra szembesítenénk a kormány r által kezdeményezett törvényhozási intézkedéseket, akkor kidei-üln'e, hogy az elmúlt esztendő alatt a koaillició messzebb távolodott ezektől ia követelményektől, mint ahol egy évvel ezelőtt állt. (Mozgás és ellentmondások a dolgozók pártján-) (13.30) A bírálat a kormány politikáj'a felett jobban kifejezésre jut e követelmények felsorolásában, mintha a konkrét sérelmeikkel és fonákságokkal hozakodnék elő. T. Országgyűlés ! Nagy vonalakban fel" vázoltani azokat a változásokat, amelyek a közéleti körülmények tekintetébefn az országgyűlési képviselőválasztások óta bekövetkeztekEzek a körülmények mia lényegesen más helyzetet jelentenek a néppárt számára is, mint aminő lehetőségek között a választási küzdeleiniibe beleboesiaibkoaott. A körülmények meg" változása okán fel kell merüljön bennünk a kérdés: vájjon rendelkezésünkre állanakre még .azok a lehetőségek, amelyeknek felhasználásával a programunkban, kifejtett közjót valóban meg is tudjuk közelíteni! A népi de-