Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-91
29 Az országgyűlés 91. ülése 1948. is ,a független exisztemciákiat és az önálló gm* dátoat szaporítja és, erősíti!; és 4) a mezőgazdasági szaktudás fejlesztése. (Mozgás a dolgozok pártján.) A gépesítés, az agrokémia és az agrobiológia erednrényeinek, valamint á technika. egyéb vívmányainak mezőgazdasági felhasználása a% »egyik legfontosabb és legeredményesebb tényező aiz életszínvonal emeléséi*. Ez ugyani a dolgozó nép számára idő-? any!ag r és munkaerő-megtakarítással jár,, továbbá a minőségi és mennyiségi termelést is nagy mértékben emeli. Mindez egyformán megváló* sulhat kisüzemekben és a kisüzemek önkéntes, minden közvetlen vagy közvetett kény szőrtől mentes szövetkezésében. A korszerű mezőgazdasági gépek jelentékeny része jövedelmezően használható fel & kisüzemi termelésben, sőt Amannak olyan gépek, laimelyek osakis itt hasznosíthatók jól a területi adottságok miatt. Komoly kormánypolitikái feladatnak kell tehát tekintenünk a mezőgazdaságii kisüzemek" nek haszinothajtó és alkalmas gépekkel való ellátásált. Ezért helyeseljük a kormánynak azt a szándékát, hogy a mezőgazdaságúit alkalmas gépekkel látjial el és mezőgazdasági gépállomásokat állít fel, ahonnan ia gépeket ki lehet bérelni. Azt kívánjuk aízonbian, hogy a, gépeket a szövetkezetek tulajdonul megszerezhess ék. fal hasán álásukat a szövetkezeti gépállomások formájában maguk irányíthassák s a gépálloÎ mások vezetőinek kiválasztása a szövetkezetek jolgia legyen. Kívánjuk továbbá, hogy >az iáikat* niais gépek megfelelő mennyiségben és 'azonos feltételek mellett ia szövetkezeteken kívül álló kieexisztenciáknak is rendelkezésre álljanak. Ezenfelül szükségesnek tartjuk, hogy a. gazdák és • a szakképesített gépészeik mindezeket ,a gépeket vagy a szövetkezetekkel .azonos feltételek mellett viagy ,az önköltségi árnál nem ma-gasiabb á r On megvásáTioilibassáik ós üzemben is tarthassák. Az életszínvonal emelésének imáisáJk fontos tényezője a szövetkezés. Szerintünk elemg:edhetetle-n seükségetsség a kisüzemeknek szövetker zetekbein való tömörülése, termesze tes en mindenkor a tömörülő birtoíkegységek tulajdonjogi vonatkozásiainak megszűnése nélkülSemmi ok sem forog fenn sean a gépesítés 1 , sem a szövetkezetek tulaj dómul megszerezbeslsék, giántulajdonbam való birtoklása változást szenvedjen. A magántulajdon liszteletbentartásániak elve, amelyhez népünk is ragaszkodik, kifejezésre kell, hogy jusson a szövetkezetek megalakulásának és működésének . teljes szalbadsiágában, önkéntességében, minden közvetlen vagy közvetett kényszertől való mentességében, független önkormányzatában, ami természetesen magábanfoglalja a szövetkezetek tagjainak azt a jogát is, hogy a szövetkezetek ügyvitelét közvetlenül ellenőrizhessék és szükség esetén a vezetőket anyagilag is felelősségre vonhassák. Szerintünk a szövetkezeteknek egyedül ez a formája nyerheti meg a helyes fejlüődés számára; az ország földmívelő táreadalmái.. Ezt a nézetünket a nálunknál sokkal haladottabb mezőgazdasági államok példája is megerősíti. A. szövetkezetek feladatai szerintünk a következők: 1. olyan gépek beszerzése és olyan üzemi berendezések létesítése, amelyeket a kisüzemek önállóian és gazdaságosan hasznosítani nem tudnak; 2. a »Következetekben tömörülő 1 ' birtoíkegységek üzemtervének megállapíévi december hó 14-én, kedden 30 tása; 3. a mezőgazdasági termékek esetleges feldolgozása; 4. a termelt, illetve / feldolgozott mezőgazdasági termékek értékesítése; 5. hitelműveletek elvégzése; 6. a tagok szükséglete inek beszerzése; és 7. a gazdasági szakértelem fejlesztése, A néppárt az általános életszínvonial emelésének szempontja mellett a földreformot is azért helyeselte és helyesli ma is«, mert végetvetett a nagybirtokrendszer elavult és antiszociális formájának, és lényegesen növelte a független kisexiszteneiák számát. Azért helyeseljük a mezőgazdaság gépesítését és a kisüzemek szövetkezését, mert ezekben is új eszközöket láftuník a független exiszteneiák megerősí.tésére és szaporítására. Éppen ezért azt kívánjuk, hogy az állami szövetkezeti politika sem közvetlenül, sem közvetve ne irányuljon a ki's 1exisziteneiálk önállósága ellen; ne alkalmazzon szövetkezeti kényszert sem közvetlenül, sem pedig közvetve, tehát a szövetkezeteknek nyújtott olyan privilégiumok formájában sem, amelyek az önálló kisüzemekre nézve hátrányosan, megkülönböztető adó- és árpolitikát jelentenek, (Helyeslés a néppárton.) A szövetkezeteknek nyújtott előnyök és kedvezmények mértéke nem veszélyeztetheti a parasztgazdaságok önállóságlát és jövedelmezőségét. (Ugy v^hif Ugy van! a néppárton.) Szükséges ráimuiatnunfc a biríokelaprózódás veszélyére is., amely éppen az életerős kisexisízteneiák képződését akadályozza, A földtulajdon elaprózódásának gátat vetni az öröklési rendszer korszerű reformja és; a földtulajdon forgalmának céütudatos és egészséges szabályozása alkalmas. Mi azt kívánjuk, hogy az állami elővásárlásíi jog gyakorlásának legfőbb célja arra irányuljon, hogy , a földtulajdon szerzésére jogosultak igényeit elégítsük ki, hogy ezen a réven is miinél több független kisexiszfencola keletkezését segítsük elő. De ha mindezek a reif ormok mejgvalósulnak is, két nagy kérdést kell még megoldani. Az első a mezőgazdasálgigal foglalkozó lakosság teljes foglalkoztatottsága. Itt különösen kimunkálandó feladatnak tekintjük a háziiparmak, a mezőgazdasági iparosodásnak es a kisüzem belterjességének tervszerű és intézményes felkarolását. Ebből' a óéiból is szükségessé válik a mezőgazdasági hitel korszerű fejlesztésié, nem utolsósorban olyan hiteliszövetkeizetek útjain, amelyek a többi nuezogazcksagi szövetkezethez hasonlóan állami felügyelet alatt állanak ugyan, de teljes önkormányzattal rendelkeznek. A másik nagy kérdés abból adódik, hogy a mezőgazdaság korszerűsítésével egyidejűleg szükségképpen csökkenni fog a mieizőgaz daságbain hasznosítható emberi munkaerő. Ez a kérdés részben a mezőgazdasági szövetkezésen túl mutat és általános gazdaságpolitikai jelleget ölt. A ^mezőgazdaságban feleslegessé váló munkaerőket csiak akkor tudjuk hasznosam foglalkoztatni, ha a gazdasáigosság határán belül, ("ie minél nagyobb mértékben fejlesztjük iparunkat, különösen mezőgazdiasági iparunkat és hathatósabban kiépítjük kiüli- és beíllkereskedelmünket. Az életszínvonal emelkedésének 'nyomán várható az úgynevezett kultúriparok és szórakoztató iparok szolgáltatása iránti igények fokozódása is; ami a mezőgazdasági munkaerőfelesleg levezetésére további lehető* séget adhat. Nyilvánvaló, hogy önmagában semmiféle I gazdasági reform sieni biztosíthatja az élet-
