Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-98

319 Az országgyűlés 98. ülést 1949. és termékek árindexe, amely az 1948, év első felében, még emelkedő és hullámzó irányzatot mutatott, a múlt év közepétől kezdődően tel­jesen stabil. Ez a tény is bizonyítja, hogy a hivatal megfelelt feladatának és az árszínvo­nal stabilitását biztosította. T. Országgyűlés! Befejezésül még inéhány szót szólok miniszterelnökségi költségvetésünk­ről, annak számsorait vizsgáivá. Az ez esztendőre eső beruházások összegét tekintve lemérhetjük azt a fejlődést, amely a hároméves terv utolsó esztendejében fog be­következni. Az ország dolgozó népe'« mindjob­ban tudatában lesz annak, hogy övé az or­szág, magának építi, hogy övé eb bein az ország­ban a termelés, a munka eredménye* de az ö vállára nehezednek a gondok és a felelőssé­gek is. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a lia' taJmát vesztcitt reakció nem egykömnyíem aayug­azik bel© abba, hogy az ország gaaqájia a dol­gozó nép lett. Netaa nyugszik bdie ós> ismételtein megkísérli, bogy összeesküdyiék országunk demokratikus rendje ellen. Az egyházi reakció szövetkezik a volt nagybirtokosokkal és mind politikailag, mind gazdaságilag igyekszik kárt teaini népi demokráciánk építő munkájában. Még a penészes és szúrágta királyi figurákat is megkísérli felhasználni. Uj háborúban re­ménykedik, hogy ezen keresztül szerezze vissza ezerholdas birtokait, elvesztett politikai és gazdasági hatalmát s begy ezen keresztül ta­szítsa jogtalanságba, és rabságba az ország dolgozó népét. De hazánk mindi belső, mind. külső ellenségei sorra lelepleződnek a dolgozó nép előtt. A balföüdi reakció ismételt próbál­kozásaira és külföldi szekértolóik aknamunká­jára a mi népünk azzal Mell, hogy rendezzük sorainkat és erősítjük szövetségeseinkkel való barátságunkat. A most alakuló iij Független­ségi Froat is erősebb pillére lesz az együttmű­ködésnek, mint az eddigi koalíció volt. Paraszt­ságunk új hatalmas tömegszervezetben egye­sül Az ipari munkásság most kötötte meg első kollektív szerződésót a dolgozó nép alter mával. Mimdjetzek új erőforrások és biztosítékai annak» hogy a z .ellőttünk fekvő költségvetés annak termelési előirányzatával együtt hiány nélkül meg fog valósulni. Mindezek alapján azt hiszem, hogy a már befejezett esztendő folyamán is a miniszter­elnökségi tárca jó munkát végzett © éppen ezért a miniszterelnökségi tárca most követ­kezendő évi költségvetését úgy a pártom, mint a magam nevében bizalommal elfogadom. (Élénk taps a kormánypártokon s a polgári demokratapárton-) ELNÖK: Szólására következik a kijelöl ßizoinokok közüli SZABÓ PIKOSKA jegyző: Drótos Lajos! DKÓTOS LAJOS (kg); T. Országgyűlés! A mimisaterelnökség költségvetését magam és pártom, a független kisgazdapárt nevében el­fogadom. Elfogadom annál a bizalomnál ^ fog­va, melyet a kormány iránt érzek és elfoga­dom azért, mert nekem éppen úgy, mint a független kisgazdapártnak, meggyőződésem, hogy ezaz egész költségvetés^ és azon belül a miniszterelnökség költségvetése nagymérték­ben hozzájárul ahhoz a fejlődéshez, amelyet mi a dolgozó magyar nép érdekében való fej­lődésnek látunk, s hozzájárul a-nnak a népi demokráciánjak fejlesztéséhe», megerősítéséhez, amelyről tudjuk, hogy fontos állomása a szo r ciaümvus felé vezető útruak. A magam élete, évi január hó 18-án, kedden. 320 a magam élettapasztalata tanított meg rá, hogy helyes úton járuink s a magam élettapasz" taiata nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy métányolni tudjam a magyaror.s&ági nagybir­tokrendszernek és kapitaillzmusniak megsemmi­sítését, a munkásságnak és parasztságnak azt aa erős szövetségét, amelyet talán éppeai a víál­ságok, éppen a reakció folyton tmiegújuló tá­madásai kovácsoltak megdönthetetlejnaiié Ma­gyarországon. El akarom itt mondani, hogy az ellenfoirria" dalom győzelme után elhagytam hazámat és az Északamerikai Egyesült Államokban éltem majdnem tíz éven át. Ott jártam iskolába, ott szereztem meg azokat a tapasztalatokat, ame­lyek segítségévei ki tud.ta.rn alakítani magáim­ba, n a poMHikaá véleményt aa elnyomatásról, a kiasákmán'yolásról. Odakint találkoztam azok­kal a rágalmakkal is,, amelyekkel az amerikai kapitalista sajtó ép oly céltudatosam és fárad­hatatlanul kísérte a Szovjetunió fejlődését eß megerősödését, mint ahogy idehaza Magyar­országom a Horthy-fasizmus idején nem lehe­tett hallani egyetlen igaz iszót sem airról az óriási átalakulásiról, amely a világ egyhatod­részén a dolgozó emberek kezébe adta nemcsak a politikai, hjaoiem a gazdasági hatalmat is. Miközben a Szovjetunióban megszűnt min­den kizsákmányo ás és a dolgozó emberek el­érték a legnagyobb megbecsülést, amiben em­ber részegülhet, én magam, mint az ipari Ame­rikába vetődött, akkor még fiatal borsodi pa­rasztember, a kapitalizmussal, anmak legfej­lettebb formájával ismerkedtem és szegény dolgozó voltam abban a világrészben, ahol a legnagyobb a távolság a szegény és gazdag, a dolgozók és a niap opó millijonioÊok közt. Esténként, egész napi nehéz munka után, kiálltam a nagy városi utca forgatagába ési bá­multam a gazdagok fényűző autóit, a gazdag­sag 'tobzódását És velem együtt a dolgozók sok mii iiója csak távolról szemlélhette a kevesek srasmetkápráztató gazdagságát és pompáját, aniniak a munkának bűnös gyümölcsét, amelyet mi végeztünk el, atmelyért iá dollárok bennün­ket illettek meg, de amelyet a kapitalista rend­szer a gyárosoknak és bankároknak, a gazda­goknak adott. Csak néhány utcával kellett tovább men­nem és :a város minden megyédében meg­találtam a nincstelenek, , a nyomorgók lakó­negyedeit. A nagy ellentét, amelyet kétfajta életforma közt a magam egyszerű látásával is felismerhettem és lemérhettem, megerősí­tette bennem a hitet és meggyőződést, hogy mélységesen rothadt, bűnös és pusztulásra van ítélve aa a társadalom, amelyben olt élnek. Megerősítette bennem azt a meggyőző­dést is, hogy nekem magamnak is, az elnyo­mott és kizsákmányolt dolgozó embernek részt kell vemmem azokban a mozgalmakban, amelyeknek célja a kapitalista társadalmi rend megsemmisítésié. És amint odakint meg­találtam mindenféle nemzetiségű dolgozóban a hozzám hasonló gondolkodású embert, éppen ágy megerősödött bemmem az a gondo­lat, is, hogy a kapitalizmus nemzetköziségé­vel szemben helyes és szükséges a dolgozó embereknek, a kizsákmányoltaknak a mam­zetek feletti összefogása, is. Erre gondolok, amikor hallom és olva­som a híreket, hogy az egész világon reng a föíld a. kapitalizmus alatt és hogy azokom a népmiiliókon kívül, akik területileg is a ha-

Next

/
Thumbnails
Contents